A napraforgó gyomirtásának lehetőségei

A napraforgó gyomflórája

A napraforgó vetése április első, második dekádjában esedékes, tehát gyomnövényzetét döntően a melegkedvelő T₄, illetve a G₁, G₃ fajok alkotják. Gyomegyüttesének jellemző kétszikű egynyári fajai a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a keserűfűfélék, a csattanó maszlag, a selyemmályva, helyenként az íva, a varjúmák. Jellemző kétszikű évelő károsítója a mezei acat, az apró szulák, a sövényszulák. Az egyszikűek csoportjából a kakaslábfű, a muhar fajok és a köles nemzetség, az évelő tarackbúza és a fenyércirok fordul elő leginkább ⁴¹.

A napraforgóban a legnagyobb térfoglalással Pinke-Karácsony (2010) munkája alapján a fészkesek család fajai rendelkeznek, elsősorban az ürömlevelű parlagfű, a szerbtövis fajok, és a mezei acat révén. Napjaink kiemelt problémáját a parlagfű okozza, mely a közvetlen terméskárosításon kívül jelentős humán-egészségügyi problémákat is felvet, térfoglalása hatósági intézkedést von maga után (pl.: 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet; 221/2008. (VIII. 30.) Kormány rendelet). ^{6, 15, 36}

A napraforgó speciális, élősködő gyomnövénye a napraforgó vajvirág vagy szádor fajok. Magyarországon az ország keleti, délkeleti részében találhatók meg, elsősorban pedig Európa mediterrán régióiban jelentenek kiemelt növényvédelmi problémát (pl. Bulgária, Törökország). ^{13, 48}

A napraforgó vegyszeres gyomirtása

A 2000-es évek közepéig a napraforgó-területek kiválasztását nagyban meghatározta a terület gyomflórája, ugyanis egyes gyomfajokkal szemben a védekezés korlátozott volt. Korábban a napraforgó gyomirtásának sarkalatos pontja a talajherbicidekkel nehezen irtható, nagy magvú kétszikű és az évelő kétszikű fajok (pl. csattanó maszlag, mezei acat stb.), illetve a vele közeli rokonságban álló fajok (ürömlevelű parlagfű, szerbtövis fajok) elleni védekezés volt.
A felhasználható herbicidek nagy része preemergensen kijuttatható gyomirtó szer volt, melyeknek hatékonysága korlátozott, erőteljesen függ az időjárási tényezőktől. A hatás kifejtéséhez ugyanis szükség van a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékra. ^{42, 10}

A kétszikűek elleni posztemergens gyomirtási lehetőség a napraforgóban a többi kultúrnövényhez képest kevés volt. Posztemergensen csupán a flumioxazin volt felhasználható.
A herbicid nem biztosít megfelelő eredményt többek közt a fehér libatop és a parlagfű ellen, a kultúrnövényen pedig perzseléses tüneteket vált ki. ^{56, 11, 23}

Mindemellett mára több, korábban alapvető fontosságú preemergens kétszikűek ellen használható gyomirtószer hatóanyag kivonásra került, elsősorban pl. oxifluorfen és linuron.

A napraforgó vegyszeres gyomirtása preplant, prepost, presowing, preemergens és posztemergens alkalmazásmód mellett valósítható meg.

Preplant/Prepost

A Preplant vagy Prepost alkalmazásnál a totális hatású glifozát, napraforgó vetése előtt vagy a vetése után, de kelése előtti felhasználását jelenti, melynek évelő gyomnövények jelenléte esetén van jelentősége. Saját kísérleteink alapján jó eredményességet lehet elérni a technológiával a mezei acat ellen. A prepost alkalmazás erényesebbnek bizonyult, mint a preplant. ^{20, 21}

Presowing

A presowing technológia lényege, hogy a herbicide(ke)t vetés előtt kijuttatva sekélyen a talajba dolgozzuk. Száraz tavaszokon és laza talajokon jó hatást érhető el a technológia alkalmazásával.
A bedolgozás következtében a vegyszer bemosó csapadéktól függetlenül tudja kifejteni hatását. Presowing alkalmazásmód mellett a fluorkloridon és a benfluralin hatóanyagok használhatók fel. ^{62, 63}

Preemergens

A napraforgóban preemergens alkalmazással kétszikű gyomnövények ellen felhasználható hatóanyag a terbutilazin, fluorkloridon, metobromuron, flumioxazin. Az egyszikűek ellen alkalmazhatóak az acetamid származékok, mint az s-metolaklór, dimetenamid, petoxamid, pendmethalin mindemellett engedéllyel rendelkezik még a proszulfokarb illetve a benfluralin. A minél szélesebb körű gyomirtó hatás elérése érdekében a preemergens egy- és kétszikűirtó hatóanyagokat gyári vagy tankkombinációban alkalmazzák. ^{7, 12, 27, 34, 56} Széles körben használt gyári kombináció az s-metolaklór és a terbutilazin (Gardoprim Gold), a dimetenamid-p és a pendimetalin (Wing P), és gyakori tankkombináció a fluorkloridon és s-metolaklór (DuRacer).

A PROTOX-gátló herbicid a flumioxazin (és korában az oxifluorfen) megfelelő időjárási viszonyok teljesülésekor jó eredményt ad pl. az disznóparéj fajok, a fehér libatop, a lapulevelű keserűfű ellen. Az ürömlevelű parlagfű, selyemmályva, bojtorján szerbtövis ellenében hatásuk nem teljes körű. ^{11, 34}

A napraforgóban a flourkloridon magas dózisát kell alkalmazni, amivel visszaszorítható többek közt a fehér libatop, a szőrös disznóparéj ¹¹, ill. a parlagfűvel közepesen fertőzött területeken megfelelő eredményességet érhetünk el vele. ^{3, 4}

A preemergens készítmények hatékonyságához szükséges a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék. Ennek mennyisége a készítmények vízoldékonyságától függően a kijuttatás utáni 2 héten belül 10–20 mm.

Posztemergens gyomirtás

Herbicidtoleráns napraforgó

Biológiai alapok

A herbicidtoleráns napraforgó gyomirtási technológiák az ALS (vagy AHAS) enzim gátló herbicidek elleni ellenállóságra épülnek. A szerek alkalmazásakor a növényekben leáll a valin, leucin és izoleucin aminosavak szintézise az egyik kulcsenzim, a hidroxiecetsav-szintáz (AHAS) blokkolása miatt. ^{41, 48}

Számos SU- és IMI-toleráns kultúrnövényt létrehoztak már a biotechnológiai módszerek és a hagyományos nemesítés ötvözésével. Az ilyen típusú növényváltozatok idegen szervezetből származó gént nem tartalmaznak, tehát a nem transzgénikus herbicidrezisztens növények közé tartoznak. Közülük a legsikeresebbnek az imidazolinon rezisztenciára épülő (vagy más néven: Clerafield) technológia mondható. Ennek alapja, hogy az imidazolinonok jól irtják az egy- és kétszikűeket, egyedül a pillangós növényekkel szemben hatástalanok ⁵³, melyek jelentősége a szántóföldi gyomflórában alárendelt ³³. Az imidazolinonok alkalmazhatóságát az imazamox kifejlesztése is elősegítette, mely kevéssé perzisztens, így káros utóhatás nélkül felhasználható. ¹

Az imidazolinon-toleráns napraforgó

Az első imidazolinon-ellenálló kultúr napraforgóvonalakat Kansas-ben, a rezisztensé vált vad napraforgó pollenjének felhasználásával állították elő. Az ilyen típusú változatokat IMISUN (vagy: Clearfield) néven jelölik. A herbicidellenállóságot az alanin (205)-valin szubsztitúció (Arabidopsis thaliana pozíció) idézte elő. Az IMISUN napraforgóknál a toleranciát egy főgén (Imr1) és egy extrakromoszomális öröklődésű másodlagos gén (Imr2) (nevezik még: módosító faktor vagy e-faktor) biztosítja. Ennek eredményeképpen az imidazolinonokkal szemben mérsékelten magas, a szulfonil-karbamidokkal szemben pedig részleges ellenállóság alakul ki. ^{2, 26}

A második imidazolinon-ellenállóság forrását laboratóriumi körülmények között alakították ki, imazetapír hatóanyag felhasználásával, melynek a „CLHA-PLUS” (vagy Clearfield Plus) nevet adták. A CLHA-PLUS változatoknál a tolerancia az aminosavlánc 122 kodonjánál (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező alanin-treonin aminosav cseréjének köszönhető, mely specifikus imidazolinon-ellenállóságot (így SU-érzékenységet) biztosít. A CLHA-Plus vonalak magasabb fokú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal szemben. A módosító faktor hiánya egyszerűsíti a nemesítési eljárást. ^{45, 46}

A tribenuron-metil-toleráns napraforgó

A tribenuron-metil-toleráns vonalakat a Clearfield Plus napraforgóhoz hasonlóan, laboratóriumi körülmények között állították elő. A toleranciát a prolin-leucin (197) (Arabidopsis thaliana pozíció) szubsztitúció eredményezte ¹⁶, a hibridek a tribenuron-metil 22 g/ha-os dózisát károsodás nélkül elviselik. ⁹

RW-B

Sala-Bulos (2011). Argentínában vad napraforgó-populációkban találtak egy új mutációt, mely az imidazolinonokkal és a szulfonil-karbamidokkal szemben nagyfokú rezisztenciát eredményez. A biotípusokat RW-B névvel illették. Genetikai vizsgálatokkal bemutatták, hogy az ellenállóság az 574 pozícióban (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező triptofán-leucin aminosavcsere következménye, és felvetik, hogy újabb HT napraforgóvonalak kifejlesztésére felhasználhatók.

Összefoglalva, a napraforgónál ez idáig 4 mutációt azonosítottak, melyek különböző típusú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal és/vagy szulfonil-karbamidokkal szemben. A termesztett herbicidtoleráns napraforgóhibridek/fajták genetikai alapjait képezik.

Az imidazolinon-toleráns gyomirtási technológia

A Clearfield napraforgók Törökországban (Sanay hibrid) és az USA-ban 2003-ban kerültek piaci bevezetésre, mára pedig számos országban (2005-től Magyarországon, első hibrid a Rimisol 25) alkalmazzák ezt a növényvédelmi technológiát. Hazánkban jelenleg számos IMI-toleráns hibrid termeszthető, melyek egy része az IMISUN-vonalhoz (Clearfield, jelölése: CL), más részük pedig a CLHA-Plus (Clearfield Plus, jelölése: CLP) vonalhoz tartoznak.

A Clearfield napraforgó gyomirtására Magyarországon imazamox tartalmú készítmények használhatóak fel, mely kimagasló hatékonyságot ad a csattanó maszlag, a pokolvar libatop, a disznóparéjfélék, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek fajokkal szemben. Mindemellett jól pusztítja többek között a fehér libatop, ürömlevelű parlagfű, bojtorján szerbtövis, íva, valamint az egyszikű kakaslábfű, vadköles és muhar fajokat. ^{22, 23, 30, 32, 43, 47, 37, 54, 58} Kiemelkedő értéke a technológiának, hogy megoldást nyújt a napraforgószádor ellen is ⁸. Az imazamox az ürömlevelű parlagfű ellen teljes gyomirtó hatást a gyomnövény 2–4 levélfejlettségéig produkál, a fejlettebb példányok részlegesen regenerálódnak. ²³

A Pulsar 40 SL alkalmazásakor száraz időjárás esetén a viaszos levelű fehér libatopnál hatékonyságcsökkenés kialakulhat. ¹⁸ A Pulsar 40 SL közepes, vagy gyenge hatékonyságot eredményez a mezei acat ellen. ^{51, 58} A mezei acat magas borításakor a prepost technológia alkalmazásával jelentősen növelhető a gyomirtás eredményessége. ²¹

Az imazamox használatakor átmeneti sárgulás és növekedési depresszió alakulhatnak ki a napraforgón. Ezek a tünetek azonban nem károsítják a napraforgót. ^{24, 40}

Pulsar Plus

A CLHA-Plus típusú imidazolinon-toelráns napraforgóvonalak alkalmazásával lehetőség nyílt az imazamox új formulációk kifejlesztésére és/vagy adjuváns hozzáadásával az imazamox gyomirtó hatásának növelésére.

Magyarországon 2016-tól került bevezetésre a Pulsar Plus herbicid, mely 25 g/l imazamox hatóanyag-tartalom mellett gyári kombinációként tartalmaz egy összetett adjuváns rendszert. Szántó (2020) eredményei alapján a Pulsar Plus minden esetben jobb hatékonyságot eredményezett a parlagfű, a fehér libatop, a zöld muhar fajokkal szemben, mint a Pulsar 40 SL. Neshev et al. (2020) megállapítása szerint a fehér libatop és a selyemmályva a Pulsar Plus alkalmazásával sikeresen irtható. A Pulsar Plus a szádor ellen is hatékonyabbnak bizonyult, mint a Pulsar. ^{40 SL, 29, 38}

A hatékonyságnövekedés oka a gyomok levélszövetébe gyorsabban és nagyobb mennyiségben bejutó imazamox mennyiség. Ennek hatására azok ellen a gyomok ellen javult a hatékonyság, amelyekkel szemben a Pulsar 40 SL nem nyújtott teljes hatást. Ide tartoznak a viaszos levelűek, mint a fehér libatop vagy a keskeny levelűek; a szőrös levelűek, mint a vadköles vagy a selyemmályva; illetve az oldalelágazásra már 6–8 leveles korban hajlamosak, mint a parlagfű. ³⁵

Fontos azonban tudni, hogy a Clearfield napraforgók gyomirtására csak a Pulsar 40 SL, illetve a többi engedélyezett imazamox-tartalmú gyomirtó szer használható fel, mert a Pulsar Plus (és több analógja) károsíthatja azokat. A Clearfield Plus napraforgók gyomirtását minden esetben a hatékonyabb Pulsar Plus és analóg­jai herbiciddel kell elvégezni. Itt a hagyományos imazamox-tartalmú szerek nem rendelkeznek felhasználási engedéllyel. A Pulsar Plus herbicid kizárólag Clearfield Plus (CLP) napraforgóhibridben alkalmazható. Mindemellett, a Pulsar Plus és analógjai a hüvelyesek gyomirtására sem rendelkeznek engedéllyel (pl. szója, borsó). Összefoglalva 1. táblázat.

A Szulfonil-karbamid-toleráns napraforgó (SU)

Az SU napraforgó gyomirtására alapvetően a tribenuron-metil hatóanyagot alkalmazzák, mely a gabonafélék gyomirtásából már jól ismert, kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik, alkalmazását általában 0,1% Trend hozzáadásával javasolják. Hatásspektruma szerint kifejezetten jól alkalmazható a csattanó maszlag, a disznóparéjfélék, a pokolvar libatop, a fehér libatop, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek ellen. Jó hatást ad a bojtorján szerbtövis és az ívával szemben. Hatékony, de nem ad teljes hatást a szulák keserűfű és az ürömlevelű parlagfű ellen ^{5, 17, 19, 54, 55, 58}. Kísérleteinkben a parlagfű elleni hatását megvizsgálva a tribenuron-metil gyengébb hatékonyságot eredményezett, mint az imazamox ²³. A mezei acat ellen viszont jobb gyomirtó képességgel rendelkezik, mint az imazamox ^{54, 58}. 2019-től az SU napraforgó gyomirtására már tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyag-tartalmú herbicid is felhasználható. ⁶⁴

A tribenuron-metil csak kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik. Az egyszikűek ellen preemergens vagy posztemergens graminicid kezeléssel hatékonyan lehet védekezni.

Halauxifen-metil

A halauxifen-metil (arylex) a szintetikus auxinok csoportjába és ezen belül az új, aryl-picolinate alcsoportba tartozik. Gabonafélék gyomirtására fejlesztették ki a kétszikű gyomnövényekkel szemben ²⁹.  Az USA-ban 5 g ai/ha dózis mellett a glifozátrezisztens betyárkóró, illetve ürömlevelű parlagfű elleni sikeres használatáról már beszámoltak ^{59, 60, 61}. Magyarországon napraforgóban 3 g ai/ha dózisban alkalmazható posztemergensen. Kerekes et al. (2019) a halauxifen-metil kimagasló hatékonyságáról számolt be az ürömlevelű parlagfűvel és a selyemmályvával szemben. Nagy (2020) szintén kiemelkedő hatékonyságot figyelt meg az ürömlevelű parlagfű, jó hatást a fehér libatop és pokolvar libatop, gyenge hatást a szőrős disznóparéj ⁶⁰ és a csattanó maszlag ellen. A hatóanyag felhasználása a napraforgó 6 valódi leveles állapotától engedélyezett és a fejlettebb gyomnövények ellen is alkalmazható, bár a kezelést nem érdemes a végsőkig halogatni a gyomnövények által okozott terméscsökkenés elkerülése miatt.

A herbicidtoleráns napraforgók utóvetemény hatása

A herbicidtoleráns napraforgók elterjedésével saját magunk termesztjük területeinken az ALS-rezisztens gyomnövényeket.
A vetésszerkezet kiépítésénél érdemes figyelmet szentelni a napraforgó-rezisztencia típusára, mely nagyban meghatározhatja az utóvetemény gyomirtásának sikerességét. Saját kísérleteink alapján jellemzően az Express napraforgók széles körű rezisztenciával rendelkeznek a SU készítményekkel szemben, és jól tolerálják az imazamoxot is. A Clearfield napraforgó árvakelések öröklődő rezisztenciával rendelkeznek az imazamox és részleges rezisztenciával több SU szerrel szemben. Ezzel szemben a Clerafield Plus hibridek kizárólag az imazamoxxal szemben ellenállóak, az SU készítményekkel szemben nagy érzékenységet mutatnak. Ez elsősorban a szója gyomirtási technológiája miatt fontos, melyben a CLHA-PLUS hibridek ellen a tifenszulfuron-metil felhasználásával jó hatékonyságot lehet elérni. ^{18, 19}

Összefoglalás

Kétségkívül a herbicidtoleráns napraforgó technológiák bevezetése forradalmasították a napraforgó-gyomirtás technológiáját, melyek használatával a napraforgó-termesztés biztonságossá vált, és lehetőség nyílt több terület napraforgó-termesztés alá vonására. A közép- és kelet-európai régióban a napraforgó-területek jelentős részén a HT-technológiák alkalmazása történik, melyeknek a parlagfű-fertőzöttség, az invazív gyomok térnyerése (pl. bojtorján szerbtövis), a vajvirág Orobanche spp. elterjedése miatt kiemelkedő szerep jut. Bulgáriában pl. 10–15 év alatt 85–90%-os a HT-technológiák alkalmazási aránya ⁵⁴; Magyarországon pedig 2019-ben a termőterület 96%-án HT napraforgók helyezkednek el, melyekből 68%-on a Clearfield hibridek termesztése folyt ⁵².

A sikeres napraforgó-gyomirtás elvégzéséhez az integrált gyomszabályozás elvei szerinti megközelítést szükséges alkalmazni, miszerint a növénytermesztés minden eszközét felhasználjuk a gyomszabályozás elvégzéséhez. Többek között, gyomflóra ismerete, vetésváltás, talajművelés, kultúrnövény kompetíciós képességének növelése, herbicidrotáció, biológiai védekezési módszerek, mechanikai védekezés alkalmazása stb. annak érdekében, hogy az ökonómiai, egészségi és környezeti kockázatokat minimalizáljuk ⁵⁰.

Mindezek mellett a napraforgónál különös jelentősége van a genetikai alapok megválasztásának. A napraforgó gyomirtására rendelkezésre álló technológiák és a felhasználható vegyszerek kombinált alkalmazása szakértelmet igényel, mivel a gyomirtástervezést már a vetőmag megválasztásánál figyelembe kell venni. A vetőmag és az alkalmazott posztemergens herbicid pedig a tenyészidőszak folyamán elválaszthatatlan partnerek.

Mind az imazamox, mind a tribenuron-metil hatékony készítmények, azonban a napraforgó vegyszeres gyomirtását kizárólag posztemergens szerekre alapozni nem érdemes. Egyrészt, amennyiben a célkárosítók csak ALS-gátlókkal érintkeznek, az könnyen a rezisztens gyombiotípusok kiszelektálódásához vezethet. Másrészt, a sikeres preemergens kezelésekkel – ha azok nem is nyújtanak teljes gyomirtó hatást – a napraforgó kezdeti fejlődésekor jó gyomirtó hatás, ezáltal intenzív kezdeti kultúrnövény-fejlődés biztosítható ²⁴.

A gyártók többsége ennek megfelelően technológiában, preemergens szerekkel kombinálva ajánlja a posztemergens gyomirtó szereit. 

A posztemergens hatásokat összefoglalva elmondható, hogy az imazamox hatása erősebb a parlagfűvel és a napraforgószádorral szemben, mint a tribenuron-metilé. Az utóbbi hatóanyag viszont jobb hatást eredményez a mezei acattal szemben, mint az imazamox. A többi fontos kétszikű gyomfajjal szemben a két technológia közel azonos hatást eredményez. Egyszikűek elleni gyomirtó hatással az imazamox rendelkezik.

A halauxifen-metil hatóanyag kimagasló tulajdonsága, hogy hibridtípustól függetlenül felhasználható. Jelentősége elsősorban a parlagfű elleni védekezésben lehet kimagasló, azonban hatékonysága nem terjed ki az egyszikű gyomnövényekre és a kétszikűek közül is több, a napraforgóban fontos gyomnövény ellen csak részleges hatással bír.

A HT-vonalak közül a CLHA-Plus (Clearfield Plus) napraforgók használatának előnyét nemcsak a gyomirtó hatás fokozásában célszerű megfogalmazni, hanem legalább olyan fontos tulajdonsága, hogy specifikus imidazolinon toleranciája jelentősen megkönnyíti a gyomosító árvekelésének kezelését.

Dr. Kukorelli Gábor
egyetemi adjunktus,
Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Irodalomjegyzék

1. Aichele, T. M. - Penner, D. (2005): Adsorption, desorption, and degradation of imidazolinones in soil. Weed Technology 19:154-159. 
2. Al-Khatib, K. J. – Miller, J. F. (2000): Registration of four genetic stocks of sunflower resistant to imidazolinone herbicides. Crop Science 40: 869–870.
3. Béres I. - Hoffmann L. - Hoffmanné Pathy Zs. (2005a): A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia). In: Benécsné Bárdi G. - Hartmann F. - Radvány B. - Szentey L. (szerk.). Veszélyes 48. Mezőföldi Agrofórum Kft, Szekszárd, pp. 94-101.
4. Béres I. - Kazinczi G. - Novák R. - Hoffmanné Pathy Zs. (2006): Az ürömlevelű parlagfű elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. Gyakorlati Agrofórum Extra 15: 4-23.
5. Béres I. - Szente D. - Gyenes V. - Somlyay I. (2005b): Weed control in sunflower (Helianthus annuus L.) with post-emergent herbicides.  Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences 70: 475-479.
6. D’Amato, G. - Spieksma, F. T. H. - Liccardi, G. (1998): Pollen related allergy in Europe. Allergy 53: 567–578.
7. De Prado R., Romera E., Jorrin J. (1993): Effects of chloroacetamides and phytosynthesis-inhibiting herbicides on growth and photosynthesis in sunflower (Helianthus annuus L.) and Amaranthus hybridus L. Weed Research, 33: 369–374
8. Evci, G. – Nilgun S. – Veli, P. – Ibrahim, Y. M. – Kaya, Y. (2011): Chemical control of broomrape and weeds with Imidazolinone herbicide and resistant hybrids in sunflower production in Turkey. Journal of ASM, 2 (314):118-124.
9. Jocic, S. – Malidza, G. – Cvejic, S. – Hladni, N. – Miklic, V. – Skoric, D. (2011): Development of sunflower hybrids tolerant to tribenuron methyl. Genetika 43: 175-182.
10. Jursík, M. - Kočárek, M. - Hamouzová, K. - Soukup, J. – Venclová V. (2013): Effect of precipitation on the dissipation, efficacy and selectivity of three chloroacetamide herbicides in sunflower. Plant Soil Environment. 59, 4: 175–182.
11. Jursík, M. – Andr, J. – Holec, J. – Soukup, J. (2011): Efficacy and selectivity of post-emergent application of flumioxazin and oxyfluorfen in sunflower. Plant Soil Environment 57: 532-539.
12. Jursík M., Kočárek M., Kolářová M., Tichý L. (2020): Effect of different soil and weather conditions on efficacy, selectivity and dissipation of herbicides in sunflower. Plant Soil Environment, 66: 468–476.
13. Kaya, Y. - Demerci, M. - Evci, G. (2004): Sunflower (Helianthus annuus L.) breeding in Turkey for broomrape (Orobanche cernua Loeffl.) and herbicide resistance. Helia 27 (40): 199-210.
14. Kerekes G. – Shevchuk, O. - Petcuci A. M. - Papp Z. - Biró Á. F. - Menyhárt L. - Perényi J.- Luigi, A. – Vasilis, A. – Karel S. (2019): Napraforgó állományvédelme az ürömlevelű parlagfű és egyéb kétszikű gyomok ellen. 65. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2020.
15. Kőmíves T. – Béres I. – Reisinger P. – Lehoczky É. – Berke J. – Tamás J. – Páldy A. – Csornai G. – Nádor G. – Kardeván P. – Mikulás J. – Gólya G. – Molnár J. (2006): A parlagfű elleni védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia 6 (1): 5–50.
16. Kolkman, J. M. – Slabaugh, M. B. - Bruniard, J. M. – Berry, S. - Bushman, B. S. – Olungu, C. – Maes, N.- Abratti, G. – Zambelli, A. – Miller, J. F. – Leon, A. – Knapp, S. J. (2004): Acetohydroxyacid synthase mutations conferring resistance to imidazolinone or sulfonylurea herbicides in sunflower. Theoritical and Applied Genetics 109: 1147–1159.
17. Kukorelli G. (2010): Fitotoxicitás vizsgálatok tribenuron-metil rezisztens napraforgó hibrideken. Magyar Gyomkutatás és Technológia 11 (1): 61 – 73.
18. Kukorelli G. (2012a): Herbicid-toleráns kultúrnövények gyomszabályozása, és helyük Magyarország növénytermesztési szerkezetében. PhD disszertáció.
19. Kukorelli, G. (2012b): Imidazolinon és tribenuron-metil toleráns napraforgó árvakelések vegyszeres gyomirtási lehetőségei szójában. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 13 (2): 41-50.
20. Kukorelli, G. – Czepó, M. – Udvarhelyi, Cs. (2020): Helyspecifikus Permetező Drónnal Alkalmazott Preplant Foltkezelés Vizsgálata Napraforgóban. 66. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2020.
21. Kukorelli G. - Gracza L. - Lang B. - Czepó M. (2019): Esetleges allelopatikus hatás vizsgálata kelés előtti glifozát alkalmazást követően napraforgóban és repcében 65. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2019.
22. Kukorelli, G. - Nagy, S. – Reisinger, P. (2007): Comparative experiments with imidazolinone and tribenuron-methyl tolerant sunflower hybrids. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 8 (1): 67-73.
23. Kukorelli, G. - Reisinger, P. - Torma, M. – Ádámszki T. (2011): Experiments with the control of common ragweed in imidazolinone-resistant and tribenuron-methyl-resistant sunflower. Herbologia . 12 (1):  15-22.
24. Manilov, T. - Zhalnov, I. (2016). Weed control in sunflowers with Clearfield Plus technology. Proceedings of VII International Scientific Agriculture Symposium, Agrosym 2016, 6-9 October. Jahorina, Bosnia and Herzegovina, 1401–1407.
25. Malidza, G. - Skoric, D. - Jocic, S. (2000): Imidazolinone resistant sunflower (Helianthus annuus L.). Proc. 15th International Sunflower Conference, Toulouse, France, June 12-15. Vol. 2 : 42-47.
26. Miller, J. F. - Al-Khatib, K. J. (2002): Registration of imidazolinone herbicide-resistant sunflower maintainer (HA 425) and fertility restorer (RHA 426 and RHA 427) germplasms. Crop Science 42: 988-989.
27. Mitkov, A. -  Yanev, M. - Neshev, N. -  Tonev T. (2018): Evaluation of low herbicide rates of Gardoprim® Plus Gold 550 sc and Spectrum® 720 ec at conventional sunflower (Helianthus annuus L.). Agronomy. 51 (2): 94-97
28. Mitkov, A. – Yanev, M. – Neshev, N. – Tonev, T. - Joiţa-Păcureanu, M. – Cojocaru, F. (2019): Efficacy against broomrape and selectivity of imazamox-containing herbicides in sunflower. Romanian Agricultural Rresearch, 36: 201-207
29. Mukherjee, S. - Goon, A. - Ghosh, B. - Kundu, A. - Chakrabarti, K. - Roy, S. - Bhattacharyya, A. (2014): Persistence behaviour of a mixed formulation (florasulam 10% þ halauxifen methyl 10.4% WG) in wheat. J. Crop Weed 10 (2): 414-418.
30. Nagy S. - Reisinger P. - Pomsár P. (2006): Experiences of introduction of imidazolinone-resistant sunflower in Hungary from the herbological point of view. Journal of Plant Disease and Plant Protection 20: 31-37.
31. Nagy L. (2020): Halauxyfen-metil hatóanyag szükséghelyzeti engedélyezésének hatásai napraforgó kultúrában. Szakdolgozat, Mosonmagyaróvár. 2020
32. Neshev, N. - Yanev, M. - Mitkov, A. -  Tonev, T. (2020): Efficacy and selectivity of imazamox-containing herbicides at Clearfield® and Clearfield® Plus sunflower hybrids. Agronomy, 53 (1): 450-457.
33. Novák R. - Dancza I. - Szentey L. - Karamán J. (2009): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008). FVM, Budapest.
34. Pannacci E. - Graziani F. - Covarelli G. (2007): Use of herbicide mixtures for pre and post-emergence weed control in sunflower (Helianthus annuus). Crop Protection, 26: 1150–1157
35. Pálfay G. (2017): A Clearfield Plus gyomirtási technológia. Basf Növényvédelmi Tippek 2017/1: 8-11.          
36. Peternel, R. - Culig, J. - Srnec, L. - Mitic´, B. - Vukusic, I. - Hrga, I. (2005): Variation in ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) concentration in central Croatia, 2002–2003. Annals of Agricultural and Environmental Medicine, 12 11–16.
37. Pfenning, M. - Palfay G. - Guillet, T. (2008): The CLEARFIELD® technology – A new broad-spectrum post-emergence weed control system for European sunflower growers. Journal of Plant Diseases and Proctection, Special issue 21: 649-654.
38. Pfenning, M., Valtin, M., Sascha, S., Bessai, J., 2016. Chemical Broomrape (Orobanche cumana) Control in Clearfield® Sunflower with Different Imazamox Containing Herbicide Formulations. Proceeedings of 19th International Sunflower Conference 29 May - 3 June, Edirne, Turkey: 846.
39. Pinke Gy. – Karácsony P. (2010): Napraforgóvetéseink gyomnövényzetének vizsgálata. Növényvédelem 46: 425-429.
40. Prostko, E. P. - Grey, T. L. – Davis, J. W. (2009): Imidazolinone-resistant sunflower tolerance to imazapic. Weed Technology 23: 188-190.
41. Ray, T. B. (1984): Site of action of chlorsulfuron inhibition of valine and isoleucine biosynthesis in plants. Plant Physiology 75: 827–831.
42. Reisinger P. (2000): Napraforgó (Helianthus annuus L.). In: Hunyadi K. - Béres I. - Kazinczi G. (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 503-505.
43. Reisinger P. - Lukács I. - Reisinger Pné. (2006): Vizs­gá­la­tok imidazolinon és tribenuron-metil to­le­ráns nap­ra­forgóban. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 7 (2): 91-101.
44. Sala, C. A. – Bulos, M. (2011): Inheritance and molecular characterization of broad range tolerance to herbicides targeting acetohydroxyacid synthase in sunflower Theoretical and Applied Genetics 124: 355-364.
45. Sala, C. A. - Bulos, M. – Echarte, A. M. (2008a): Genetic analysis of an induced mutation conferring imidazolinone resistance in sunflower. Crop Science 48: 1817-1822.
46. Sala, C. A. - Whitt, S. R. - Ascenzi, R. - Bulos, M. - Echarte, M. (2008b): Molecular and biochemical characterization of an induced mutation conferring imidazolinone resistance in sunflower. Theoretical and Applied Genetics 118: 105-112.
47. Schröder, G. - Meinlschmidt, E. (2009): Investigations on control of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) with herbicides. Gesunde Pflanzen 61: 135-150.
48. Shaner, D. L. - Anderson, P. C. - Stidham, M. A. (1984). Imidazolinones: Potent inhibitors of acetohydroxyacid synthase. Plant Physiology 76: 545-546.
49. Solymosi P. – Horváth Z. – Piszker Z. – Vecseri Cs. (2004): Magyarországi napraforgószádor-populációk taxonómiai besorolásának vizsgálata. Növényvédelem 40: 361-363.
50. Swanton, C.J. - Mahoney, K.J. - Chandler, K. - Gulden, R.H. (2008). Integrated Weed Management: Knowledge-Based Weed Management Systems. Weed Science, 56 (1): 168-172.
51. Szántó Z. (2020): Clearfiled és Clearfield Plus herbicid toleráns gyomirtási technológiák hatásának összehasonlítása napraforgóban. Acta Agronomica Óváriensis. 61 (1): 73-93.
52. Szántó Z. (2020): A napraforgó gyomirtása. Acta Agronomica Óváriensis. 60 (1): 151-173.
53. Tecle, B. – Cunha, A. D. – Shaner, D. L. (1993): Differential routes of metabolism of imidazolinones: basis for soybean (Glycine max) selectivity. Pesticide Biochemistry and Physiology 46: 120–130.
54. Tonev, T. - Kalinova, S. - Yanev, M. - Mitkov, A. – Neshev N. (2020): Weed association dynamics in the sunflower fields. Agronomy, 63 (1): 586-593.
55. Tonev, T. - Mitkov, A. -  Dochev, C. - Tityanov, M. (2009): Possibilities of SU-technology for an efficient weed control in sunflower. Plant Science 46: 161-166.
56. Torma M. G. – Horn A. – Hódi L. – Kristó L. – Hódi-Szél M. (2006a): Phytotoxicity study of flumioxazin and its combinations with different adjuvants in sunflower cultivars. Cereal Research Communications 34: 453-456.
57. Vischetti C., Marucchini C., Leita L., Cantone P., Danuso F., Giovanardy R. (2002): Behaviour of two sunflower herbicides (metobromuron, aclonifen) in soil. European Journal of Agronomy, 16: 231–238
58. Zollinger, R. K. (2004): Advances in sunflower weed control int he USA. Proceedings of 16 th International Sunflower Conference, Frago, ND USA, pp. 435-439.
59. Zimmer, M. – Young, B. G. – Johnson, W. G. (2018): Weed Control with Halauxifen-Methyl Applied Alone and in Mixtures with 2,4-D, Dicamba, and Glyphosate. Weed Technology , 32 (5): 597 – 602.
60. Zimmer, M. – Young, B. G. – Johnson, W. G. (2018):Halauxifen-methyl preplant intervals and environmental conditions in soybean. Weed Technology. 33 (5): 680-685.
61. Quinn, J. – Soltani, N. – Ashigh J. – Hooker, D. C. – Robinson D. R. – Sikkema P. H. (2020): Response of soybean and corn to halauxifen-methyl. Weed Technology 34 (4): 613-618.
62. URL1: https://www.kwizda.hu/benflunova_600_wdg
63. URL2: https://www.adama.com/magyarorszag/hu/products/herbicides/racer.html
64. URL4. https://www.fmcagro.hu/ChemiNova/web.nsf/Pub/evorelle_express.html
65. URL5: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso