MENÜ

Agrár-külkereskedelem a vállalkozások főtevékenysége szerint

Oldalszám: 6-9
Páll Zsombor 2023.11.02.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme évről évre jelentős többletet mutat fel, nagymértékben növeli a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegét. Az agrár-külkereskedelem a feldolgozottság különböző szintjén történik, megtalálhatók benne nyersanyagok, továbbfeldolgozásra és fogyasztásra szánt termékek is. Ezért részt vesznek benne mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, nagy- és kiskereskedő cégek is. Ezen vállalkozások aránya az adott termékkategória piaci jellemzőitől függően változik. Az agrárpiacok, a termékpályák működése, valamint a külkereskedelmi folyamatok megértéséhez fontos látni, hogy az egyes szereplőknek mekkora a részesedése. Az elemzés célja az agrárexport és -import bemutatása a vállalkozások főtevékenysége szerint.

A magyar agrárgazdaság hagyományosan nyertese a nemzetközi kereskedelemnek, kivitele és külkereskedelmi többlete igen jelentős. Ennek következtében évről évre nagymértékben növeli a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegét. Jól illusztrálja ezt, hogy 2022-ben az agrárexport 13,2 milliárd eurót, az import 9,7 milliárd eurót, az egyenleg 3,5 milliárd eurót tett ki. Az agrártermékek külkereskedelme a feldolgozottság különböző szintjén történik, alapanyagok, elsődlegesen és másodlagosan feldolgozott termékek egyaránt külpiacokra kerülnek. Például 2022-ben az exportban az alapanyagok részesedése 27, az elsődlegesen feldolgozott termékeké 36, a másodlagosan feldolgozott termékeké 37 százalék volt.

Mind az exportban, mind az importban vannak továbbfeldolgozásra, illetve fogyasztásra szánt termékek. Továbbá jellemző, hogy a kisebb hozzáadott értékű termékek esetében a külkereskedelmi tevékenység forgóeszköz-igényes, nagy volumenben viszonylag kis árréssel történik. Fontos szerep jut a nemzetközi piaci ismereteknek és a kereskedelemmel kapcsolatos technikai tudásnak is. A fentiek miatt az agrár-külkereskedelemben a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók, a nagy- és a kiskereskedő cégek is részt vesznek. Ezért az agrárpiacok és külkereskedelmi folyamatok megértéséhez fontos látni, hogy az egyes szereplőknek mekkora a gazdasági súlya. A cikk célja az agrárexport és -import elemzése a vállalkozások főtevékenysége szerint.

Exportelemzés

Az agrárexportban az élelmiszer-ipari és a nagykereskedelmi főtevékenységű vállalkozások a meghatározók, a mezőgazdasági termelők és a kiskereskedők (pl. áruházláncok) szerepe jóval kisebb. Az elmúlt években az élelmiszer-ipari cégek az export 43–52 százalékát tették ki, míg a nagykereskedők részesedése 37–47 százalék közötti volt. A mezőgazdasági termelők az export 4-5 százalékáért, a kiskereskedők 0,6–1,4 százalékáért voltak felelősek 2020 és 2022 között. Mindez mutatja, hogy az élelmiszer-ipari cégeknek jelentős a közvetlen, közvetítő kereskedő nélküli exportja. A mezőgazdasági termelők alacsony exportrészesedése azzal magyarázható, hogy az általuk megtermelt termékek nagy hányada itthon kerül feldolgozásra, valamint a tömeg-(commodity) termékek kivitelében a mérethatékonyság miatt a nagykereskedők szerepe a meghatározó.

 

7_1_agrarkulkereskedelem_agrarexport_agronaplo_23_11

 

Az élelmiszer-ipari cégek elsősorban húst és húskészítményeket, növényi olajokat, takarmányokat, és zöldség, gyümölcstermékeket exportáltak, ezek együttes részesedése 63,7 százalék volt 2022-ben. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben a szakágazatokban meghatározó szerepe van a közepes és nagyvállalatoknak (köztük multinacionális cégeknek), amelyek rendelkeznek a közvetlen exporthoz szükséges volumennel, finanszírozással, vállalati kapcsolatokkal és külpiaci ismeretekkel.

 

7_2_agrarkulkereskedelem_elelmiszerexport_agronaplo_23_11

 

Az élelmiszer-ipari cégek részesedése nagyon magas a növényi olajok, az italok, a húsok és húskészítmények, a zöldség és gyümölcstermékek és a takarmányok esetében. Ez mutatja, hogy a közvetítők szerepe nem fontos ezen termékek esetében, vagyis rövidebb ellátási láncon keresztül történik az export, ezért a jövedelem nagyobb része marad a feldolgozóknál. Ezzel szemben nem meglepő módon a feldolgozatlan termékcsoportokban, például az élő állatok, a halak, az olajos növények és a gabonafélék esetében nem jelentős az élelmiszer-ipari vállalkozások szerepe. Az élelmiszer-ipari exportban mind márkázott, fogyasztásra szánt, mind továbbfeldolgozásra kerülő termékek jelen vannak. A hazai hozzáadott érték és a piaci stabilitás növelése érdekében fontos lenne (az elmúlt évek pozitív tendenciájával összhangban) a magasan feldolgozott termékek hazai gyártásának további ösztönzése és a márkázott termékek exportarányának növelése.

 

8_1_agrarkulkereskedelem_elelmiszerexport_agronaplo_23_11

 

A nagykereskedelmi vállalkozások 2022-ben meghatározóan gabona és gabonakészítményeket, olajos növényeket, takarmányokat és zöldség, gyümölcstermékeket értékesítettek a külpiacokon, ezen termékek részesedése 60,8 százalék volt 2022-ben.

 

8_2_agrarkulkereskedelem_agrarexport_agronaplo_23_11

 

A nagykereskedelem részesedése kiemelkedő a gabona és gabonakészítmények, az olajos növények esetében, a két árucsoport exportjának háromnegyedét adták 2022-ben. Ezzel szemben a növényi olajok, az italok, a húsok, húskészítmények, a takarmányok és az élő állatok esetében jóval kisebb a szerepük. Érdemes megjegyezni, hogy a gabonafélék és az olajos növények külkereskedelmének nagyon magas a forgóeszközigénye, fontos a nagy volumen, alacsony a tonnára vetített nyereségtartalma, gyakoriak az erős áringadozások (amit leginkább tőzsdei kereskedéssel lehet ellensúlyozni), ami magyarázza a nagykereskedelmi vállalatok magas arányát.

 

8_3_agrarkulkereskedelem_elelmiszerexport_agronaplo_23_11

 

A mezőgazdasági termelők elsősorban feldolgozatlan termékeket, köztük élő állatokat, tejet, tojást és gabonaféléket exportáltak 2022-ben, ezen árucsoportok részesedése 76,6 százalék volt. Amint az exportrészesedésük alacsony szintje is mutatja, a mezőgazdasági termékeket jelentős részben feldolgozzák itthon (a feldolgozott termékek a hazai agrárexport értékének 73 százalékát tették ki 2022-ben), az alapanyagexport pedig inkább közvetítő kereskedőkön keresztül történik. Ennek oka, hogy termelői szinten általában nincs meg a külpiacok által elvárt volumen és a külkereskedelemhez szükséges szaktudás (ami nem is elvárható).

A mezőgazdasági vállalkozások részesedése az élő állatok esetében kiemelkedő (2022-ben 63%), de még érdeminek mondható a halak (31%), a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok (21%), a tejtermékek, tojás (14%) és az olajos növények (5%) esetében.

 

Importelemzés

Az agrártermékek importjában a nagykereskedelemé a vezető szerep. A nagykereskedelmi vállalkozások az agrárimport közel felét, 45–48 százalékát tették ki 2020 és 2022 között. A kiskereskedők (főként áruházláncok) szerepe jóval nagyobb az importban, mint az exportban, 2020 és 2022 között az agrárimport 17–21 százalékát tették ki. Ez azt mutatja, hogy a kiskereskedőkön keresztül történő külpiaci értékesítés jelenleg nagyobb lehetőség a külföldi, mint a hazai agrárvállalkozások részére. Ez annak köszönhető, hogy a hazai kiskereskedelemben a külföldi áruházláncok a meghatározóak, akik sok esetben regionális beszerzést folytatnak és a jól bevált, nagy volumenben, versenyképes áron szállító partnereiktől származó termékeket itthon is előszeretettel értékesítik. Ennek jelentősége a magas élelmiszer-infláció miatt az elmúlt időszakban tovább növekedhetett. Mindenesetre biztató, hogy az exportoldal sem elhanyagolható és néhány termékkörben (pl. hajtatott zöldségek, bor, tej) érdemi növekedési potenciál is azonosítható. Az élelmiszer-ipari cégek viszont az importoldalon (érthető okokból) kevésbé aktívak, az import 23–29 százalékáért voltak felelősek az elmúlt három évben. Tevékenységükből adódóan ők inkább továbbfeldolgozásra vásárolnak alapanyagot.

 

9_1_agrarkulkereskedelem_agrarexport_agronaplo_23_11

 

A nagykereskedelmi vállalatok importszerkezete az exportnál jóval kevésbé koncentrált. A legfontosabb szerepe a gabona és gabonakészítményeknek, a zöldség, gyümölcstermékeknek, a húsoknak és húskészítményeknek volt 2022-ben. Bár részletes adat nem érhető el a termékszerkezetről, feltételezhető, hogy a nagykereskedőknek mind az élelmiszeripar alapanyag-ellátásában (pl. gabona, húsok, ipari zöldség és gyümölcs), mind a kiskereskedelem és a HoReCA szektor felé történő értékesítésben jelentős a szerepe. Utóbbi kettő esetében gyakran komplex árukínálattal áll rendelkezésre, vagyis több termékkategóriában is ellátja vásárlóit. Azt is fontos látni, hogy a magyarországi áruházláncok egy része a saját nagykereskedelmi vállalkozásain keresztül látja el áruval a kiskereskedelmi egységeit, vagyis a nagykereskedők adataiban a kiskereskedők közvetlen importjának egy része is benne van.

 

9_2_agrarkulkereskedelem_agrarexport_agronaplo_23_11

 

A nagykereskedelmi vállalatok szerepe kiemelkedő a fontosabb élelmiszer árucsoportok közül a halak (65%), a kávé, tea, fűszerek (60%), a gabona, gabonakészítmények (52%), a tejtermékek (48%) és a húskészítmények (46%) esetében, de a legtöbb árucsoportban egyharmadnál nagyobb részesedéssel bírnak. Mindez kiemeli, hogy a közvetítő kereskedők szerepe az agrárimportban általánosan jelentős, nem koncentrálódik egy-egy kiemelt termékre.

A kiskereskedelmi vállalatok importjának szerkezete sem koncentrált, a legnagyobb a részesedése a zöldség és gyümölcstermékeknek, a húsoknak és húskészítményeknek, a tejtermékeknek, tojás árucsoportoknak. Ez is mutatja, hogy a kiskereskedők az általuk forgalmazott élelmiszer termékkategóriák nagy részében vásárolnak közvetlenül a külpiacokról. Ráadásul, amint a fentiekben is szerepel, a nagykereskedők importjának egy része mögött is a kiskereskedelmi vállalkozások állnak. Érdemes kiemelni, hogy a kiskereskedők importjának egy része választékbővítő, itthon nem termelhető áru (pl. déli gyümölcsök, kávé, tea), vagy itthon csak kis volumenben előállított termék (pl. cukor), más része viszont itthon is jelentős mennyiségben gyártott termék (pl. tejtermékek, húskészítmények). Ez egyrészt felhívja a figyelmet az intenzív nemzetközi versenyre, amivel a hazai beszállítók szembe kell, hogy nézzenek, másrészt rávilágít a hazai élelmiszeripar tudás és technológia alapú modernizációjának és a termékszerkezet korszerűsítésének a fontosságára. A mostani magas élelmiszer-infláció is előtérbe helyezi a hatékonyság és versenyképesség témáját.

 

9_3_agrarkulkereskedelem_agrarexport_agronaplo_23_11

 

A kiskereskedelmi vállalatok szerepe egyik árucsoportban sem meghatározó, mégis fontos kiemelni, hogy a halak (2022-ben 33%), a zöldség, gyümölcstermékek (32%) és a tejtermékek, tojás (29%) árucsoportok importjának több, mint egynegyedét tették ki 2022-ben. Kijelenthető, hogy a kiskereskedők fontos importforgalmat bonyolítanak az élelmiszer termékpályákon, ami a diszkontok előtérbe kerülésével csak tovább fog erősödni, mivel az üzleti modelljük fontos eleme a nemzetközi beszerzés, a nagy volumenben viszonylag szűk beszállítói körtől való vásárlás.

Az élelmiszer-ipari vállalatok elsősorban alapanyagot importálnak, a legfontosabb az olajos növények (2022-ben 19%), a gabona és gabonakészítmények (12%) és az állati takarmányok (11%)szerepe. Az elmúlt évben az aszály miatti kisebb hazai árualap és a háború kereskedelemtorzító hatásai miatt még fontosabb lett ezen termékkategóriák szerepe.

  

Az élelmiszer-ipari cégek szerepe a legkiemelkedőbb az olajos növények esetében, az import közel kétharmadát tették ki 2022-ben, de az élő állatok (feltételezhetően elsősorban sertés), a takarmányok esetében is meghaladta részesedésük az import egyharmadát. Az élelmiszer-feldolgozók szerepe még érdemi a hús (29%) és a zöldség, gyümölcs-(22%) termékek esetében is, ami rávilágít az alapanyag-ellátás területén zajló nemzetközi versenyre, egyúttal arra, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlesztésével, hatékonyságának javításával növelhető a belföldi piaci részesedés.

 

Páll Zsombor