Hírek 2014.07.25.
A magyar merinó veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett

A magyar merinó juh veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett a vonatkozó legfrissebb FM rendelet szerint.
A magyar merinó juh veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett a vonatkozó legfrissebb FM rendelet szerint.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány hétfőn bejelentett döntése, amely szerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat "megfosztják" az uniós támogatásoktól.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó, 2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből, ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.
Baranya, a magyar mediterráneum Az aprófalvas Baranya megye gabonatermesztése, állattenyésztése, valamint borkultúrája alapján hagyományosan az ország egyik jelentős mezőgazdasági körzetének számít. Az ágazat megyén belüli súlyát jól mutatja, hogy 2011-ben az agrárium az országos átlag két és félszeresével, 11%-kal járult hozzá a GDP-hez. Baranya minden lakosára 164 ezer Ft mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték jutott, ez a 7. legmagasabb a megyék között.
Magyarország kedvezõ adottságai (napfénytartam, -intenzitás, hõösszeg, vízkészlet, termõföld) lehetõvé teszik a változatos összetételû, diverzifikált növénytermesztés megvalósítását. A racionális földhasználat nem csak a fõnövények magas termésszintjét garantálja, de biztosítja a termõföld védelmét, termõképességének megóvását, kultúrállapotának fenntartását is.
Az õszi búza és a kukorica Magyarországon stratégiai növény. 1970–80-as években a kukoricatermesztés világ élvonalába tartoztunk mind genetikai haladás, mind pedig az évenkénti termésmennyiség vonatkozásában.
Ismét lendületben a bábolnai takarmány!
Kisüzemekben a vízi baromfi - ezen belül a kacsa is - széles körben elterjedt. Az állatok udvaronkénti kis létszáma külön tartási technológiai koncepció kialakítását nem igényelte, egy településen belül az általános járványvédelmi intézkedések betartása érvényesült. Az 1900-as évek középétõl a nagyüzemi vízibaromfi tartás az állattenyésztési és gazdasági irányelvek szerint fejlõdésnek indult. Az akkori piaci igénynek megfelelõen pecsenyekacsa törzstelepek, késõbb májkacsa végtermék „elõállítására” szakosodott törzstelepek létesültek. Az irányváltás megkövetelte a tervszerû állategészségügyi technológiák kidolgozását, a nagy genetikai értékû állományok megvédése érdekében.
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
Átrendeződő gazdaságszerkezetről tanúskodik a KSH 2016. évi összeírása. A felmérésből kirajzolódik, hogy milyen változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében a 2013-as összeírás óta. Mire engednek következtetni az eredmények, milyen irányba haladunk? – erről kérdeztünk szakembereket.