Az idei évtől változik a karácsonyfa ültetvényeket érintő agrártámogatási rendszer, az eddigi európai uniós forrásból folyósított támogatást a jövőben nemzeti költségvetési forrásokból biztosított, úgynevezett csekély összegű – de minimis – támogatási forma váltja fel – közölte a kormányzati hírportálom az Agrárminisztérium (AM).
Az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy 2020-ban a tagállamok fel nem használt vidékfejlesztési forrásaikat a mezőgazdasági termelők és a kis agrár-élelmiszeripari vállalkozások támogatására fordíthassák – közölte az uniós bizottság.
Egyes agrár-környezetgazdálkodáshoz és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások meghosszabbítását tervezi az Agrárminisztérium (AM) – jelentette a szaktárca.
A rendszeres mezőgazdasági támogatások előfinanszírozási hiteleit a Takarékbank, a pénzintézet ígérete szint átlagosan egy héten belül utalja – közölte a hitelintézet március végén.
A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan – közölte Nagy István agrárminiszter.
A Vidékfejlesztési programon belül a korábban becsültnél jóval kevesebb projekt hiúsult meg; a nyertes kérelmek alig hat százalékáról mondtak le a gazdálkodók eddig – írja a Magyar Nemzet szerdai számában.
Az Agrárminisztérium (AM) azért dolgozik, hogy a gazdatársadalom megerősödjön, és visszaszerezze azt a társadalmi megbecsülését, ami az elmúlt évtizedekben elvesztett. Ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges – hangsúlyozta a szaktárca parlamenti államtitkára a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád megyei szervezete Gazdanapi Fórumán.
A magyar mezőgazdaság kedvező helyzete biztos alapot nyújt ahhoz, hogy határon átívelő együttműködésekkel segítse hazánk a felvidéki gazdák, agrár-vállalkozások versenyképesség növelő és munkahelyteremtő beruházásait – mondta a magyar agrártárca vezetője, a szlovákiai Szepsiben rendezett gazdafórumon január második felében.
Jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását az Agrárminisztérium (AM) – közölte a szaktárca az Agro Naplóval.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október 16-tól folyósítja az idei támogatási előleget a gazdálkodóknak, amely ebben az évben összességében több lesz mint a múlt évi, és eléri a 240 milliárd forintot – közölte a MÁK elnöke Budapesten Nagy István agrárminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási támogatást igénylő gazdálkodóknak 2015. december 7. napjáig van lehetőségük, hogy benyújtsák pályázataikat az MVH oldalán, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak 2015. év december 31. napjáig kell beküldeniük szintén elektronikusan ügyfélkapun keresztül.
Az idei év szinte legnagyobb adminisztratív feladatán vannak túl az egységes kérelmet benyújtók. A termelők jelentős része számára fontos változásokat hozhat a jogszerű földhasználattal kapcsolatban megjelenő változás. Ezzel együtt az idei évi időjárási események a kárenyhítési rendszerre is felhívják a figyelmet.
2015. május 13-án jelentette be Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal (MVH) elnöke, hogy az idei egységes kérelem szankciómentes benyújtási határidejét, egy héttel, május 22-ig hosszabbította meg a Földművelésügyi Minisztérium. A beadási és a módosításra nyitva álló határidő megváltozása mellett több fontosabb módosításra is sor került.
Május 18-tól lehetett beadni – a 26/2015. (V. 6.) MvM rendelet alapján – a kertészeti gépek beszerzéséhez a 2015. évben nyújtandó támogatásra vonatkozó kérelmeket. A kisértékű gépbeszerzés felülete csak délelőtt 8-tól 11-ig, a nagyértékű gépbeszerzés 8-tól 15.30-ig volt nyitva. A jelentős igény miatt mindkét esetben még aznap lezárult a kérelmezés időszaka. A támogatási határozatok postázása várhatóan rövidesen megtörténik. A nyertesek fontos teendőit foglaljuk össze.
Június hónapban az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatást igénylő mezőgazdasági termelőknek havi és összesített tejértékesítési jelentési kötelezettségük van az MVH felé. A havi tejértékesítési jelentéseket, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig küldhetik az MVH-hoz.
Az elmúlt hetekben rengeteg hír jelent meg a fiatal gazdák 2015-2020 közötti időszakban várható kiemelt támogatásáról. Több forrásból, több jogcímen lesz lehetőség támogatásokat igényelni, ezeket a lehetőségeket tekinti át a cikk, az eddig rendelkezésre álló információk alapján.
Tisztelt Olvasó! Örömmel számolhatok be arról, hogy a 2007–2013 pályázati időszak elszámolási periódusának végéhez közeledve ismételten fontos módosításokat vezetett be a jogalkotó a támogatási összegek minél nagyobb arányú lehívását elősegítendő.
A gazdálkodóknak az egységes kérelemben feltüntetett támogatásaikhoz a 45/2015 (IV. 8) MVH közlemény 11. melléklete alapján az elektronikus kérelem felületén csatolniuk kell a szükséges dokumentumokat. A növénybiztosítási díjtámogatás igénybevételéhez elengedhetetlen feltétel, hogy a támogatást igénylő 2015. év május 15. napig beadja elektronikusan az egységes kérelmét.
Az AKI közel másfél évtizede mûködik együtt az OECD-vel a mezõgazdaság nemzetközi támogatottsági mutatóinak kiszámításában. Ehhez évente adatokat szolgáltat a termelés, az árak és az agrártámogatások alakulásáról. Az OECD az EU-csatlakozás óta nem közöl külön Magyarországra támogatottsági mutatókat, ezért az intézet a szervezet módszertanára alapozott saját modellt dolgozott ki. Az ezzel készült kalkulációk eredményeit ismertetjük röviden.
Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter február második dekádjának végén jelentette be, hogy ebben az évben 33 milliárd forinttal megkurtítják a mezõgazdaság idei mûködési támogatását. Továbbá az agrártárca költségvetési fejezetébõl további 4 milliárd forintot is zároltak. A miniszter a bejelentést követõen nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatás csökkentése nyomán egyetlen mezõgazdasági termelõ sem kap kevesebb támogatást 2009-ben, mint kapott 2008-ban.
Magyarország a tervek szerint a jövõ év elején bevezeti az egységes mezõgazdasági támogatási rendszert, azaz az SPS-t a jelenlegi egyszerûsített területalapú támogatási rendszer helyett.
Az agrárkormányzat elképzelései szerint Magyarországon a mezõgazdaságban jövõre várhatóan áttérnek a gazdálkodók az egyszerûsített területalapú támogatási rendszerrõl az egységes gazdaságtámogatási rendszerre, az SPS-re.
Az OTP Hungaro-Projekt Kft.-t (OTP HP) 2007-ben több mint harminc agrárpályázat elkészítésével bízták meg.
A 2007–2013-as programozási idõszakban a hazai pályázók új feladatok és kihívások elé néznek.
2003. szeptember végén tette közzé az Európai Bizottság 2002. évi végleges költségvetését. Az 1995-ös bõvítés óta megjelent nyolc költségvetés minden évben indulatokat kavart a nettó befizetõ és a kedvezményezett országok körében egyaránt. A befizetések felét a tagállamok nemzeti jövedelmük alapján teljesítik. Az utolsó években a tagországok nemzeti jövedelmük 0,9-1,1 százalékát áldozták a közösségi kasszára, holott az 1999-es berlini megállapodás alapján 2006-ig a GNP 1,27 százalékát érhette volna el a befizetési kötelezettség. A hozzájárulás nem egészen egynegyede származott áfa befizetésbõl, további része vámbevételekbõl és egyéb, kisebb tételekbõl.
2016. április 11-én jelent meg az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet, mely összesen 24, a Földművelési Minisztérium által felügyelt rendelet módosítását tartalmazta. A változások között kiemelt szerephez jutottak az állattenyésztőket érintő korrekciók.
Több mint 175 ezer gazdálkodó nyújtotta be a meghosszabbított határidőig az egységes kérelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Összesen mintegy ötmillió hektárra érkezett területalapú támogatási igény.
Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatban nyertes termelőknek számos jelentési kötelezettségük van a vállalt tematikus előírásoknak megfelelően. A VP-AKG és az Ökológiai gazdálkodásra való áttérés jogcímek kötelező képzés teljesítésének határideje 2017. 12. 31. Az EFA kötelezettséggel bíró termelőknek jelenteniük kell a másodvetések beforgatását. A gyümölcstermesztés többlettámogatásához szükséges szemléket a falugazdászok fogják végezni augusztus végétől, amelyről értesíteni fogják a termelőket.
Minden év októberében többek figyelmét is felkelti, hogy a Magyar Államkincstár megkezdi különböző összegek kifizetését. Több olyan jogcím illetve lehetőség is van, amelyek vonatkozásában ilyenkor pénzt várhatnak a termelők.
A nitrátjelentésre kötelezett gazdálkodók 2018. év március 31. napjáig ügyfélkapun keresztül adhatják be a 2017. évre vonatkozó nitrátjelentésüket. A 2017. évben a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének igénylése 2018. év január 20. napjától lehetséges.
A nitrátjelentéseket 2018. év március 31. napjáig ügyfélkapun keresztül adhatják be a gazdálkodók. A Magyar Államkincstár ügyfélkapus oldalán a gazdálkodóknak nyilatkozatot kell tenniük az adataik változatlanságáról, hogy a támogatási felületekhez hozzá tudjanak férni.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
A gazdálkodók 2018. május 15. napjáig adhatják be területalapú kérelmüket az ügyfélkapun keresztül.
Azon gazdálkodók, akik az agrárkamarai tagsággal rendelkeznek és tagdíj-befizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, azt augusztus hónapban mielőbb pótolják.
Bár már számos termelő el is felejtette az idei kérelembeadási folyamatot, mostanra megismerhetővé váltak az eredmények és ezek alapján néhány tanulság is levonható. Fő szabály szerint az előző évi trendek nem változtak, de némi módosulás éreztette a hatását. A következőkben ezek összefoglalására kerül sor.
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogatást igénylő gazdáknak a betakarítás után két héttel, de legkésőbb tárgyév november 15-éig meg kell küldeni a Kincstár részére elektronikusan a gazdálkodási napló másolatát, a betárolás esetén a tárolási naplót, és az értékesítés igazolására a számlát, felvásárlási jegy másolatát.
Minden termelő felfokozott érdeklődéssel várta az október közepét, amikor megkezdődhettek a közvetlen támogatások előlegeinek kifizetése. Ennek eredményeként – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – számos gazdálkodó kaphatja meg az idei évben kérelmezett támogatásának jelentős részét.
Sok gazdálkodó esetében tapasztalunk olyan hibát, ami miatt az állatalapú termeléshez kötött támogatást részben vagy egészben szankcionálja az Államkincstár. Az általunk tapasztalt leggyakoribb hibákat összesítettük és emeltük ki vastagon az alábbi cikkben.
Idén is kiemelt figyelmet kapott a támogatások igénylésének menete. Noha már szinte rutinszerűnek mondható a beadás, azért nagy figyelemmel kellett kitölteni az elektronikus felület mezőit, hiszen jelentős következménnyel, forrásvesztéssel járhat a figyelmetlenség. De milyen főbb sajátosságokat és trendeket lehet kiolvasni az idei számokból? Az alábbiakban ennek a kifejtésére kerül sor.
Sokan megtapasztalták, hogy a zöldítési előírások be nem tartása miatt támogatáscsökkentést és több esetben szankciót is alkalmazott az Államkincstár.
Nagyon sok gazdálkodó életében történhetnek hirtelen változások, váratlan fordulatok. Ilyen lehet az, amikor a gazdálkodó által használt területeket eladják és az új tulajdonos nem kíván szerződést hosszabbítani. Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) vagy ökológiai gazdálkodásra való áttérés, fenntartás (ÖKO) támogatás esetén ez nem várt problémákat hozhat. Azonban ilyenkor is van lehetőség megmenteni a támogatást. A cikk további részében erről szeretnénk tájékoztatni az olvasóinkat, hogy ez hogyan is lehetséges.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá – a klímaváltozásnak és a szigorodó állatjóléti elvárásoknak való megfelelés biztosítása mellett – a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságának és versenyképességének növeléséhez. Az Agrárminisztérium a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is arra törekedett, hogy egy kiszámítható és tervezhető támogatási rendszer fenntartásával tovább erősítse és fejlessze az ágazatot.
Egy mezőgazdasági terület támogathatóságának feltétele, hogy a 10/2015 (III. 13.) FM rendelet 2.§-ban foglalt előírásoknak megfeleljen a művelt terület.
Az egységes kérelmek beadását követően lezárult az Államkincstár részéről az egységes kérelmekkel kapcsolatos előzetes ellenőrzésekről szóló elektronikus levelek kiküldése az érintett ügyfelek részére.
A Natura 2000 egy olyan, az Európai Unió által létrehozott ökológiai rendszer, melynek legfontosabb céljai közé tartozik a biodiverzitás védelme, növelése, és egy adott ország védett növény-, illetve állatfajai természetes élőhelyeinek fenntartása. Az érintett területek kijelölését nagy gonddal végezték, előzetes adatfelvételezéseket és terepbejárásokat tartottak.
Októberben – hosszas előkészítő munka után – megállapodásra jutott az európai szakminiszterek tanácsa a Közös Agrárpolitika szabályozásának főbb részletkérdéseiről. Uniós szinten a Tanácsnak és a Parlamentnek együtt kell egyezségre jutnia. Ugyan a kompromisszumos végső szöveg kialakítására még várni kell, de legalább a főbb irányok már ismertek.
A Vidékfejlesztési Program intézkedései közül nyitva van még a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása”, amelynek keretében 15 000 eurónak megfelelő forint összegű vissza nem térítendő támogatásra tudnak pályázni gazdálkodók.
Már köztudott, 2021 első felében hat új felhívás is várható az agráriumban közel 100 milliárd forint kerettel. Az első három pályázat beadásához vélhetően nem szükséges műszaki melléklet. Az áprilisban és májusban meghirdetésre kerülő három pályázat – „Állattartó telepek megújításának támogatása”, a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása”, „Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag-előállító üzemek fejlesztése” – 55 milliárd keretösszeggel technológiai fejlesztéseket irányoz elő, mely hosszabb felkészülést igényel.
A megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának érdekében Magyarország Kormánya 80% hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program forrásaihoz. A kormány döntése mintegy 600 milliárd forint értékben teszi lehetővé új beruházási pályázati felhívások kiírását, melyek közül az első felhívások már áprilisban megjelentek.
Jövőre változás lesz a Közös Agrárpolitikában, így több jogcímet érintően is módosulásra kell készülni. Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatás.
LEMORZSOLÓDVA…
