Az Európa-szerte zajló afrikai sertéspestis (ASP) kitörések miatt az Egyesült Királyság állategészségügyi hatósága szeptember 1-től korlátozza egyes sertéstermékek behozatalát az Európai Unióból.
Országszerte korcsoportonként összeírják a sertéseket a járási állategészségügyi szakemberek 2022. november végéig.
Az állománygyérítési célból elrendelt diagnosztikai vaddisznó-kilövések során hangtompító használatához a Nébih Országos Járványvédelmi Központ (OJK) vezetőjének engedélye szükséges.
A jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során.
Régóta és egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók megjelenése számos településünk belterületén, hiszen a nagytestű vadállatok félelmet keltenek és gyakran kárt okoznak a rendezett környezetben.
A visegrádi négyek (V4) együttműködésének keretében országos főállatorvosi találkozóra került sor november közepén Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével; a jelenlévők tájékoztatást adtak országaik állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről (ASP) és a madárinfluenzáról.
Kutatási együttműködés jött létre a Debreceni Egyetem (DE) Valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) között, aminek eredményeként az alföldi felsőoktatási intézmény közreműködésével, tudásbázisának felhasználásával térképezik fel az ország vaddisznóállományát – közölték közös közleményükben lapunkkal a szerződést aláírók.
A Fejér megyei Bicske község külterületén talált elhullott vaddisznóból mutatta ki augusztus 10-én az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte honlapján a hatóság, hozzáfűzve: az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot és értesíti az érintett partnerországokat is.
Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) további kilenc országra, köztük Magyarországra is kiterjeszti az afrikai sertéspestis (ASP) Európai terjedésének megállítása érdekében indított kampányát.
Megalakult a vaddisznóállomány-gyérítés tervezését segítő tanácsadói hálózat, a testületet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően alakult meg az egész országot lefedő tanácsadói hálózat.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Takarmányárak a magasban, felvásárlási árak a mélyben – ki gondolta volna tavaly januárban, hogy a sertéstartás ilyen hamar ismét hullámvölgybe kerül? Akkor úgy tűnt, Kína sertéshús iránti éhsége még évekig biztos jövedelemmel kecsegtet, a hazai állattartók számára áttételesen. A piaci történések azóta éles fordulatot vettek… és a szálak többsége megint csak Kínába vezet.
Az eGN-hez való csatlakozási szándékukat a szoftvercégeknek kell jelezniük
