Fejlesztésre szánt forrásaikból gépekre és berendezésekre költötték a legtöbbet a mezőgazdasági vállalkozások, legfőbb céljuk pedig a humán erőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet felméréséből – írja a Világgazdaság szerdai számában.
Miközben a zeller évről évre veszít népszerűségéből, a céklafogyasztás folyamatosan bővül – írta a Magyar Idők hétfői számában. Ez utóbbi egészséges zöldségnövényt sokan ma már nem savanyított formában fogyasztják, hanem az abból készült chipset vagy zöldséglevet vásárolják meg, de saláták és szendvicsek alapanyagaként is megállja a helyét.
Elégedettek lehetnek idén a gabonaárak alakulásával a hazai termelők – írja a Magyar Idők pénteki számában. Ha az aratásig folytatódik az áremelkedés a világpiacon, a mögöttünk álló szűk esztendők után ismét jelentős haszonnal zárhatják a szezont a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette az agrár-és vidékfejlesztési támogatások 2017-es összesítését – közölte a nak.hu. A teljes támogatási keret 79 százaléka származott EU-s forrásból.
A következő években is nagy szerepet játszhat a munkahelyteremtésben a mezőgazdaság, az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket venne fel gazdaságába – írta a Magyar Idők hétfői számában. A vállalkozások ugyanakkor egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését.
Egyre több kígyóuborka fogy a magyar piacon, a vásárlók már egész évben keresik a friss zöldséget a boltokban – írta a Magyar Idők vasárnap. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci felmérése szerint kígyóuborkából a magyarok egy főre vetítve 1,6-1,8 kilogrammot fogyasztanak évente. Ezzel szorosan az uniós átlaghoz közelítünk: Nyugat-Európában a kígyóuborka fogyasztása átlagosan 2-2,2 kilogramm körül alakul fejenként.
Az egy évvel ezelőttihez képest a világpiacon és Magyarországon is emelkedtek a búza- és a kukoricaárak. Az amerikai szójára kivetett kínai importvám ugyan árcsökkenést hozott, de a szakértők az árak további szilárdulását várják – írja a Világgazdaság pénteki számában.
Nagyot esett az elmúlt évben az ország salátaimportja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly összesen 1367 tonna, 37 százalékkal kevesebb fejes saláta került az országba a külpiacokról az egy évvel korábbihoz képest – írta a Magyar Idők vasánap.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette a mezőgazdasági gépforgalmazás 2017-es piaci helyzetének értékelését, melyből a nak.hu közölt összefoglalót. Ebből kiderül, hogy Magyarországon a gazdálkodók 152 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket.
Jelentős tartalékok vannak még a hazai szántóföldi növénytermesztésben, a fémzárolt vetőmagok használatának szélesebb körű elterjedésével például a megtermelt növények mennyisége és minősége is javulhat – írta a Magyar Idők vasárnapi számában.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
A vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak-e az emberek, akarnak-e dolgozni és meg tudnak-e élni.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Külföldi szakemberek előadásaival ünnepelték meg a Piaci Árinformációs Rendszer fennállásának 20. évfordulóját.
A hét első felében az ország nagy részén még tovább száradtak a talajok, ami jelentősen megnehezítette az őszi kalászosok vetése előtti talaj előkészítést és a repce korai fejlődését, erősödését is. A folytatásban azonban változik időjárásunk jellege, pénteken nyugat felől egyre többfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani, melyek szombatra a keleti, északkeleti országrészt is elérik. forrás: omsz.hu
Növénytermesztési központ épült Somogycsicsón
