MENÜ

A TŐGYGYULLADÁS KEZELÉSÉNEK ÚJ MÓDSZEREI

Oldalszám: 91
Agro Napló 2017.05.06.

Még mindig van mit tanulni a tőgygyulladáshoz kapcsolódó teendőkről. Jobban tisztában kell lenni melyik baktérium van jelen a tőgyön, kombinálva azzal, hogyan tudjuk elérni.

A kulcs, hogyan legyünk hatással a baktériumpopulációra, hatékonyabban és alacsonyabb költségekkel tudjuk a kezelést elvégezni. Ez volt az egyik fő konklúziója egy nemrég tartott szemináriumnak, melyen a szarvasmarhára szakosodott állatorvosok vettek részt Rómában, Olaszországban. Ynte Schukken, az Állategészségügyi Szolgálat (GD) igazgatója Hollandiában foglalkozott a kérdéssel, „bár már sokat tudunk a tőgygyulladásról, új felismerések folyamatosan vannak, amelyek segítenek az állatorvosoknak és a gazdáknak, hogy hatékonyabbak legyenek a betegség megelőzésében vagy hatásosan kezeljék azt. Fontos tudni, hogy néz ki a tőgy mikroba-összetétele. Ez segíti a jobb kezelési és megelőzési protokollt kidolgozni a tőgygyulladás esetén.”

Ismerni kell a rossz baktériumokat

Schukken magyarázata szerint minden az egyensúlyról szól. „Ez alatt azt értem, hogy fontos feltérképezni azon baktériumok helyes egyensúlyát, melyek a tőgyben vannak normál esetben (ezt nevezik mikrobiomnak). A tőgy szövete önmagában egy külön kis világ. Magas szomatikus sejtszámmal rendelkező vagy klinikai tőgygyulladással fertőzött tehenek tejmintáit gyakran beküldik a laborba, hogy tudják mivel is állnak szemben. Azonban az esetek 30%-ában semmi nem tenyészik a táptalajon és a klinikai esetek 25%-ában sem nő baktérium a petricsészékben. Tehát ez félrevezető lehet. Amikor más azonosítási technikákkal dolgozunk (a baktérium DNS-ének szekvenálása vagy szűrése), akkor hirtelen azt látjuk, hogy több mint 1000 különböző baktérium (jó és rossz egyaránt) lehet egy tejmintában. Ez a szám magasabb, mint az egészséges tőgyben lévők száma. Így bepillantást nyerhetünk mit is értünk egészséges (normális) és abnormális baktérium összetételen. Ha többet tudnánk arról, hogy milyen variációban képződnek a normál baktériumok, akkor kamatoztathatnánk ezt a tudást azok befolyásolására. Lehetővé tenné számunkra, hogy jobb kezelési terveket készítsünk és egy adott terméket sokkal specifikusabban használjunk” – mondta Schukken.

Fókuszáljunk a szárazonálló tehenekre

Schukken szerint ezeket a baktérium populációkat jelentősen befolyásolja, hogy a tehén a tejelés melyik fázisában van. „Gyakran látjuk a szárazonállóknál a masztitiszt okozó baktérium jelenlétét, de nem alakul ki a betegség. Rájöttünk, hogy a szárazonállóknak magasabb a gyulladásos sejtszámuk (citokinek). Amikor ezek az állatok megellettek, a tőgygyulladás hirtelen feltűnhet az immunrendszer megváltozása miatt. A szárazonállási periódus végén a tehén immunrendszere az immunválasz gátlására összpontosít. Ennek sokféle hatása lehet egy tőgyfertőzés esetén. Ezért tűnik célszerűnek az immunrendszer stimulálása a vemhesség utolsó szakaszában, mert így a tehén jobban felkészülhet egy esetleges tőgygyulladásra. Ez a fajta stimuláció történhet immunbefolyásoló citokinek adásával vagy egy inframammary vakcinázással. Sok szárazonálló tehenet kezelnek masztitisz megelőző módszerrel.

 

A képen a tőgyet ellenőrzik, mielőtt a fejőkelyheket felhelyeznék Fotó: Henk Riswick

 

Antibiotikum nélküli megoldások

Richard Olde Riekerink, az új-zélandi székhelyű Bayer Állategészségügy munkatársa örömmel fogadja az aktív kutatások eredményeit a jobb és hatékonyabb kezelési eljárásokra. „A termékenységi problémákon felül, a tőgygyulladás az egyik fő betegsége a tejelő teheneknek. Az elkövetkező években ezért szeretnénk több energiát fektetni új megoldások keresésébe a növekvő tejelő szektor számára. Hangsúlyt fektetünk az egyetemekkel való munkára. Ez a kulcs a tehenek megvédéséhez az egyre terjedő masztitisz ellen, de szintén vizsgálunk ésszerű, innovatív módszereket is a szubklinikai és klinikai esetek kezelésére. Néhányszor még mindig az antibiotikumok jelentik a leghatásosabb módot a betegség kordában tartására, de antibiotikum használat nélküli megoldásokat is vizsgálunk. A vállalat elkötelezett a masztitisz kezelése és ellenőrzése iránt, például úgy, hogy vakcinákat fejleszt a Staphylococcus aureus ellen és a kiszerelések optimalizálására/a fecskendők dózisára (így kevesebb aktív hatóanyag/antibiotikum használat szükséges ugyanazon hatás eléréséhez). Fontos, hogy megoldást találjunk a tőgygyulladást okozó baktérium szervezeten belüli elérésére. Néhány baktérium nagyon okos és jól elrejtőzik a tőgy szöveteiben. A tőgy kezelése után gyakran tűnik megoldottnak a probléma, de a masztitisz feltűnhet még egyszer, későbbi fázisban. A Bayer vizsgálatokat folytat olyan injekciók kifejlesztésére, melyek keratin alapúak (az a természetes fehérje, mely a bőrkeratinban található, átalakítható úgy, hogy jobb csatlakozást eredményezzen a tőgybimbóhoz vagy stimulálja a természetes keratin „dugót” a jelenlegi fecskendővel). Ily módon a fejőkehely jobban zár a baktérium ellen.”

Az antibiotikumok felelősségteljes használata

Schukken szerint, az új módszerek, amelyek lehetővé teszik a betekintést a tőgy bakteriális variációjába, létfontosságúak a jobb kezelési protokollok kifejlesztéséért. Ezért örül az egyre több kutatásnak a témában (az egyetemek és az ipar által). „Az antibiotikumokkal történő kezelést mindig felelősségteljesen kell végezni. Végtére is csökkenést akarunk elérni a teljes antibiotikum használatban világszerte. A tőgy bakteriális populációiba való betekintés és az immunrendszer stimulálásával (főleg a szárazonállási időszakban) van néhány új eszköz, melyek segíthetnek elérni a célt. Egyvalami teljesen világos; még mindig vannak dolgok, amiket meg kell tanulnunk a tőgygyulladásról.”

Forrás: DairyGlobal, 2017. 04. 13.

-an-