Utánpótlási gondok tapasztalhatóak Somogy megyében az élelmiszeriparban, ami egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi problémát jelent. Az ágazati szakértők szerint a szükségesnél kevesebben kerülnek ki a szakképző intézményekből, egyes szakmák elsajátítására az indokoltnál kevesebb fiatal jelentkezik.
A 2017. március 16-ai Ünnepi Szenátusi Ülésen a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docensi címet adott át Pintér Zsoltnak, az AXIÁL Kft. ügyvezetőjének.
A Szent István Egyetem közel 390 millió forint, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatást nyert önállóan, melynek megvalósítására egy Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program projekt keretében kerül sor Békés megyében. Az Egyetem – alkalmazkodva a XXI. századi innovációs és tudásépítő folyamatokhoz, követelményekhez, munkaerő-piaci és társadalmi kereslethez – konvergencia régióban lévő campusain is hozzá kíván járulni az oktatás- és kutatásfejlesztéshez, melynek célja többek között a kutatói kapacitásfejlesztés és utánpótlás biztosítása mellett Szarvas tudásalapú gazdasági-társadalmi fejlődésének előmozdítása.
A kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet, melynek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat – írja az Index. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet.
Agrárinformatikai felsőoktatási és ipari együttműködési központ épül Gödöllőn, a beruházásra 1,48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Szent István Egyetem vezette konzorcium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből – közölte a Szent István Egyetem hétfőn az MTI-vel.
Magyarország és Bosznia-Hercegovina között komoly gazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak – a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki tájékoztatása szerint ezt hangsúlyozta Fazekas Sándor agrárminiszter, miután tárgyalt Mirko Carović-cel, Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi és gazdasági miniszterével Budapesten.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felsőoktatási kerekasztal-megbeszélést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a főbb piaci szereplők részvételével – írja a nak.hu. A találkozó azért is volt sürgető, mert az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik.
A 220 éves keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrár-felsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében, folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédő Szakmérnöki szakon.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Földművelés és földhasználat tankönyv második kiadása, 24 szerző munkájaként, Birkás Márta szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
Bemutatkozott az alapítványi fenntartásban február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven tovább működő gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) leendő kuratóriuma a felsőoktatási intézmény székhelyén.
Az agrárminiszter segítségét kérik a balatoni önkormányzatok
