MIMIC – ünnep a növényvédelemben: új rovarölő szer, új hatóanyag!

Márpedig a Sumi Agro Hungary Kft. ezzel az örömhírrel lepi meg a termelőket: 2022-től kukoricamoly ellen kukoricában használható a tebufenozid hatóanyagú Mimic, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a szerrotációra, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.

Hatóanyag, hatásmechanizmus

A Mimic hatóanyaga (tebufenozid) a növekedésszabályzók csoportjába tartozik, azon belül a vedlési hormon (ekdizon) agonista, azaz „vedlésgyorsító” csoportba. A tebufenozid molekula egyik fő jellegzetessége, hogy kizárólag lepkefélék lárvái ellen hatékony. Vedlési hormon agonistaként viselkedik, vagyis a megfelelő receptorhoz kapcsolódva „eljátssza” (mímeli) a vedlési hormon szerepét. Ennek következtében a rovarlárvákban rendellenes vedlési folyamat kezdődik. A lárvák táplálkozása néhány órán belül leáll, majd beindul a vedlési folyamat, melynek nincs meg a valós alapja: a lárvák 2-3 nap alatt saját testük tápanyagait felhasználva „halálra vedlik” magukat. A lárvákon ilyenkor megfigyelhető az ún. „dupla fejtok” jelenség, illetve a potrohon is rendellenes kinövések jelennek meg.

A tebufenozid hatóanyag a kultúrnövényen kontakt módon viselkedik. Nem szívódik fel, de a formuláció eső- és UV-állóságának köszönhetően 14–21 napig védi a kezelt felületet. A rovarlárvákban gyomorméregként hat, vagyis a hatóanyagnak táplálkozás útján be kell kerülni azok tápcsatornájába, hogy onnan felszívódva fejthesse ki vedlésgyorsító hatását. A hatóanyagból mindössze néhány nanogramm fogyasztása elegendő a lárvák elpusztításához, ezért a folyamatot már az első falatok elfogyasztása is kiváltja.

Egyes kutatások szerint a tebufenozid mérhető ovicid (tojásölő) hatással is rendelkezik, de ez a hatás a frissen lerakott tojások esetében jelentős, lárvakelés előtti állapotban már gyengébb (Pons et al, 1999). A hatóanyag legnagyobb erőssége a lárvák elleni hatékonyság: amíg indukálható a vedlési folyamat, addig hatékony a készítmény. Az imágókra azonban a hatóanyagnak nincs hatása. Időzítés szempontjából ezért általában a lárvakelés kezdetét célszerű megcélozni, de bizonyos kártevők esetében, amelyek hajlamosak azonnal berágni a növénybe (pl. almamoly) „tojás alá permetezést” javasolnak, vagyis közvetlenül tojásrakás elé időzítik a kezelést.

A szakirodalom szerint (Dhadialla et al. 2005) minél fiatalabb a lárva, annál hatékonyabb a kezelés, de kukoricamoly elleni üzemi kezelések során egészen fejlett, nagyméretű gyapottok bagolylepke lárvák ellen is kiváló hatékonyságot tapasztaltunk (kép).

Mimic kezelés hatására elpusztult bagolylepke hernyó (Cegléd, 2021. 08. 23.)
A képen jól látható a „dupla fejtok” jelenség

Tudományos és gyakorlati tapasztalatok a károsítók körét illetően

A magyarországi engedélyokirat kukoricamoly elleni használatot engedélyez takarmány-, hibrid- és popcorn kukorica kultúrákban, 0,75 l/ha dózisban, 42 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel. A hatóanyag azonban szakirodalmi adatok alapján nemcsak a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), de számos lepkeféle kártevő hernyója ellen magas hatékonysággal bír. Ezek a legfontosabbakat kiemelve, a teljesség igénye nélkül (Dhadialla et al., 2005 alapján): Lymantria dispar (gyapjaspille); Cydia pomonella (almamoly); Lobesia botrana (tarka szőlőmoly), de a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) is ide tartozik (Deng et al., 2015) és saját tapasztalataink is ezt mutatják. Mindezek ismeretében a Sumi Agro Hungary Kft. igyekszik az okiratot tovább bővíteni további kultúrák és károsítók tekintetében.

Időzítés, kijuttatástechnika kukoricamoly ellen

A megfelelő hatékonyság eléréséhez szükség van a kártevők rajzásának nyomon követésére, figyelni kell a kultúrnövény fejlődését és fenológiáját, illetve a kijuttatás során megfelelő fedettséget kell biztosítani.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) előrejelzéséhez fénycsapdát, vagy biszex feromoncsapdákat alkalmazhatunk, a kezelések időzítését pedig a fogásszámhoz kell igazítani. Érdemes figyelni a tojáscsomók megjelenését is a kultúrnövényen, ez is segítheti a pontos időzítést. Más hatóanyagokhoz hasonlóan a Mimic kezelések esetében is megfelelő hatékonyság „a rajzáscsúcsot 6-7 nappal követő célzott, frissen kelt, de még be nem furakodott lárvák elleni védekezésektől várható. Magyarázata, hogy ebben az időszakban kelő lárvák száma a legtömegesebb és e, még a növényfelszínen aknázó fejlődési alakok növényvédő szerekkel elérhetők.” (idézet: Keszthelyi, 2019). A Mimic esetében ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a hatóanyagból. Amennyiben a hatóanyag tojásölő hatását kívánjuk kihasználni, a kijuttatással a tojásrakás kezdetét is megcélozhatjuk, de a hatóanyag intenzív lárvaölő hatása miatt sokkal célravezetőbb, ha a kezeléssel megvárjuk a lárvakelést.

A megfelelő fedettség eléréséhez Keszthelyi (2019) a szántóföldön megszokottnál nagyobb, 400 l/ha lémennyiséget javasol. A megfelelő terülés biztosítására célszerű adjuvánsokat használni (pl. Spur).

Környezetre gyakorolt hatás

A Mimic egészségügyi és környezetvédelmi szempontból számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Melegvérűekre gyakorlatilag nem veszélyes, munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap. Méregjelzés nélküli (LD₅₀>5000 mg/kg), méhekre nem jelölésköteles készítmény. Amellett, hogy a méhekre semmilyen káros közvetlen hatással nem bír, a fiasításnál sem okoz problémákat – ellentétben más, már kivont növekedésszabályozó hatóanyagokkal. A tebufenozid talajéletre gyakorolt hatását több kutatás is vizsgálta, melyekből kiderült, hogy a hatóanyag a talajlakó faunát (puhatestűek, rovarok, fonalférgek stb. – Dhadialla et al. 2005) nem károsítja, így a földigilisztákat sem (Addison, 1996; Booth et al. 2003).

Kedvező paramétereinek köszönhetően várhatóan hosszabb távon is számolhatunk a Mimic használatával.

Gáspár Gergely
szaktanácsadó, mérnök-üzletkötő

Felhasznált irodalom:

Addison, J.A., (1996). Safety testing of tebufenozide, a new molt-inducing insecticide, for effects on nontarget forest soil invertebrates. Ecotoxicol. Environ. Saf. 33, 55–61.

Booth, L.H., Bithel, S.L., Wratten, S.D., Heppelthwaite, V.J., 2003. Vineyard pesticides and their effects on invertebrate biomarkers and bioindicator species in New Zealand. Bull. Environ. Contam. Toxicol. 71, 1131–1138.

Dhadialla, T.S.; Retnakaran, A.; Smagghe, G. (2005) Insect Growth- and Development-Disrupting Insecticides. Comprehensive Molecular Insect Science, Volume 6, p. 55-115.

Deng X.-L., Zhang L., Hu X.-P., Yin B., Liang P., Yang X.-L. (2015): Target-based design, synthesis and biological activity of new pyrazole amide derivatives, Chinese Chemical Letters

Keszthelyi, S. (2019): Veszélyes kártevők: Kukoricamoly. Agrofórum Online, 2019. június 18. https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/veszelyes-kartevok-kukoricamoly/

Pons, S., Riedl, H., Avilla, J. (1999). Toxicity of the ecdysone agonist tebufenozide to codling moth (Lepidoptera: Tortricidae). J. Econ. Entomol. 92, 1344–1351.