MENÜ

Talajjavítás hozamfokozással!

Oldalszám: 26-27

A leghatékonyabb megoldás: a KALCIS MAG termékcsalád

2016.10.06.

 

Napjaink fontos növénytermesztési technológiai problémája, talajaink elsavanyodása

Okai elsősorban (részletek…):

  • Az intenzív műtrágyahasználat globális méretekben való használata, ami rendkívüli módon savanyítja a talajokat.
    A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH₄ túltrágyázása növeli a Ca-hiányt, és relatív hiányt okoz.
  • A szervesanyag-tartalmú folyadékok ammónia-nitrogént visznek a talajba.
  • Nitrát-kilúgozódás.
  • Biológiai aktivitás és szénmineralizáció.
  • Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél magas.
  • Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok...) vagy savas vizek elvezetése esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300–750 kg/ha CaCO₃ lehet.
  • Nitrátveszteség, párolgáson keresztül.
  • A kimosódó mész éves mennyisége 200–400 kg/ha CaCO₃, de homoktalajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700–800 kg/ha-t.
  • Éves szinten 500–1500 kg/ha CaCO₃-t veszítünk.
  • A nagyüzemi cukorrépa-termesztés 15 éve országosan megszűnt, mésziszap hiánya.

 

A savanyodás hatása a növényi kultúrák teljesítményére

(részletek…)

  • 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig is felszabadulhat.
  • A növény tápanyagfelvétele a pH-csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH-értéken a talaj termékenysége korlátozott.
  • 5,5 pH-értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb. 1/3-a érhető el a növények számára.
  • Egy 170–180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammónium-nitrát esetén 120 kg/ha veszteség is jelentkezhet.
  • A savanyodás a kalcium kimosódásához vezet, amely a talajszerkezetet instabillá teszi.
  • Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke és a gyomosodási hajlam nő.
  • A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.

 

Miért felelős a növények szempontjából a kalcium?

(részletek….)

  • Aktív részese a fehérjeképződésnek, szinte az összes anyagcsere-forgalomnak.
  • Sejtműködésben, sejthártya kialakulásban, vázszerkezet képzésben.
  • Közismert az enzimaktiváló szerepe.
  • Levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben felhalmozódik.
  • A kálium hatásait kiegyenlíti, kompenzálja.

A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadályozottsága és a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca-szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növekedésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon.

Pontosan ott, ahol a növény növekedése, tehát a hozam mennyisége megmutatkozik
(a Ca-hiány lesz a veszteség alapja).

 

Miért a leghatékonyabb a Kalcis Mag termékcsalád?

A felszívódásának hatékonysága – 10 x hatékonyabb hasznosulás, mint a mészkőlisztnél – a múltjában rejlik! (részletek...)

 

Egy kis történelmi előzmény:

A kréta kor:

A krétát külön időszakként először Jean d’Omalius d’Halloy belga geológus írta le, a Párizs-medencében levő emelet felhasználásával, 1822-ben.

Neve, amely a kréta jelentésű latin creta szóból ered, arra utal, hogy a kontinentális Európában és Nagy-Britanniában (beleértve Dover fehér szikláit is) nagy mennyiségben találtak ebből az időből származó (tengeri gerinctelenek vázának kalcium-karbonát lerakódásából, főleg kokkolitból álló), laza mészkövet, a krétát. Ugyanebből a szóból származik Kréta szigetének neve is.

(Forrás: Wikipédia)

 

Hogyan fest Magyarország talajainak kémhatása:

 

Tudományos alátámasztás a krétakori calcit keletkezéséről

Érdemes végigolvasni! Megoldódott a korall-rejtély?

Egy amerikai kutató rájött, a kréta kor elején miért tűntek el az ősi tengervízből a korallok, majd a földtörténeti kor végén miért jelentek meg ismét.

Egy végzős diák a Johns Hopkins egyetemen talán megoldott egy olyan rejtélyt, mely a tengerbiológusokat és paleontológusokat évek óta lázban tartja: Miért tűntek el a kréta kor – mintegy 10 millió évvel ezelőtt – kezdetén a korallzátonyok, és miért csak annak végén,
35 millió évvel ezelőtt jelentek meg ismét?

A lehetséges magyarázat így hangzik: Az ősi tengervíz alacsony magnézium-kálcium aránya ezen közbenső korszak alatt megnehezítette a tengeri élőlények életét – melyek vázukat főként ásványokból, úgynevezett aragonit – hévizes, üledékes módon képződött, többnyire fehér színű ásvány – kalcium karbonátból építik fel – abban, hogy azok óriási zátonyokká terebélyesedjenek.

Justin Ries doktorandusz kutató szerint tanulmánya megadja a választ a kérdésre. A lényeg, hogy a krétakori tengervíz kémiai összetétele nem támogatta igazán az argonit ásvány kiválasztását, melyből a korallok létrehozzák vázukat. Sőt mi több, úgy tűnik az ifjú kutató tanulmánya azt sugallja, hogy a krétakori korallok majdnem biztosan testük egy részét kalcitból építették fel. Ez nagy áttörés, mivel régebben azt hitték, hogy ezek a szervezetek az idők folyamán sem változtatták vázuk ásványi összetételét.

Ries két hónapot töltött azzal, hogy a modern korallok három faját olyan tengervízben bírja növekedésre, melyet hat különböző kémiai összetétellel hozott létre. Ezek mind a korallok geológiai történelmét végigkísérő tengeri vegyületek voltak. A tengervizet Lawrence Hardie föld- és bolygókutató professzor „receptjei” szerint állította össze. A professzor nemrégiben fedezte fel, hogy a magnézium-kalcium molekuláris aránya a vízben 1,0 és 5,2 között ingadozott az elmúlt mintegy 540 millió évben. Mindennek oka a feltörő magma és a tengervíz között fellépő kémiai reakciók lehettek.

A mesterséges tengervizekhez különböző sókoncentrációt adtak, amit Hardie számított ki. Ries azt akarta vizsgálni, hogy a modernkori korallok hogyan válaszolnak az ősi magnézium- és kalciumszintekre, ugyanis ezek a vegyületek, a szénnel és oxigénnel egyetemben, szerves alkotórészei vázuknak. Ami még fontosabb, hogy ezen két vegyület aránya határozza meg, hogy aragonit vagy kalcit ásvány alakul-e ki.

A 10 tartályban lévő tengervíz elegyeket koralltöredékekkel töltötte meg – a töredékeken polipkolóniák éltek –, ezek olyan apró, milliméteres állatok, melyek a nagyobb korallokat és zátonyokat létrehozzák. Ries úgy készítette fel a polipokat a kísérletre, hogy egy hónapos „hozzászokási” időt adott nekik, modern tengervízben. Majd fokozatosan módosította a tartályok vegyi összetételét, míg azok nem hasonlítottak a receptekben leírt ősi tengervízhez.

Az állatkák kémiai sokkját elkerülendő, Ries lépésenként szoktatta hozzá őket az új elegyhez. Ez volt a projekt legkockázatosabb lépése. Már rengeteg kudarcba fulladt kísérleten voltak túl, mire sikerült a korallokat életben tartani, és megfigyelni azok növekedését és az ősi vízben történő ásványosodását.

A korallok speciális fények alatt növekedtek, melyek valódi napfényt szimuláltak úgy, hogy a napkeltéhez és napnyugtához mérhető hullámhosszú fényt bocsátottak ki. Ries a növekvő korallokat planktonrészecskékkel etette, és állandóan figyelte a tartályok pH-értékét  valamint az olyan vegyületek szintjét, mint stroncium, jód, mangán és vitaminok.

A kísérlet két igen fontos dolgot fed fel a korallokkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a korallok ősi tengervízben kifejlesztett váza sokban különbözik modern társaikétól. Az úgynevezett krétakori tengervíz 35 százalékban kalcit ásványból építette az állatok vázát, míg a modern korallok 100 százalékban aragonitból állnak.

Ez azt sugallja, hogy a korallok váza a geológiai változások során fokozatos változáson esett át. A másik, hogy a tanulmány bebizonyította, a krétakori tengervízben fejlődő korallok sokkal lassabban növekedtek, mint modernkori társaik.

(Forrás: Tudomány, 2004. 12. 28.)

 

Ezen információk tudatában hasonlítsuk össze a különböző Ca beviteli lehetőségek költségeit a KALCIS MAG termékcsaláddal:


További költségmegtakarítási előnyök:

  • kevesebb mennyiség (szállítási, rakodási és kiszórási költségmegtakarítás),
  • más műtrágyákkal együtt használható,
  • granulált, pormentes szemcseméret,
  • egész évben folyamatosan használható a növények vegetációs fejlődése ütemében,
  • nedves körülmenyek között is szórható,
  • azonnali reakciókészség és elhúzódó felszívódás is egyszerre,
  • felületi kiszórással is hatékonyan alkalmazható (legelők, kaszálók, szántóföldi kultúrák stb.),
  • plusz makro- és mikroelem bevitele növényi kultúrák igényeinek, talajhiányok pótlásának megfelelően (Mg, Se, S adagolása),
  • a talajélet újraindítása a legegyszerűbb anyaggal,
  • a takarmányok Ca-tartalmának növekedésével az állatok takarmánymész felhasználása jelentősen csökkenthető, (20 kg siló, 10–15 kg szenázs 1-2 g Ca-növekedés esetén 15–30 dkg takarmánymész száraz anyag helyét takarítja meg és növeli az adag koncentráltságát),
  • felszívódása és hasznosulása hatékonyabb (növényi sejt szinten oldott Ca2+).

 

A tapasztalat bizonyít!

 

VITAL-FEED KFT.  9330 Kapuvár, Szent István Király u. 3.

[email protected]u  •  www.vitalfeed.hu

 

 

Elérhetőségek, területi képviseletek:

Szabó Béla
Kereskedelmi igazgató
[email protected]
+36 20 254 0408


Csermák István
Területi vezető, Alföld
[email protected]
+36 20 468 8687

 

Vajda Péter
Területi vezető, Dunántúl
[email protected]
+36 20 318 6067

 

Mátyás Csaba
Területi értékesítési vezető, takarmányozási szaktanácsadó
[email protected]
 + 36 20 238 8330