MENÜ

Egyre kedvezőbbek a kárenyhítés feltételei

Oldalszám: 13-14
Gazdag Gyula, Tanczné Óvári Csilla 2017.05.06.

A növénytermesztés 2016-ban kiemelkedő évet zárt, számos szántóföldi növény rekordtermést ért el, mégis közel 5 milliárd forint kárenyhítő juttatásban részesültek a termelők a tavalyi károk után.
A kárenyhítési rendszer a legnagyobb arányban az ültetvényekben bekövetkezett tavaszi fagykárokat és jégesőkárokat kompenzálta. Az alábbiakban bemutatjuk a tavalyi kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2017-ben bevezetésre kerülő változtatásokat.

Visszatekintés a 2016-os év káreseményeire

 

2016-ban az átlagosnál lényegesen kedvezőbb időjárási viszonyok mellett gazdálkodhattak a mezőgazdasági termelők. Összességében kevesebb és enyhébb káresemények fordultak elő, noha néhány területet súlyos tavaszi fagykár vagy jégverés ért. A kárenyhítési rendszer mintegy 72 700 tagja közül kevesebb, mint 9 500 termelő (a tagok 13%-a) tett kárbejelentést. Összesen mintegy 130 ezer hektár területre érkezett kárbejelentés, ami a kárenyhítési rendszerrel lefedett terület mindössze 3,5%-át tette ki.

 

Az enyhe tél következtében téli fagykár csak szórványosan érintette a növényeket, és az országosan károsodott terület alig haladta meg az 500 hektárt. Mezőgazdasági árvízkárra mindössze 7 kárbejelentés érkezett összesen 97 ha területre, azonban a helyszíni ellenőrzések egyik esetben sem igazolták az árvízkár bekövetkezését. Az aszály előfordulása az elmúlt évekhez képest elenyésző volt, hiszen csak 2 123 ha területre történt kárbejelentés, amely a 2015-ben aszálykárral érintett terület 2 százalékát sem érte el. Őszi fagykár a 2016-os kárenyhítési évben alig fordult elő, mindössze 14 db bejelentés érkezett 172 ha területre.

 

Az áprilisi időjárás nem kedvezett azonban a gyümölcsösöknek, és különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg (15 053 ha) és Bács-Kiskun megyében (8 210 ha) jelentős fagykárok keletkeztek az ültetvényekben. A korábbi évektől eltérően a tavaszi fagy több alkalommal, április elején és végén is, érintette ugyanazon területeket. A májusi fagyokat követően pedig már szinte az ország valamennyi megyéjében előfordult tavaszi fagy. A tavaszi fagykárral érintett terület országos szinten meghaladta a 43 000 hektárt, legnagyobb területen az alma (14 510 ha) és a szőlő (8 646 ha) károsodott.

 

Ennél is nagyobb területen (több mint 48 ezer ha) okozott károkat a jégeső. Sajnálatos módon a legsúlyosabb jégverések – a már fagy­kár által is sújtott – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
(17 251 ha), valamint Vas megyében (7 139 ha) következtek be. A növénykultúrák közül a kukorica (9 742 ha), a napraforgó (8 800 ha) és az őszi búza (7 911 ha) károsodott a legnagyobb területen.

 

A jégesők gyakori kísérő jelensége a vihar, amely ugyancsak jelentős területen (16 718 ha) okozott károkat a növénykultúrákban és – az agrárkár-enyhítési rendszerben nem kezelt – vagyontárgyakban egyaránt. A viharok mellett, a jégesőket kísérő felhőszakadás csak szórványosan okozott károkat, a termelők által országosan bejelentett terület 3 130 ha volt.

 

A belvíz miatt károsodott területek nagysága szintén számottevő volt, ez a káresemény érintette a harmadik legnagyobb területet (több mint 17 ezer hektárt).

 

Növénykultúra szerint vizsgálva, a bejelentett terület 62%-a szántóföldi kultúrára, 36%-a ültetvényre és 2%-a szántóföldi zöldségre vonatkozott. A szántóföldi növények és zöldségek esetén a bejelentett terület azonban csak a kárenyhítési rendszerrel lefedett terület 2-2%-át tette ki, míg az ültetvényterületeknek több mint a harmadára érkezett kárbejelentés.

A kifizetett kárenyhítő juttatás

A 2016. kárenyhítési évben mintegy 5 000 termelő nyújtott be kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. A legtöbb kérelem Szabolcs-Szatmár-Bereg (több mint 2 000 db) és Bács-Kiskun megyéből
(780 db) érkezett. Az ellenőrzéseket követően több mint 3 300 termelő részesült összesen közel 5 milliárd Ft összegű kárenyhítő juttatásban. A kifizetett kárenyhítő juttatás 64,5%-a tavaszi fagykárra vonatkozott, amely jelzi a tavaszi fagykárok túlsúlyát. A második legjelentősebb káresemény a jégkár volt, erre fizették ki a kárenyhítő juttatás 23%-át. A kárenyhítő juttatásban részesülő termelők jelentős része (82,5%-a) rendelkezett ültetvénnyel.

 

Összehasonlításképpen: 2015-ben több mint 200 ezer hektárra, vagyis a tavalyihoz képest másfélszer akkora területre tettek kárbejelentést a termelők, ami után mindössze 20%-kal több, vagyis 6 milliárd Ft kárenyhítő juttatás került kifizetésre. Ez alapján is látható, hogy 2016-ban arányaiban nőtt a kifizetett kárenyhítő juttatás az egy évvel korábbihoz képest.

 

Lehetett volna azonban ennél is lényegesen magasabb a kárenyhítő juttatás összege. Sajnálatos módon a termelők túlnyomó része nem rendelkezett a hozamértékének legalább 50%-ára vonatkozó mezőgazdasági biztosítással, amelynek következtében a jóváhagyott kárenyhítő juttatásának csak a felére szerzett jogosultságot. 2016-ban csupán a termelők 12,5%-ának volt ilyen biztosítása, ezért 87,5%-uk a megfelelő biztosítás hiányában nem kaphatta meg a jogosnak megítélt kárenyhítő juttatást. Emiatt évente több milliárd forint ott marad a Kárenyhítési Alapban.

A 2017-es évben bevezetésre kerülő változások

A kormányzat évek óta kiemelt figyelmet fordít a kárenyhítési rendszer fejlesztésére. Fokozatosan nő a lefedett növénykultúrák száma és a kockázatok köre. 2017-től az Mkk. törvény (2011. évi CLXVIII. tv.) módosításának köszönhetően ez tovább folytatódik és a tavaszi fagy kockázata kiterjesztésre kerül valamennyi növénykultúrára, valamint bővül az aszálykár fogalma is. Eddig az aszálydefiníció kizárólag a lehullott csapadékmennyiségen alapult. A jövőben azonban a napi maximum hőmérsékleti adatok is figyelembe vételre kerülnek és a hőségnapok száma is meghatározóvá válik.

Az a jelenség minősül aszálynak, amikor 30 egymást követő napon belül a csapadék összes mennyisége a 10 mm-t nem éri el, vagy 30 egymást követő napon a csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el, és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 °C-ot.

 

A 2017 tavaszán elfogadott törvénymódosítás a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit is módosította és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenésnek már nem üzemi szinten, hanem növénykultúra szinten kell teljesülnie. Ez azt jelenti, hogy azok a termelők részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, akik valamely növénykultúrájukban 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenvednek el és a károsodott növénykultúrák hozamérték-csökkenése meghaladja a 15%-ot. A nem károsodott növénykultúrák hozamcsökkenését a számítás – a korábbiaktól eltérően – figyelmen kívül hagyja. Ily módon nem érvényesül a kármentes növények hozamérték-növelő hatása és már egy növénykultúrában bekövetkezett károk után is jogosultságot lehet szerezni a kárenyhítő juttatásra. Ennek köszönhetően a termelők szélesebb köre részesülhet kifizetésben.

A módosításokkal a feltételek kedvezőbbé váltak, és várhatóan növekedni fog a kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás összege, melyhez a Kárenyhítési Alapban az elmúlt évek kedvező időjárása miatt felhalmozódott tartalékok megfelelő forrást biztosítanak. Ezért célszerű a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni, amit még most is megtehetnek a termelők. A nagyobb védettség és a magasabb összegű kárenyhítő juttatás elérése érdekében pedig célszerű mezőgazdasági biztosítást is kötni.

 

Azok a termelők, akik számára nem kötelező a tagság, az egységes kérelem benyújtásával csatlakozhatnak a kárenyhítési rendszerhez. A kötelezően tagok is itt nyilatkoznak a kárenyhítési rendszerrel lefedett területeikről. Ugyancsak az egységes kérelemben kell igényelni a biztosítási díjtámogatást, amely ebben az évben is meghirdetésre került a Vidékfejlesztési Program keretében. A díjtámogatott konstrukcióban megkötött mezőgazdasági biztosítás díjának 40–65%-át támogatásként megkaphatják a díjtámogatást igénylő termelők.

 

 

Gazdag Gyula, Tanczné Óvári Csilla