Már köztudott, 2021 első felében hat új felhívás is várható az agráriumban közel 100 milliárd forint kerettel. Az első három pályázat beadásához vélhetően nem szükséges műszaki melléklet. Az áprilisban és májusban meghirdetésre kerülő három pályázat – „Állattartó telepek megújításának támogatása”, a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása”, „Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag-előállító üzemek fejlesztése” – 55 milliárd keretösszeggel technológiai fejlesztéseket irányoz elő, mely hosszabb felkészülést igényel.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat osztanánk meg a továbbiakban, iránymutatást adva a pályázóknak a felkészülésre.
A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet valamint a 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet voltak azok, amelyek megalapozták a fejlesztési irányok jogi, gazdasági és műszaki feltételeit. A 2021 elején várható pályázatok témakörében 2009-től jelentek meg pályázatok. Néhány közülük:
A fenti pályázati dokumentumokban kiemelt figyelmet fordított a Kiíró a projekt műszaki tartalmának dokumentálására. Várhatóan 2021-ben is ez lesz. Melyek ezek:
Természetesen a beruházás megvalósításához nem elégséges az engedélyezési terv, szakágakra bontott kiviteli tervet is kell készíttetni. Az engedélyezési és a kivitelezési tervanyag elkészítését szaktervező végezheti, melyet három lépcsőbe javaslunk kidolgoztatni.
Az első lépcső egy koncepciós terv összeállítása, mely alapján a tervezett beruházás gépei, technológiai kapcsolása rögzíthető volumene prognosztizálható. A tervnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy ez alapján a lehetséges gépbeszállítók ajánlatot tudjanak tenni. Az elfogadott koncepciós terv alapján kell az engedélyezési tervet elkészíteni, melynek ki kell elégíteni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet valamint az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) számú Korm. rendelet előírásait. Ennek jogerőre emelkedése után adható ki a kiviteli terv ajánlatkérésre. Itt van egy kis ellentmondás, mert a pályázathoz az építési munkákhoz ÉNGY szerinti árazott költségvetés szükséges. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési tervvel párhuzamosan a tervezőnek mennyiségi kiírást is kell készítenie és beáraztatni. Azon tételeknél, mely az ÉNGY-ben nem szerepelnek min. 3 kivitelezőnek indikatív árajánlatot kell készíteni, mely a hivatalos árajánlatkérésben vállalható árat kell, hogy tartalmazza.
Az elmúlt években a vetőmagüzemi technológiák támogatása nem kapott elég figyelmet. A 2021-ben előirányzott pályázati lehetőségek között azonban szerepel. Mindenképpen fontos, hogy aki ezen töri a fejét először ennek jogi hátterével legyen tisztába. A 2003. évi LII. törvény valamint a 48/2004. (IV. 21.) FVM a vetőmag előállítására és forgalmazására vonatkozó rendelet részletesen tartalmazza az ezzel kapcsolatos elvárásokat és eljárási rendeket. Külön figyelmet érdemel, hogy a szabadalmi törvény részletesen szabályozza a „farmerjogot (FSS)”, amely szerint a mezőgazdasági termelő a fajtajogosult engedélye nélkül felhasználhatja saját gazdaságában – bizonyos feltételek betartásával – a betakarított terményt ismételt elvetésre.
A fenti összeállításunkban kísérletet tettünk a 2021 elején megjelenő beruházást támogató pályázatok jogi és műszaki környezetének felvázolására. Most néhány több mint 30 éves tervezői tapasztalatunk alapján összefoglaljuk, hogy mire kell fokozottan oda figyelni. Vegyük sorba:
A hazai piacon a berendezések széles skálája megtalálható, így elég nehéz választani. A választáshoz először az igényeinket kell megfogalmazni. Milyen növényfajták betakarítását tervezzük, és milyen ütemezésben? Fajtánként mekkora a termesztésbe bevont terület? Korábbi tapasztalatunk alapján mekkora a termésátlag? Mennyi időt szánunk az egyes fajták betakarítására? Van-e párhuzamosság, mennyi a kalászos és a kukorica, napraforgó aránya stb? Ha ezekre megvan a válasz a beszállítás és tisztítás gépeit a rendelkezésre álló arató- és szállítóberendezések figyelembevételével kell meghatározni. Célszerű figyelembe venni, hogy kalászos termény esetén nem valószínű, hogy szárítani kell, így ez határozza meg az elő- és utótisztító teljesítményét. Figyelembe kell venni, hogy jól beállított kombájn esetén nincs szükség utótisztításra, így biztosítani kell a két berendezés párhuzamos kapcsolását is.
A szárítót viszont a kukorica, napraforgó és egyéb termény mennyiségéhez kell igazítani. Vegyük figyelembe, hogy gazdaságos szárítást 24% bejövő nedvességtartalmú mag esetén 13–13,5% alá nem érdemes szárítani, mert jelentősen nő az energiaigény és a mag visszanedvesedése amúgy is létrejön. Mindezt olyan szárítóval érdemes megoldani, mely fajlagoshő-fogyasztása 3700–3850 MJ/kgvíz értékhatár között van. Természetesen oda kell figyelni a villamosenergia-fogyasztásra is. Az, hogy ezeknek a feltételeknek mely tisztító és szárító a legmegfelelőbb általánosságban nem tudjuk megmondani, de azt tudjuk javasolni, hogy a telep kialakításakor egységes, azonos gyártótól származó szállítóberendezéseket, tisztítógépe(ke)t és szárítót válasszanak. Ez a további szervizigény szempontjából is előnyt jelent. Felmerül, hogy 5-6 t/h szárítási kapacitás alatt mit érdemes választani. Mondhatnánk, hogy válasszanak szakaszos üzemű szárítót, azonban helyette azt javasoljuk, hogy integrálódjanak és egy nagyobb szárító telepítésével oldják meg szárítási problémájukat. Bizonyosak vagyunk benne, hogy kellő hozzáállással kisebb közösség is optimálisan üzemeltetheti a szárítótelepet.
Még egy szempontra hívnánk fel a figyelmet. Ha és amennyiben vetőmag előállítását, bio termékek feldolgozását is tervezik, fokozott figyelmet kell fordítani a berendezések takarítására, fertőtlenítésére, fajtaválthatóságára. Ehhez, folyamatos üzemű torony- és fekvő elrendezésű szárítóból széles a kínálat.
Első kérdés itt is az, hogy mit (hány fajtát), fajtánként mennyit, és mennyi ideig akarunk tárolni. Amíg a szárítótelep időszakosan üzemel, addig a tárolók évi kihasználtságát 90–95%-ra kell tervezni.
Második kérdés, hogy milyen tárolót válasszunk. Padozatos, vagy silós legyen? Mindkettőnek megvannak az előnyei, hátrányai. Vegyük ezeket sorba!
Fajlagos beruházási költsége a kialakítástól függően 85–175.000 Ft/m2 között mozog, 4 m halmazmagasság esetén ez 28–58.000 Ft/t, gépesítés nélkül. Ez utóbbi ár hőszigetelt épületre vonatkozik, belső világítással, villámvédelemmel.
Előnyei:
Több célra használható, bár, ha az előírásokat betartjuk, akkor amennyiben nem csak ömlesztett tárolásra használjuk és a tároló felület meghaladja az 1.200 m2-et a tűzvédelmi előírások megváltoznak. Ennek teljesítése 5–8%-os többletköltséget okoz. Mobil leválasztással több anyag egyidejű tárolására is alkalmas.
Hátrányai:
Az automatikus felsőpályás betárolás megoldható, azonban a beépített gépesített kitárolás már rendkívül költséges. Mobil eszközök alkalmazásával a szemtörés jelentős. Nehezen szellőztethető, bonyolult a mintavétel és átforgatás. Ki- és betárolás díja a bér és a rakodó berendezések költségei miatt magas.
Fajlagos beruházási költsége 2020-as részletes ajánlatok alapján 39.500–45.000 Ft/t komplett ki- és betároló rendszerrel.
Előnyei:
Gépesített, jól szellőztethető, biztosított az átforgatás lehetősége közbenső tisztítással együtt. Gyors kitárolás tranzittartályon keresztül. Minimális az élőmunka-szükséglet. A felügyelet és a szükséges beavatkozás automatizálható. 12.000 m3-ig lehet egy tűzszakasz, így tűzivíz-ellátottság egyszerűbben megoldható.
Hátrányai:
Egyszerre csak egy fajta anyag tárolására alkalmas.
Komplex rendszerben gondolkodva a feldolgozásra váró alapanyagot elő- és utótisztítás után jumbo zsákban érdemes tárolni. A feldolgozás előtt a szükséges alapvető vizsgálatokat el kell végezni, hogy egyáltalán alkalmas-e az anyag továbbvetésre. Ennek ismeretében, természetes a növényfajtától függően finomtisztítás (egy vagy két frakcióképzés) majd triőrözés, szeparálás következik. (Borsó esetén érdemes meggondolni a dobrosta beépítését is).
Több helyen felmerült a szín szerinti szeparátor beépítése is. A berendezés magas költsége és a kisüzemi vetőmag előállítása kisebb vállalkozásoknál nem kifizetődő, azonban mint a szárítók esetében itt is az integrációt javaslom. Ez esetben a kihasználtság még kedvezőbb, hisz a feldolgozási időt rugalmasan lehet kezelni. Szeparálás után a csávázással készül el a vetőmag, mely személyes felhasználásra alkalmas.
Az üzem felépítése lehet horizontális és vertikális. A gépek között alkalmazott szállítóberendezéseket úgy kell megválasztani, hogy biztosítsa a kíméletes szállítást. A „Z” elevátorok biztonságosak, de magas a beruházási értékük. A kalászosok esetén a „vetőmag” serleges felvonók is kellő biztonságot jelentenek. Csigát csak a selejt és a hulladék szállítására alkalmazzunk. A berendezések elszívási rendszerét, az elszívott por leválasztását úgy kell megoldani, hogy a leválasztást követően a levegő portartalma 150 mg/m3 alatt legyen. A csávázó önálló elszívással kell, hogy rendelkezzen.