A tavalyinál több tejet adtak el – igaz, kicsit olcsóbban – idén júliusban a tejtermelők, és az előző havihoz képest nőtt az ár. Jelentősen drágult viszont a vaj és a tejföl.
Miközben a KSH adatai szerint Magyarországon csökkent a tyúkfélék száma – idén június 1-jén 35 millió volt, ami 776 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál –, a tojóállomány egy év alatt 432 ezerrel 11 millióra bővült – írja a Világgazdaság csütörtöki számában. Az étkezési tojás termelése is emelkedett, az első öt havi 482,6 millió darab közel 20 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél.
Továbbra is drága a piacokon a fehér és a sárga húsú őszibarack, minden esetben meghaladták az egy évvel korábbi azonos heti árat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a málna termelése világszerte emelkedik, hazánkban viszont a kilencvenes évekhez képest jóval kevesebb terem – írta a Magyar Hírlap csütörtökön.
Egyre többen esznek baromfit az öreg kontinensen – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb tanulmányából, melyről a Magyar Hírlap közölt összefoglalót. Magyarországon is növekedett a szárnyasvágás az előző év azonos időszakához mérve, a legnagyobb előállító országok továbbra is az Egyesült Államok és Kína
Felpörgött tavalyi a hazai élelmiszeripar, a kapacitások kihasználtsága szinte minden ágazatban nőtt – írta a Magyar Idők csütörtökön. A legnagyobb bővülés a konzerv- és hűtőiparban volt, de a cukorkagyártásban, valamint a malomiparban érintett vállalkozások és pékségek is nagyobb arányban használták ki a rendelkezésre álló termelési lehetőségeket.
Az előző évihez képest nagyobb területet arattak le a gazdálkodók július közepéig – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyári munkákról szóló jelentéséből, melyet a Világgazdaság ismertett hétfői számában. A meggytermés bő lett, néhány megyében viszont elmaradt a kajsziszüret.
Közvetlen támogatásként a tavalyi első negyedéves összeg ötszörösét kaphatták kézhez a gazdálkodók az idei első három hónapban, míg például a 2014–2020 közötti időszakra előirányzott vidékfejlesztési forrásoknak csupán 13 százalékához jutottak hozzá – írja a Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet pénzügyi hírlevelére hivatkozva.
Pontyból többet, a magasabb értékű ragadozó halakból kevesebbet neveltek fel tavaly a hazai tógazdaságok – derült ki az AKI jelentéséből, melyről a Magyar Idők írt szerdai számában. A hagyományos halgazdálkodás mellett egyre elterjedtebb az intenzív módszerek használata. A főleg afrikai harcsát tenyésztő zárt rendszerekből tavaly 5,5 százalékkal több hal került ki.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette a 2017-es dísznövénytermesztést és gyógynövény-felvásárlást áttekintő jelentését – írja a nak.hu. Tavaly a faiskolai növényeket termesztettek a legnagyobb területen.
Nagy lehetőségek rejlenek a zöldborsótermesztésben Magyarországon – írja a Magyar Idők keddi számában. A konzervipari felhasználásra szánt hüvelyes iránt nagy a kereslet, de fagyasztva és frissen is jól fogy a magyar borsó. Az idén az árak is magasabbak, ugyanakkor a termőterület a tavalyi ugrásszerű emelkedés után kissé visszaesett.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre. A talaj fölső egy méteres rétege az ország döntő részén telített nedvességgel, mezőgazdasági szempontból újabb csapadékra egyelőre nem lenne szükség. Annál is inkább, mert helyenként áll a víz a földeken, márpedig a következő napokban akár komoly csapadék is hullhat. forrás: omsz.hu
Javult a közös agrárpolitika megítélése
