Az ADEXGO Kft. és a Széchenyi István Egyetem „Élesztők helyi biodiverzitásának kiaknázása a borkészítésben – a borok objektív jellemzését és azonosítását lehetővé tevő komplex minőségvizsgálati technológia kidolgozása” címmel közös, nemzetközi EUREKA pályázatban vesz részt.
Speciális takarmány-kiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.
Zárult az ADEXGO Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem „Új típusú takarmány-kiegészítő fejlesztése az állatok termelési mutatóinak javítására” című nemzetközi pályázata.
Az Adexgo Kft. és a Szent István Egyetem „Új típusú takarmány-kiegészítő fejlesztése az állatok termelési mutatóinak javítására" címmel közös nemzetközi projektben vesz részt.
Napjaink piaci környezetében az egyes termékek, termelési és feldolgozási folyamatok pontos ismerete a termékpálya egyes pontján komoly előnyt jelent, és sok esetben elengedhetetlen a vezető piaci pozíció betöltéséhez. A mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban is jelentős igény mutatkozik a megbízható és automatizált folyamatirányítás, valamint minőségellenőrzés iránt.
A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel, a programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Jelentősen javulhat a komáromi Solum Zrt. tejtermelő üzletágának teljesítménye a mintegy 555 millió forintos fejlesztés eredményeképp létrejött új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszere révén.
A Solum Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az Adexgo Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közös (mint Konzorcium) projektje 2018. augusztus 31-én zárult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, amelyek közös jellemzője, hogy az állati szervezet nem képes őket sokáig tárolni. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik, ezért a túladagolás veszélye nem áll fenn, hiánybetegségek azonban kialakulhatnak.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ADEXGO Kft. és Magyarország egyik vezető takarmánygyártó vállalata, a Vitafort Zrt. sokéves együttműködésükre alapozva a tejelő tehenek takarmányozásában alkalmazható bendővédett vitamin termékek fejlesztését kezdte el.
A többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFAs – poly-unsaturated-fatty-acids) már régóta foglalkozik a tudományos kutatás és a gyakorlati takarmányozás. Ezek a több mint 18 szénatomból álló, legalább 2 telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak nagy jelentőséggel bírnak, illetve a linolsav (C18:2, n-6) és a linolénsav (C18:3, n-3) esszenciális zsírsavak a sertések számára is, mert az állatok csak nagyon kis mértékben, kizárólag prekurzoraikból képesek előállítani őket. Az egyetlen hathatós megoldást ezért a takarmánnyal való bevitel jelenti.
A tejelő szarvasmarhák takarmányozásában elég korán helyet kaptak az olyan nagy energiatartalommal rendelkező anyagok, mint a glicerin, vagy a propilén-glikol. A tehén jól hasznosítja ezeket az energiahordozókat, lévén a bendőfermentáció során illózsírsavak (SCFA) képződnek belőlük, amiket az állat energiatermelésre tud felhasználni. Ezek az anyagok szerves részei lettek a fogadó és nagytejű csoportok adagjainak, mint az anyagforgalmi problémák megelőzésének ellenszerei, és szinte az összes takarmányozási szoftver képes kalkulálni velük.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ADEXGO Kft. és Magyarország egyik vezető takarmánygyártó vállalata, a Vitafort Zrt. sokéves együttműködésükre alapozva a tejelő tehenek takarmányozásában alkalmazható bendővédett vitamin termékek fejlesztését kezdte el.
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, amelyek közös jellemzője, hogy az állati szervezet nem képes őket sokáig tárolni. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik, ezért a túladagolás veszélye nem áll fenn, hiánybetegségek azonban kialakulhatnak.
A tejelő szarvasmarhatelepek teljesítményét nagymértékben befolyásolják az ellést követő energiahiányos időszak anyagforgalmi zavarai, mint például a ketózis, vagy a zsírmáj szindróma. Minél alacsonyabbra csökkentjük ezeknek a betegségeknek az előfordulási kockázatát, annál nagyobb teljesítményre lesznek képesek állataink a laktáció során és annál kisebb lesz a korai selejtezés mértéke az állományban.
Napjaink piaci környezetében az egyes termékek, termelési és feldolgozási folyamatok pontos ismerete a termékpálya egyes pontján komoly előnyt jelent, és sok esetben elengedhetetlen a vezető piaci pozíció betöltéséhez. A mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban is jelentős igény mutatkozik a megbízható és automatizált folyamatirányítás, valamint minőségellenőrzés iránt.
Az előző lapszámban az omega-3 zsírsavak tenyészkocák és malacaik teljesítménymutatóira gyakorolt hatásait mutattuk be. Ebben a számban szeretnénk betekintést nyújtani abba a munkába, amit az Adexgo Kft. végez a sertések szaporodásbiológiai eredményeinek javítása érdekében.
A bőtejelő tehenek a laktáció első heteire jellemző alacsony takarmányfelvétel következtében negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek. Ennek oka, hogy az alacsonyabb takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét. Ebben a korai laktációs időszakban jellemzően az ún. katabolikus, lebontó folyamatok uralkodnak, ami az állat energiatartalékainak (zsír- és izomszövet) mobilizációjához vezet.
A genetikai előrehaladás, a korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek (pl. embriótranszfer), illetve a precíziós állattartás eszközrendszerének alkalmazása (pl. automatizált fejési rendszerek) kapcsán jelentkező teljesítménynövekedés egyre koncentráltabb, az állati igényeket mind jobban kielégítő takarmányadagok összeállítását követeli meg a hazai takarmányozási szakemberektől.
Magyarországon a tejelő tehenészetek teljesítménye és az általuk megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő.
A bőtejelő tehenek az intenzíven induló tejtermelésnek köszönhetően negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek a laktáció első heteiben. Ennek oka, hogy a takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét.
Napjaink egyik legégetőbb technológiai problémája, hogy egyre több olyan eszközt alkalmazunk, amelyek arra hivatottak, hogy segítsék mindennapi életünket, ám sokuk mégsem alkalmas erre, mert nem mindegy, hogyan használjuk azokat.
A nagyüzemi tejelő szarvasmarhák takarmányadagjaiban található ásványi és vitaminkiegészítők rutinszerűen tartalmaznak A-, D3- és E-vitaminokat, pl. az NRC (2001) ajánlás alapján. Ezzel szemben a B-csoportbeli vitaminok alkalmazása mind a mai napig marginális mértékű a tejelőállományokban, aminek oka az a korábbi megállapítás, miszerint a bendőmikrobák képesek az állat szükségleteinek megfelelő mennyiségű B-vitamint előállítani (Girard, 1998).
A tejelő tehéntartást nem véletlenül nevezik a mezőgazdaság nehéziparának. Erre az ágazatra különösen jellemző, hogy a megtermelt tej mennyiségét és minőségét számos tényező befolyásolja. Hatással van rá a telepi technológia és menedzsment, a humán-erőforrásbeli adottságok, a takarmányok minősége, mennyisége, a takarmányozás módja, de befolyásolhatja az időjárás is.
Magyarországon a tejelő tehenészetek által megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő. Az elmúlt évtizedben a 305 napos, standardizált laktációs tejtermelés több, mint 15%-kal növekedett (ábra), aminek hátterében a folyamatosan fejlődő genetika, az eredményes tenyésztői munka és az egyre bővülő takarmányozási és tartástechnológiai ismeretek állnak.
Súlyos higiéniai problémák a Békés megyei állattartó telepen
