MENÜ

Gazdálkodás nitrátérzékeny területen

Oldalszám: 11

A szaktanácsadó válaszol

Bányai Tibor 2019.03.08.

A nitrogén létszükséglet a növények számára, azonban annak túlzott mennyisége a talajban káros lehet a környezetre és az emberek egészségére is. Ezért az Európai Unió a Nitrát Irányelv keretében szabályozza a szennyezések elkerülése érdekében teendő intézkedéseket.

Magyarországon a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásai tartalmazzák a nitrátérzékeny területeken betartandó előírásokat. 2013. szeptember 1-től Magyarország területének több mint 69%-a nitrátérzékeny besorolásba került, így jelentős számú gazdát érintenek az előírások, melyek fontosabb pontjait gyűjtöttük csokorba.

Az előírások betartása minden olyan gazdálkodóra kiterjed, aki

  • nitrátérzékeny területen gazdálkodik, kivéve azt a gazdálkodót, aki a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végez. Ez vegyes állattartás esetében összesen legfeljebb 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében legfeljebb 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg. 1 számosállat 500 kg élőtömegű állategyedet vagy állatcsoportot jelent,
  • az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.
  • Az adatszolgáltatást elektronikus adatlapon kell beküldeni a naptári évet követő év március 31-ig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (ÁNYK-ban).

A nyilvántartás vezetése nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző termelőknek kötelező.

Nitrátérzékeny területen a szervestrágya-kijuttatás mennyisége évente nem haladhatja meg 170 kg/ha N-hatóanyagértéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

Trágyakijuttatási tilalom van érvényben minden év október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett. Fontos, hogy fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag-mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Továbbá az adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi–téli növekedéshez szükséges mennyiséget.

12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki, kivéve a legelő állatok által elhullajtott trágyát.

Hígtrágya kijuttatása csak talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően használható fel mezőgazdasági területen, továbbá 6%-os terep­esés felett, 12%-os lejtésig, csak csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással juttatható ki.

Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

Műtrágyázás nitrátérzékeny területen a jogszabályban rögzített maximális értékek figyelembevételével történhet. A szükséges műtrágyamennyiséget 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján kell meghatározni. A táp­anyag-gazdálkodási tervben szereplő értékek a teljes kijuttatható mennyiségre vonatkoznak (szervestrágya + műtrágya)!

Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

  • felszíni víz nincs 100 m távolságon belül
  • a talajvíz legmagasabb szintje a mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve
  • a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

  • vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
  • október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán,
  • fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott trágyatárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

 

Bányai Tibor
vezető szaktanácsadó
Gazda Kontroll Kft.

gazdakontroll-lablec