A glicerinkiegészítés hatása a tenyészkocák és malacaik teljesítményére
Oldalszám: 88-89Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Bevezetés
Egy sertéstelepet érintő beruházás kapcsán a fiaztató férőhelyek kialakítása jelenti az egyik legnagyobb költséget, így ökonómiai szempontból érthető, hogy azok minél intenzívebb kihasználása a cél. Így nem meglepő, hogy a nagy sertéstenyésztő országok (pl. Dánia) leginkább az alomméret növelésére, a növekedési erély fokozására és ezzel párhuzamosan a kisebb hátszalonna-vastagság irányába szelektáltak. Napjainkban tehát a nagy malacszámú almokat nevelő kocáknak kevesebb mobilizálható zsírraktárból kell intenzívebb tejtermelést fenntartaniuk.
A szoptatás időszakát általában negatív energiamérleg jellemzi, a kocák kénytelenek saját zsírtartalékaikat mobilizálni, ez pedig élősúlyvesztéssel, valamint a hátszalonna-vastagság csökkenésével jár együtt. A szoptatás alatti túlzott mértékű „lezsarolódás” a következő reprodukciós ciklus eredményeit jelentős mértékben, negatívan befolyásolhatja.
A nagy malacszámú almokat nevelő állatoktól – különös tekintettel az előhasi kocáktól – elvárt termelési színvonal csak a takarmányok jelentős energiakiegészítése mellett érhető el.
A megfelelő energiaellátás biztosításának alternatívájaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin, amely a szervezetben a felépítő és lebontó biokémiai folyamatok köztes vegyületeként van jelen.
A különböző glicerinforrások szoptató kocák takarmányaiban történő felhasználásáról és azok metabolizmusáról kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Schieck és mtsai (2010) előhasi és többször fialt kocákkal végzett kísérletükben megállapították, hogy a kocatakarmányokban 9%-ban lehet folyékony, takarmányozási minőségű (ún. „feed grade”; glicerintartalom: 86,1%, metanoltartalom: Hernández és mtsai (2015) ezzel ellentétben kísérletük során a glicerindózis emelésével (0%; 3%; 6%) a kocák takarmányfelvétel- és testtömeg-csökkenését tapasztalták. Ebben a vizsgálatban a glicerinkiegészítés szintén nem befolyásolta a malacok teljesítményét. Schieck és mtsai (2010) vizsgálták a kocatej táplálóanyag-tartalmát is, a szárazanyag- (p=0,07) és zsírtartalom (p=0,09), valamint a glicerinadagolás növelése között lineáris, tendenciózus összefüggést tapasztaltak, illetve a kocatej laktóztartalmának szignifikáns növekedéséről számoltak be (p<0,05).
A fentiek ismeretében állítottuk be saját vizsgálatainkat, melyek során egy a hazai piacon is elérhető, folyékony 86% glicerintartalmú glicerinforrás szoptató kocák termelési eredményeire, a kocatej táplálóanyag-tartalmának változására (pl. száraz anyag, fehérje, zsír, cukor), illetve a malacok teljesítményére gyakorolt hatását vizsgáltuk.
Saját vizsgálatok
A vizsgálatot csoportos kísérleti elrendezést alkalmazva összesen 24 (n=12/kezelés) DanAvl hibrid (323±17,0 kg) egyedi anyagcsereketrecben elhelyezett kocával és szaporulatával végeztük. A kontroll és kísérleti takarmányokat búza-árpa-kukorica-extrahált szójadara alapon állítottuk össze, azokat dercés fizikai formában etettük. A kísérleti takarmányban 50 kg/t folyékony „feed grade” glicerinkiegészítést alkalmaztunk kukoricadara kiváltására. A kísérletben alkalmazott termék glicerin- és metanoltartalmát előzetes kémiai vizsgálatok során határoztuk meg. A felhasznált glicerinforrás 86% glicerint és 219 mg/kg metanolt tartalmazott. A kocákat a fialást megelőző 24 napban adagoltan (3,5 kg/nap), a laktáció alatt ad libitum takarmányoztuk. A malacok mérlegelését a fialást követően valamint választáskor végeztük. A kocák egyedi takarmányfogyasztását folyamatosan rögzítettük. A szoptató kocáktól a laktáció 14., 21. és 27. napján tejmintákat vettünk, melyeknek meghatároztuk a szárazanyag-, fehérje-, zsír- és cukortartalmát.
Az elvégzett vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy statisztikailag igazolható különbség a kocák laktáció alatti élősúlyveszteségét, hátszalonnavastagság-csökkenését és az újravemhesüléshez szükséges napok számát illetően nem jelentkezett (p>0,05) a kontroll és a folyékony glicerinnel 50 kg/t mennyiségben kiegészített takarmányt fogyasztó csoport között. Takarmányfogyasztásban sem volt szignifikáns különbség a két csoport adatai között (p>0,05).
Választáskor a kísérleti csoport malacainak súlya átlagosan 0,24 kg-mal volt nagyobb a kontroll csoport malacaihoz képest (nem szignifikáns különbség; p>0,05, lásd. 1. ábra).
A laktáció 14., 21. és 27 napján a kocáktól tejmintákat vettünk. A tejminták táplálóanyag-tartalmának alakulására vonatkozó adatokat az 1. táblázat tartalmazza.
A tejfehérje-tartalom 50 kg/t glicerinkiegészítés hatására statisztikailag igazolható módon csökkent (p<0,05). A többi paraméter tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget a kezelések között. Mivel mértük a laktáció során a termelt tej mennyiségét is (lásd. 2. ábra adatai), a tejjel termelt táplálóanyagok mennyiségére is tudtunk következtetni. Megállapítottuk, hogy a kontroll csoporthoz viszonyítva az 50 kg/t glicerinkiegészítés hatására a tejjel termelt száraz anyag (1569 g vs. 1660 g) tejfehérje (443 g vs. 459 g), tejzsír (595 g vs. 645 g) és tejcukor (424 g vs. 448 g) mennyisége emelkedett (sorrendben).
Összefoglalásként elmondható, hogy az 50 kg/t folyékony glicerinkiegészítés nem befolyásolta a szoptató kocák laktáció alatti vizsgált teljesítményét. Az előbb említett glicerinkiegészítés hatására termelt tej mennyisége szignifikánsan nagyobb volt a laktáció 21. napján a kontroll csoport termelési eredményeihez viszonyítva (p<0,05). A tejminták fehérjetartalma 50 kg/t folyékony glicerinkiegészítés hatására statisztikailag igazolható módon csökkent (p<0,05), a többi vizsgált paraméter (száraz anyag, tejzsír, tejcukor) nem változott. A tejjel termelt táplálóanyagok mennyisége a termelt tej mennyiségéből adódó szignifikáns különbségek miatt (a 21. laktációs napon) minden paraméter vonatkozásában nagyobb volt a glicerines kezelés esetében. Ez a pozitív változás azonban a malacok választási súlyát illetően statisztikailag igazolható módon nem jelentkezett (kontroll: 8,03±2,20 kg vs. kísérleti: 8,27±1,40 kg; p>0,05). Annak érdekében, hogy a glicerin szoptató kocák tejtermelésére és anyagcsere-folyamataikra gyakorolt hatását részletesebben megismerjük, további dóziskísérletek beállítása indokolt.
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Vida Orsolya1, Prof. Dr. Egri Borisz1, Dr. Tóth Tamás2
1Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
2Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar
Bőven van csapadék
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
OMSZ: 2023. december 7. 12:30
Megvan az Év Talaja!
