Csaknem tíz év szünet után újra indul agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon, ezt a felvételi adatok is alátámasztják.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Tanácsa Szabó Leventének, a KITE Zrt. vezérigazgatójának tiszteletbeli docensi címet adományozott.
A „BrewBun” nevű, magas rost és fehérje tartalmú zsemle-különlegességgel szerezték meg az első, a „CandyFitt” elnevezésű magas koffein és antioxidáns tartalmú, cukorbetegek által is fogyasztható keménycukorkával a második, és a „Hot & Spicy”, fűszeres tortillával a harmadik helyezést az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett Ecotrophelia Magyarország élelmiszer-innovációs versenyen vetélkedő egyetemi hallgatók.
A múlt héten meghirdetett gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását, az az agrár-felsőoktatás modernizációját és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadó rendszer kiépítését – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kedd reggel az M1 aktuális csatornán.
Tudás nélkül nem lehet sikeres a megújuló agrárium – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Gödöllőn – közölte az MTI.
Huszonöt év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt, ez olyan lehetőséget ad a szakmának, amellyel élnie kell – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Herceghalmon.
A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénytudományi Tanszéke és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait az Óvári Akadémia bicentenáriumi emlékévében megrendezésre kerülő kalászos növény fajtabemutatóra.
A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Növénytudományi Tanszéke és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait az Óvári Akadémia bicentenáriumi emlékévében megrendezésre kerülő kalászos növény fajtabemutatóra.
Öt hazai egyetem agráros hallgatói és három intézmény oktatói vettek részt az Agrár Sportnapokon a Debreceni Egyetemen. Az intézmény úgy döntött, feléleszti a hagyományt és kétévente megrendezi a hazai felsőoktatási intézmények sporteseményét.
Tizedik alkalommal mérhették össze tudásukat a legrátermettebb agrárhallgatók az Országos Gazdászversenyen. A vetélkedőnek a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok adott otthont Hódmezővásárhelyen.
A 220 éves keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrár-felsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében, folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédő Szakmérnöki szakon.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Földművelés és földhasználat tankönyv második kiadása, 24 szerző munkájaként, Birkás Márta szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület az AGROmashEXPO-n a Szent István Egyetemmel, az Agrármarketing Centrummal, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, továbbá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
Bemutatkozott az alapítványi fenntartásban február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven tovább működő gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) leendő kuratóriuma a felsőoktatási intézmény székhelyén.
Vadkár-ügyekkel foglalkozó céget alapít a NAK
