Bendővédett B-vitaminokkal a hatékonyabb termelésért (kísérleti beszámoló)

A B-csoportbeli vitaminok különböző állatfajokban történő etetésének előnyeit már régóta vizsgálják a kutatók, és ma már szép számmal vannak tapasztalatok arra nézve is, hogy a B-vitaminok etetése pozitív hatással lehet a tejelő tehenek egészségi állapotára, illetve termelésére (Girard és Matte, 2005; Evans és mtsai., 2006; Sacadura és mtsai., 2008; Juchem és mtsai., 2012).

Hazai tapasztalatok egy nagyüzemi tejelőállományban

2020 őszén tehénpáros etetési kísérletet végeztünk a Cosinus-Gamma Kft. Bugyi község mellett található tejelőszarvasmarha telepén. A telep tehénlétszáma 950, amiből a kísérlet ideje alatt 800 tehenet fejtek. A telep fejési átlaga a kísérlet indulásakor 35, istállóátlaga 32 kg volt. A teheneket naponta háromszor fejték.

A kísérlet során a bendővédett B-vitaminok (JEFO, Jefo Secure Lactation) tejtermelésre, a telepen előforduló anyagforgalmi betegségekre és a szaporodásbiológiai paraméterekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérletbe a fogadó csoportban termelő első ellésű, valamint többször ellett (2-4. laktáció) állatokat vontunk be. A laktációs napok száma a kísérlet indulásakor átlagosan 21 nap volt. A rendelkezésre álló állatokból termelési paraméterek alapján összesen 22 tehénpárt alakítottunk ki (8 első ellésű és 14 többször ellett pár). A párok kialakításánál a laktációszámot, a laktációs napokat, az aktuális laktáció és az előző laktáció tejtermelését, valamint a tej táplálóanyag-tartalmát (zsír- és fehérjetartalom) vettük figyelembe.

A kísérleti csoport állatai az etetés ideje alatt naponta és egyedenként 4 g bendővédett B-vitamin komplexet (Jefo Secure Lactation) kaptak, míg a kontroll csoport esetében nem történt kiegészítés. Az alkalmazott kiegészítő takarmány összetétele és kis mennyisége miatt a kontroll és a kísérleti csoport komplett takarmánykeverékének (TMR) energia-, fehérje-, zsír-, rosttartalmában stb. nem volt különbség. A telep kukoricaszilázs-fűszenázs alapú takarmányozást folytat.

A kísérleti kiegészítő termék etetése 2020. október 22. és december 14-e között zajlott. A szaporodásbiológiai adatok rögzítése 2021. március 31-ig tartott.

A kapott adatokat az SPSS Statistics 26.0 programmal (IBM Corp., Armonk, NY) elemeztük, melynek során leíró statisztikát, normalitásvizsgálatot, t-próbát, illetve nem-parametrikus teszteket végeztünk. Az értékelés során a választott szignifikancia szint p≤0,05; p≤0,1 esetén pedig tendenciát állapítunk meg.

Eredmények

Mivel a kísérlet indulása egybeesett az új kukoricaszilázs depó etetésének elkezdésével, a kísérlet első hetét előetetési szakaszként értékeltük. Az első ellésű és a többször ellett tehenek tejtermelési eredményeit külön értékeltük, mert az első ellésű állatok közel egy hónappal több időt töltenek el a telepi technológia szerint a fogadó csoportban.

Tejtermelés

Az elsőborjas tehenek tejtermelését 2020. 10. 22. és 12. 14. közötti időszakban vizsgáltuk, amelyek párosítása a rendelkezésre álló adatok hiányában véletlenszerű volt. A kísérleti csoport tejtermelése a kísérlet kezdetén szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollé (37,9 kg/nap vs. 34,7 kg/nap), ezért az értékeléskor azt vizsgáltuk, hogyan változik a két csoport közti különbség. Megállapítottuk, hogy a bendővédett B-vitaminokat fogyasztó egyedek tejtermelése az etetés során nagyobb mértékben növekedett, mint a kontroll csoporté, így az etetés végére a két csoport közötti különbség gyakorlatilag eltűnt (1. ábra).

Az elsőborjas tehenek tejtermelését szakaszokra bontva is értékeltük, különválasztva az előetetés időszakát (első hét), valamint a főszakaszt is két részre bontva. Az I. és II. szakasz közti határvonalat a többször ellett állatok vizsgálatának végpontjánál határoztuk meg (2020. 11. 27.). A kapott eredményeket a 2. ábra mutatja be. Az ábra utolsó oszlopai a kísérleti időszak átlagos tejtermelését mutatják. Az ábrán látható, hogy az előetetés időszakában tapasztalt 3,2 kg-os különbség (p<0,05), a teljes időszak átlagában 2,3 kg-ra csökkent (41,7 kg vs. 39,4 kg), ami egyértelműen jelzi a kísérleti állatok folyamatos „felzárkózását” a kísérlet során.

A többször ellett tehenek esetében a párosításnak köszönhetően a kísérleti és a kontroll csoport tejtermelésében az etetés első napján nem volt akkora különbség, mint az első borjas állatoknál. A 3. ábrán látható, hogy a vizsgálati időszak alatt (2020. 10. 22.–2020. 11. 27.) az előetetést követően a két csoport tejtermelése markánsan elválik egymástól és a különbség a kísérlet végéig megmaradt.

A többször ellett tehenek szakaszokra bontott tejtermelését a 4. ábra mutatja be. Az előetetés során tapasztalható 1,3 kg-os különbség (51,1 kg vs. 49,8 kg), a főszakaszban átlagosan 3,3 kg-ra nőtt (55,9 kg vs. 52,6 kg), ami szignifikáns különbség (p<0,05). A kísérlet teljes időszaka alatt a kontroll és a kísérleti tehénpárok tejtermelése 52 kg, illetve 54,8 kg, ami egyértelműen jelzi a bendővédett B-vitaminok etetésének pozitív hatását.

Anyagforgalmi betegségek előfordulása (ketózis)

A telep az ellés után folyamatosan ellenőrzi az állatok vérében található ß-hidroxivajsav (BHBA) szintjét és ezáltal a ketózis előfordulását. Azokat az állatokat, amelyek BHBA szintje 1,5 mmol/l fölött van drencselik, illetve állatorvosi kezelést kapnak.

A kísérlet első 1 hónapjában minden a kísérletben részt vevő egyed véréből rendszeresen történt BHBA vizsgálat. A kontroll csoportban 20, míg a kísérletiben 19 állat esetében fordult elő 0,8 mmol/l fölötti BHBA-szint (szubklinikai ketózis). A ketózisos napok számát összehasonlítva (31 nap vs. 14 nap) kiderült, hogy a kísérleti állatok esetében a szubklinikai ketózis előfordulása kb. fele volt a kontrollhoz képest (1. táblázat).

A kísérlet egy adott napján (2020. 11. 05.) ketonvizsgálatot végeztünk az összes kísérletben részt vevő állat véréből (2. táblázat). Bár a tehenek vérének átlagos BHBA-szintjei nem különböznek egymástól (0,69 mmol/l vs. 0,76 mmol/l), a 0,8 mmol/l fölötti BHBA-szintek aránya a kontroll csoportban 40, míg a kísérleti csoportban 21,1% volt.

Szaporodásbiológia

Az etetés végeztével (2020. 12. 14.) a kísérletben részt vevő állatok nyomon követése nem fejeződött be. A kontroll és kíséreti állatok szaporodásbiológiai teljesítményét ezután értékeltük. Fülszám alapján rögzítettük az egyes állatok első termékenyítésének időpontját, a 2021. 03. 31-ig megtörtént termékenyítések számát (termékenyítési index) és a vemhesülési arányokat (3. táblázat). Az elsőborjas tehenek esetében a kísérleti állatok szaporodásbiológiai eredményei messze felülmúlták a kontroll tehenekét. A kísérleti állatokat 3 nappal korábban lehetett termékenyíteni (kontroll: 81,6 nap vs. kísérleti: 78,6 nap), átlagosan 40%-kal kevesebb termékenyítésre volt szükség a sikeres vemhesüléshez (kontroll: 3,13 vs. kísérleti: 1,88, p<0,05) és 50%-kal volt magasabb a vemhesülési arány, mint a kontroll csoportban (kontroll: 37,5% vs. kísérleti: 87,5%, p<0,05).

A többször ellett állatok esetében az első termékenyítés idejében és a vemhesülési arányban nem volt különbség, de a termékenyítési index közel 0,5 ponttal alacsonyabb volt a kísérleti csoportban (kontroll: 2,60 vs. kísérleti: 2,18).

A két korcsoportot együtt értékelve az első termékenyítésig eltelt időben 1,3 nappal (kontroll: 83,3 nap vs. kísérleti: 82,0 nap), a termékenyítési indexben 0,78 ponttal (kontroll: 2,83 vs. kísérleti: 2,05, p<0,05) kedvezőbb a kísérleti csoport eredménye, míg a vemhesülési arány közel 20%-kal magasabb, mint a kontroll csoportban (kontroll: 40,9% vs. kísérleti: 59,1%).

Összefoglalás

A kísérlet tapasztalatai alapján elmondható, hogy a bendővédett B-vitaminok etetése a fogadó csoportban egyértelműen pozitív hatással volt a kísérleti állatok tejtermelésére, a szubklinkai ketózis előfordulására, valamint a szaporodásbiológiai teljesítményre a kontroll csoporthoz képest. Tejtermelésben az elsőborjas kísérleti tehenek hátrányos helyzetből indulva képesek voltak a kontroll csoport előnyét minimálisra csökkenteni az etetési időszak végére.

A többször ellett tehenek átlagosan 2,8 kg-mal termeltek több tejet, mint a kontroll állatok a kísérlet folyamán. A szubklinikai ketózis előfordulása több vizsgálati metodika alapján is mintegy fele volt a kísérleti csoportban a kontrollhoz képest. A szaporodásbiológiai teljesítmény az elsőborjas kísérleti tehenek esetében jelentősen jobbnak bizonyult a kontroll csoportnál, ami összességében is (a korcsoportok figyelembevétele nélkül) a kísérleti állatok előnyét eredményezte. 

Az eredmények hátterében az állhat, hogy a bendővédett B-vitaminok a vékonybélből felszívódva közvetlenül képesek támogatni a tejelő tehenek energiatermelő (Krebs-ciklus, glükoneogenezis) és általános anyagcsere-folyamatait (fehérje-, zsírsav-, karbamid-szintézis), ami termelési és szaporodásbiológiai előnyökkel jár a termelés első időszakában.

Czakó Péter
VITAFORT Zrt.

Gombos József
Cosinus-Gamma Kft.

Roszkos Róbert
ADEXGO Kft.