Megjelent a „Baromfi- És Sertéstartó Telepek Járványvédelmi Rendszereinek Fejlesztése” című pályázat – tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében – közölte az agrárminiszter.
Szigorított az afrikai sertéspestis mentesítési terven az országos főállatorvos, egyebek mellett elrendelve, hogy a betegség szempontjából a legkockázatosabbnak számító területeken az összes vaddisznós kertben teljesen fel kell számolni az állományt – írja a Világgazdaság csütörtöki számában.
Megjelent Magyarország új afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési terve, ami az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével újult meg – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agro Naplóval.
Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (VP) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium – közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.
Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertésfarmon – közölte a Mediafax hírügynökség hétfőn.
A Szakértői Csoport december 19-i ülésén megfogalmazott javaslat alapján az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agro Naplóval.
Határozott EU-szabályozásra van szükség az afrikai sertéspestis kockázatának csökkentéséért; fokozottan ellenőrizni kell az Ukrajnából érkező gabonaimportot, és jelentős figyelmet igényel a klímaváltozás hatásainak kezelése is. Emellett számos, az agrárium jelenét és jövőjét érintő témával foglalkoztak a visegrádi (V4) országok agrárkamaráinak soros ülésén.
Száznégyből 100 sertés fennakadt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rostáján egy Tolna megyei állatvásáron tartott helyszíni ellenőrzés során november közepén – közölte a Nébih az Agro Naplóval.
Sertés szakmai napot tartott október elején Gárdonyban az UBM Csoport, amelynek magyarországi telephelye Pilisvörösváron található.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Takarmányárak a magasban, felvásárlási árak a mélyben – ki gondolta volna tavaly januárban, hogy a sertéstartás ilyen hamar ismét hullámvölgybe kerül? Akkor úgy tűnt, Kína sertéshús iránti éhsége még évekig biztos jövedelemmel kecsegtet, a hazai állattartók számára áttételesen. A piaci történések azóta éles fordulatot vettek… és a szálak többsége megint csak Kínába vezet.
AM: Termelői összefogás segíthet a tormatermelésben
