Sertésből és szarvasmarhából is többet tartottak a hazai gazdaságok júniusban, mint egy évvel korábban – ismertette a Magyar Idők pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentését.
Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Megjelent a KSH „Fókuszban a megyék– 2017. I. félév” című kiadványa, amely negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A mezőgazdaság témaköréből a főbb gazdasági haszonállatfajok állományának változásába nyerhetünk bepillantást.
A nyár eleji állatszámlálás adatai szerint országosan a legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal a sertésállomány fogyott – derül ki a KSH féléves tájékoztató kiadványából, melyből a nak.hu készített összefoglalót. Minden második megyében csökkent a juhok száma is. A szarvasmarha-állomány emelkedett.
Megjöttek a magyarországi állatállományt bemutató szóló KSH adatok – írja a napi.hu. Az elmúlt egy év nyertesei a szarvasmarhák, amelyekből több, miközben a sertésekből kevesebb lett.
A szarvasmarha-állomány emelkedése 2010 óta folyamatos, azóta összesen 156 ezerrel nőtt, és elérte a 838 ezret – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évet elemző kiadványában, melyről a Világgazdaság készített összefoglalót.
A hazai agrárcégek szinte minden területen többet költöttek fejlesztésre, mint egy évvel korábban – írja a Magyar Idők csütörtöki száma. A legtöbben új gépeket és berendezéseket szereztek be, a vállalkozások gépparkja több tíz milliárd forintból újulhatott meg. A kertészetekben eddig nem látott mértékben nőtt az ültetvénytelepítési kedv, az állattenyésztők pedig az állományuk bővítésére koncentráltak az elmúlt évben.
A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott. Az elmúlt hat hónapban a sertésállomány 138 ezerrel, míg a juhállomány 69 ezerrel csökkent. A tyúkállomány 436 ezerrel alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
„Agrárium 2016” címmel gazdaságszerkezeti összeírást hajtott végre 2016 nyarán a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérés eredményeiből kirajzolódik, milyen változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében a 2013-as összeírás óta. A negyedik részben a hazai állatállomány változásával foglalkozunk.
A tavaly júniusi adatok tükrében egy év alatt valamivel több, mint 200 ezres volt a sertés gyarapodás, így a sertések száma az országban mintegy 3,1 millióra emelkedett - mondta Fazekas Sándor a Kakucson megrendezett IV. Hagyományörző Böllérfesztiválon.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó, 2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből, ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.
Baranya, a magyar mediterráneum Az aprófalvas Baranya megye gabonatermesztése, állattenyésztése, valamint borkultúrája alapján hagyományosan az ország egyik jelentős mezőgazdasági körzetének számít. Az ágazat megyén belüli súlyát jól mutatja, hogy 2011-ben az agrárium az országos átlag két és félszeresével, 11%-kal járult hozzá a GDP-hez. Baranya minden lakosára 164 ezer Ft mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték jutott, ez a 7. legmagasabb a megyék között.
Magyarország kedvezõ adottságai (napfénytartam, -intenzitás, hõösszeg, vízkészlet, termõföld) lehetõvé teszik a változatos összetételû, diverzifikált növénytermesztés megvalósítását. A racionális földhasználat nem csak a fõnövények magas termésszintjét garantálja, de biztosítja a termõföld védelmét, termõképességének megóvását, kultúrállapotának fenntartását is.
Az õszi búza és a kukorica Magyarországon stratégiai növény. 1970–80-as években a kukoricatermesztés világ élvonalába tartoztunk mind genetikai haladás, mind pedig az évenkénti termésmennyiség vonatkozásában.
Ismét lendületben a bábolnai takarmány!
Kisüzemekben a vízi baromfi - ezen belül a kacsa is - széles körben elterjedt. Az állatok udvaronkénti kis létszáma külön tartási technológiai koncepció kialakítását nem igényelte, egy településen belül az általános járványvédelmi intézkedések betartása érvényesült. Az 1900-as évek középétõl a nagyüzemi vízibaromfi tartás az állattenyésztési és gazdasági irányelvek szerint fejlõdésnek indult. Az akkori piaci igénynek megfelelõen pecsenyekacsa törzstelepek, késõbb májkacsa végtermék „elõállítására” szakosodott törzstelepek létesültek. Az irányváltás megkövetelte a tervszerû állategészségügyi technológiák kidolgozását, a nagy genetikai értékû állományok megvédése érdekében.
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
Átrendeződő gazdaságszerkezetről tanúskodik a KSH 2016. évi összeírása. A felmérésből kirajzolódik, hogy milyen változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében a 2013-as összeírás óta. Mire engednek következtetni az eredmények, milyen irányba haladunk? – erről kérdeztünk szakembereket.
Már lehet pályázni a 2024. évi Föld- és Talajgazdálkodási Díjra
