A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői – közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.
Július végén megjelent az országos főállatorvos 2/2019-es határozata, amely az afrikai sertéspestis magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervét tartalmazza – közli a kormányzati hírportál.
Július második felében afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét erősítették meg a szlovákiai tőketerebesi (Trebišov) járás egyik kis létszámú házisertés-állományában – tette közzé honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
Az afrikai sertéspestis távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami hazánkban is gondokat okoz, ezért mindenkinek érdeke a magyar sertéságazat egyensúlyának fenntartása – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összegzése.
Tovább tarol a sertéspestis Kínában, és ezzel egyidőben elindult a sertéshús árának gyors emelkedése is. A kocatelepeken pedig már várólistát készítenek, olyan nagy az érdeklődés a malacok iránt. Sok helyen csak készpénzért adják a sorban álló tenyésztőknek az állatokat.
A Kínában pusztító sertéspestis okozta húshiányt részben baromfihússal enyhítené az ázsiai óriás. Őszre hárulhatnak el a magyar baromfiexport útjában álló bürokratikus akadályok, és a piaci szereplők várakozásai szerint év végén indulhatnak az első szállítmányok.
A fogyasztói árak fokozatos, de később akár robbanásszerű emelkedését is okozhatja az afrikai sertéspestis – írta a Magyar Nemzet. Magyarország profitálhat az afrikai sertéspestis (ASP) kordában tartásából, ugyanakkor a sertéstartók óvatosak; mivel számos kihívást támaszt a járvány, a világpiaci folyamatok befolyásolják leginkább a hazai ágazat helyzetét.
A sertéságazat szereplői az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi megjelenése miatti szállítási tilalmak enyhítését várják, bizakodásra a Szingapúrral kötött regionalizációs megállapodás ad okot, amely szerint az ASP magyarországi vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára – derül ki az Atradius hitelbiztosító agrárelemzéséből, amit csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Hajdú-Bihar megyében is megjelent az afrikai sertéspestis – adta hírül kedden a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Közel a megegyezés az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokon, szakértők szerint Peking meggyőzésében segít az afrikai sertéspestis-járvány is –írta a Világgazdaság. Itthon is harmadával drágult az élősertés Kína miatt
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Takarmányárak a magasban, felvásárlási árak a mélyben – ki gondolta volna tavaly januárban, hogy a sertéstartás ilyen hamar ismét hullámvölgybe kerül? Akkor úgy tűnt, Kína sertéshús iránti éhsége még évekig biztos jövedelemmel kecsegtet, a hazai állattartók számára áttételesen. A piaci történések azóta éles fordulatot vettek… és a szálak többsége megint csak Kínába vezet.
Csapadékból nincs hiány
