A precíziós mezőgazdasággal kapcsolatban hat kar részvételével végeznek kutatásokat a Debreceni Egyetemen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében – közölte az intézmény sajtóirodája az Agro Naplóval. Az eddigi eredményekről egy pénteki tanácskozáson számoltak be a szakemberek.
Az agrár-felsőoktatási intézményeknek nagy a felelőssége, hogy azokat a fiatalokat, akik most tanulnak náluk felkészítsék arra, hogy a most átalakulóban lévő magyar mezőgazdaságban végezni tudják munkájukat. Ezért nemcsak a technológiai és szakmai tudást kell átadni számukra, hanem az ágazat digitális átalakulásába is be kell vonni őket, felkészítve a hallgatókat az e területen várható újdonságok alkalmazására – jelezte az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára október közepén egy szakmai tanácskozáson Budapesten.
Sikeres volt az az agrárkarrier konferencia, amelyet „Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!” címmel szervezett meg az Agrármarketing Centrum (AMC) a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) - közölte az AMC az Agro Naplóval.
Nemzeti Agrártehetség Program néven hirdet pályázatot agrár területen tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK).
Verőfényes napsütésben több egyetem részvételével rendezték meg a VI. Országos Állatorvos-Agrár Sportnap és Családi Hétvégét. Az eseménynek Tata adott otthont, ahol az indulók nyolc sportágban versenyeztek.
Az SZTE Mezőgazdasági Kar felvételt hirdet 2019. szeptemberben induló „PRECÍZIÓS AGRÁRGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI” SZAKRA.
Professzionális szinten sajátíthatók el a csokoládé, kávé és tea gyártásával kapcsolatos ismeretek a Szent István Egyetem budapesti Élelmiszertudományi Karán, a szeptemberben induló Csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzésen. Az ország első, diplomával elismert szakirányú továbbképzésére augusztus 15-ig még lehet jelentkezni.
Nyilvánosságra hozták az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) és a tudományos életben egyaránt kiemelkedően teljesítő Pro Scientia Aranyérmes hallgatók, valamint a tehetségeket támogató Mestertanár Aranyérmes oktatók névsorát is.
Az egyetemek és a mezőgazdasági gép-, és eszközgyártó nagyvállalat közötti kapcsolatok elmélyítése, továbbá a legfrissebb technológiai információk megosztása volt a középpontban a 18. CLAAS Konferencián a budapesti Öbölház rendezvényközpontban.
A szihalmi Goldfarm Kft. telephelyén látta vendégül a legújabb növényvédelmi technológiák és fajták iránt érdeklődőket a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletága.
A 220 éves keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrár-felsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében, folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédő Szakmérnöki szakon.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Földművelés és földhasználat tankönyv második kiadása, 24 szerző munkájaként, Birkás Márta szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
Bemutatkozott az alapítványi fenntartásban február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven tovább működő gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) leendő kuratóriuma a felsőoktatási intézmény székhelyén.
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
