MENÜ

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

Oldalszám: 17
Hoyer Rita 2018.11.08.

Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.

Nézzük, hogy ez a meleg, száraz év milyen eredményeket hozott a Borealis L.A.T szántóföldi kukoricakísérleteiben.

borealis-lat-kukorica-kiserletek

Amint tudjuk, a kukorica különösen jól reagál a foszfor- és káliumtrágyázásra még magas terméseredmények mellett is. Ahogy a grafikon is mutatja, az idei kísérleti eredményeink átlagában a P- és K-trágyázás 1,2–1,3 tonna többlettermést eredményezett hektáronként a csak nitrogénnel történő trágyázáshoz képest (azonos, 160N nitrogénszint mellett vizsgálva). Ez a különbség a mostani terményárak mellett megtérülő befektetésnek bizonyult, amivel a talaj termőképességének fenntartásához is nagymértékben hozzájárulhatunk. A kálium-kijuttatás elsősorban a káliummal kevésbé jól ellátott talajokon és szárazabb területeken fontos, az idei évben különösen jól érződött a hatása.

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek. Ez a hatékonyabb nitrogén-hasznosulásnak köszönhető. A MAS-ból a N felvétele gyorsabb, mivel a karbamid átalakulása a talajban 7–10 napot is igénybe vehet, így hűvös tavasz esetén előnyt jelenthet az azonnal felvehető nitrát hatóanyagot tartalmazó MAS használata. 

Kérdéseivel forduljon bizalommal értékesítő kollégáinkhoz!

Hoyer Rita
Borealis L.A.T Hungary Kft.

lat-uj logo