MENÜ

Megkezdődött a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez

Oldalszám: 6-10
Dr. Sipos Nikoletta 2021.02.13.

2021. február 1-től megnyílt a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A Magyar Államkincstár honlapján 2021. február 28-ig tölthetik ki az elektronikus csatlakozási kérelmet azok a mezőgazdasági termelők, akik már 2021-ben a rendszer tagjai kívánnak lenni.

 

szantofoldek-tablak-foldbirtok-1000

 

Az állam abból a célból, hogy a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásait mérsékelje, mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert vezetett be. A rendszerhez való csatlakozással a mezőgazdasági termelőknek − az eddig elérhető mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök (agrárkár-enyhítési rendszer, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklő rendszer) alkalmazása mellett − lehetőségük nyílik arra, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmük, illetve eredményük – függetlenül attól, hogy az milyen kedvezőtlen esemény (időjárási jelenség, piaci körülmények, állatbetegségek) következményeként – drasztikusan csökkenjen. A rendszerben való részvétel során a kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik.

Ki csatlakozhat a rendszerhez? (Csatlakozási feltételek)

A csatlakozási kérelem február 1-től február 28-ig, ügyfélkapus azonosítást követően nyújtható be az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül a Magyar Államkincstárhoz, mint krízisbiztosítási szervhez.

Az a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (Kincstár) által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél csatlakozhat a rendszerhez, aki

  • a csatlakozás évében rendelkezik legalább három lezárt működési évvel,
  • a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől,
  • készletnyilvántartást vezet,
  • eleget tesz gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének (pl.: korcsoportonkénti állatállományról, hasznosított földterület méretéről, növénykultúráról, hozamról, költségről, árbevételről),
  • a csatlakozás évét megelőző 3 évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásában nem élt nemleges nyilatkozattételi jogával.

Amennyiben a termelő úgy dönt, hogy csatlakozik a rendszerhez, akkor tagságát a csatlakozási évtől számított harmadik év végéig nem szüntetheti meg. A csatlakozási kérelem benyújtásáról a Magyar Államkincstár honlapján közzétett 4/2021. (I.28.) számú Kincstári közlemény is tájékoztatást ad.

A rendszerben csak a Magyar Államkincstár honlapján közzétett 3/2021. (I.28.) számú Kincstári közlemény szerinti listában szereplő mezőgazdasági termékekkel lehetséges részt venni.

Lényeges, hogy a csatlakozó ügyfél azonban a listán szereplő valamennyi mezőgazdasági termékével részt vesz, tehát nem biztosíthatja csupán az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenysége mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

Mekkora termelői befizetést kell teljesíteni? (Krízisbiztosítási hozzájárulás)

Az évenként fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét (a hasznosított területegységre és átlagos állatlétszámra vetített egységdíjakat) az 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet határozza meg. 

A krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv

  • az egységdíjak (forint/hektár, forint/átlagállat),
  • a tárgyévi egységes kérelmében bejelentett terület (hektár),
  • a tárgyévi egységes kérelemben be nem jelentett, termesztő-berendezésben (pl.: üvegház, gombaház) folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett terület (hektár) és
  • a tárgyévet megelőző évben tartott éves átlagos állatállomány (átlagállat) alapul vételével határozza meg.

Tehát az a termelő, aki 2021-ben 10 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel (kivéve: fehérjetakarmány) foglalkozik és 2020-ban átlagosan 5 tejelő tehene és 2 üszője volt (10 x 3500 + 5 x 2000 + 2 x 800 = 46.600), közel 47 ezer forint krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségre számíthat 2021-ben.

A rendszerhez csatlakozott ügyfél – a krízisbiztosítási szerv által szeptember 15-ig megküldött határozat alapján – október 15-ig utalja át a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv 10032000-00287560-00000172 számú számlájára.

Milyen rendszeres tennivalókra lehet számítani? (Adatszolgáltatási kötelezettség)

Annak érdekében, hogy a kieső jövedelem megállapítható legyen, a résztvevő termelőknek a Kincstár részére meghatározott időszakonként adatokat kell szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás sematikus rendszerét az alábbi ábra mutatja be

A megjelölt adatokat a termelő évről évre, folyamatosan rögzíti. Az egységes kérelembe be nem jelentett területadatok igazolására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása is szükséges. Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR) és a Baromfi Információs Rendszerben (BIR) nem szereplő állatfajok állományi létszámának igazolására a hatósági állatorvos által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása is szükséges.

Ha az adatszolgáltatási kötelezettséget a megjelölt határidőig a termelő teljes mértékben elmulasztja, vagy a hiányos adatszolgáltatását követő hiánypótlásra való felszólításra sem teljesíti, akkor krízisbiztosítási kompenzációra az egyéb jogosultsági feltételek teljesítése esetén sem lesz jogosult. A tagsági jogviszony azonban az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, vagy hiányos teljesítése esetén is fennáll a csatlakozás évét követő harmadik év végéig és a krízisbiztosítási hozzájárulás összege is kiszabásra kerül a rendelkezésre álló legfrissebb területi és állományi adatok alapján.

 

krizisbiztositas-hataridok-2021-2022

 

Hogy kell meghatározni a jövedelmet? (Mezőgazdasági jövedelem meghatározása, változása)

A rendszer működését érintően több fogalom áttekintése és tisztázása is indokolt. A magánszemélynek minősülő ügyfelek esetében mezőgazdasági tevékenységgel elért jövedelemről, míg a jogi személy ügyfelek esetében a mezőgazdasági tevékenységgel elért üzemi eredményről beszélhetünk, amelyek meghatározása minden esetben a költségek bevételekből történő kivonásával történik.

Arról, hogy a rendszer szempontjából meghatározott jövedelemnél pontosan milyen bevételek és költségek vehetők figyelembe, a Magyar Államkincstár honlapján az 5/2021. (I. 28.) számú Kincstári közleményből lehet tájékozódni.

Bevétel alatt kell érteni a saját előállítású, elsődleges mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevételt, és a mezőgazdasági termelőtevékenységre tekintettel kapott egyéb bevételeket. Bevételként kell figyelembe venni a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összegét (ideértve az agrárkár-enyhítési rendszerből kapott kárenyhítő juttatást is) és a káreseményre tekintettel biztosítótól kapott kártérítések összegét is.
Az eredmény meghatározásánál az elsődleges mezőgazdasági készletek állományváltozását is figyelembe kell venni.

Költség alatt kell érteni a mezőgazdasági termelőtevékenység során felmerült anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást és a fenti közleményben meghatározott egyéb ráfordításokat.

A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összegét az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági termelő esetében a Kincstár adatbázisában szereplő összeg jelenti, de a számviteli szabályoktól eltérően, esetükben is eredményszemléletben kerülnek figyelembe vételre.

Ha az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen támogatások, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások a tárgyévet követő év június 30-áig kifizetésre kerülnek és megérkeznek a termelő számlájára, akkor azokat a tárgyév bevételének kell tekinteni. Ezen időpontot követő kifizetés esetén azokat a kifizetési év bevételének kell tekinteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és a kompenzációs kérelem benyújtására megállapított határidő lejártát követően kifizetett támogatások esetén a jövedelemadatok korrekcióját a krízisbiztosítási szerv végzi el és a kompenzációra való jogosultság megállapításánál figyelembe veszi.

Készletnyilvántartást minden rendszerhez csatlakozó ügyfélnek vezetnie kell, azoknak is, akikre vonatkozó egyéb számviteli szabály azt nem írja elő.

A mezőgazdasági jövedelem, illetve eredmény kimutatásához szükséges egyes tételeket az elektronikus űrlapkitöltő felületen az ügyfélnek olyan részletezettséggel kell megadnia, amilyen felosztásban a mezőgazdasági jövedelem kimutatására választott, illetve választható módszer megköveteli.

Referenciajövedelem a tárgyévet megelőző három év jövedelemadatának egyszerű számtani átlaga.

Tekintettel arra, hogy a rendszer az üzemméret-változásból (hasznosított termőterület csökkenése, állatállomány csökkentése) adódó természetszerű jövedelemcsökkenést nem kívánja kompenzálni, a krízisbiztosítási szerv mind a tárgyévi jövedelmet, mind a referenciajövedelmet elosztja a hozzá tartozó üzemmérettel (Standard Termelési Értékkel).

A tárgyévet megelőző három év átlagos üzemmérete a tárgyévet megelőző három év standard termelési értékeinek egyszerű számtani átlaga.

A mezőgazdasági jövedelem változásának mértéke tehát a tárgyévi üzemméretre jutó tárgyévi mezőgazdasági jövedelem és a tárgyévet megelőző három év átlagos üzemméretére jutó referenciajövedelem hányadosából számítható.

Milyen jövedelem-kimutatási módszerek közül lehet választani? (Jövedelem-kimutatás módszerei)

A jövedelem kimutatásának – igazodva a számviteli kötelezettséghez – több módszere van.

  • „A” módszer: a jövedelem-kimutatás a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik. – Ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.
  • „B” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljes körűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik. – Ezt a módszert csak az az egyszeres könyvvitelt vezető választhatja, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik.
  • „C” módszer: a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi adatok és az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által megajánlott költségadatok alapján történik. – Ezt a módszert minden egyszeres könyvvitelt vezető választhatja.

A mezőgazdasági jövedelmet mindaddig ugyanazzal a módszerrel kell kimutatni, amíg rendelkezésre nem áll annyi adat, hogy mind a referenciajövedelem, mind a tárgyévi jövedelem megállapítható legyen a másik jövedelem-kimutatási módszerrel. A jövedelem-kimutatási módszer ez esetben módosítható, de a módosítására irányuló szándékot előzetesen be kell jelenteni a krízisbiztosítási szerv részére.

A termelő által szolgáltatott, illetve a hatósági adatbázisokban szereplő adatok alapján a krízisbiztosítási szerv tárgyév november 30-ig határozza meg az ügyfél referenciajövedelmét, amelyről az ügyfelet határozatban értesíti.

Milyen esetben jár a kompenzáció? (Kompenzációra vonatkozó jogosultsági feltételek)

Krízisbiztosítási kompenzációra abban az esetben jogosult a rendszerhez csatlakozott ügyfél, ha

  • a tárgyévi mezőgazdasági jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben esett vissza az előző három év átlagos mezőgazdasági jövedelméhez (referenciajövedelem) képest,
  • a jövedelemcsökkenés nem az üzemméret változásából, gondatlanságból, vagy a körülmények mesterséges megteremtéséből adódik,
  • a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette,
  • adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett,
  • a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív,
  • krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be.

Mekkora kompenzációra lehet számítani? (Krízisbiztosítási kompenzáció összege)

A krízisbiztosítási kompenzáció összegét a krízisbiztosítási szerv határozza meg, amelyhez a következő adatokat veszi figyelembe:

  • referenciajövedelem,
  • tárgyévi jövedelem,
  • tárgyévet megelőző három év átlagos üzemmérete,
  • tárgyév üzemmérete.

Az európai uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70%-ánál. Így a nemzeti végrehajtási rendelet értelmében a kompenzáció összege a tárgyévet megelőző három év átlagos üzemméretre jutó referenciajövedelem mutató és a tárgy­évi üzemméretre jutó tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutató különbségének tárgyévi üzemmérettel megszorzott értékének 69,9%-a.

A krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig a kapcsolódó vidékfejlesztési támogatás biztosítja.

A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől, amelyet követően a krízisbiztosítási kompenzáció kiutalása is megtörténik.

 

Dr. Sipos Nikoletta