MENÜ

Címke: állategészségügy

Hírek > Állattenyésztés 2020.09.21.

Október 1-jétől változnak az ASP kártalanítási szabályai

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felülvizsgálta az afrikai sertéspestis (ASP) kártalanítási eljárásrendjét, ennek alapján az új előírások, amelyek elsődlegesen a kártalanítási összegeket érintik, október 1-jétől érvényesek – jelentette be a Nébih honlapján.

Hírek > Gazdaság 2020.09.18.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amihez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe a rókaimmunizálás által érintett térségekben – közölte az Agro Naplóval a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hírek > Állattenyésztés 2020.09.14.

A magyar húsipar partnerséget kér a kiskereskedelmi láncoktól

Bejelentették, hogy Németországban afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót találtak, a vírus megjelenése az Európai Unió legnagyobb sertéshús-előállító országában várhatóan jelentős piaci zavarokat okoz rövid időn belül az unió sertéshús piacán – vélekedik a Magyar Húsiparosok Szövetsége.

Hírek > Állattenyésztés 2020.07.13.

Az aratási időszakban is fontos az ASP elleni védekezés

A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is, mivel az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hírek > Állattenyésztés 2020.05.02.

Május 15-ig nyilatkozniuk kell az állattartóknak

A hatékony járványügyi intézkedések előfeltétele, hogy a hatóság pontos információval rendelkezzen minden állatról, azaz tudja, hogy egy adott tenyészetben hány állatot tartanak; ezért a több tartási hellyel rendelkező állattartóknak legkésőbb május 15-ig kell nyilatkozniuk a pontos adatokról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) e célra létrehozott elektronikus felületén.

Szakfolyóirat > 2016/02 > Állategészségügy Védekezés állategészségügy Madártetű atka

Madártetű atka kártétele és az ellene való védekezés

A rovarirtó szerek használatának elterjedése világszerte nagy hatással volt egészségünkre (sajnos nem mindig pozitív hatással) és a mezőgazdasági termelésre is. Bár használatuk eredményességét nagymértékben befolyásolta az ellenük kialakult rezisztencia a jelentősebb kártevők esetében. Továbbá, néhány faj épp a rovarirtó szerek használata révén vált kártevővé. E szempont miatt is mindenképpen meg kell vizsgálni, milyen olyan rovarirtó szer formulák állnak rendelkezésünkre, melynek hatásmechanizmusa új és innovatív.  

Szakfolyóirat > 2015/02 > Állategészségügy állategészségügy Fertőtlenítés telepek

Higiéniai kérdések a víziszárnyas tartásban

A korunkra jellemző gyors eredményekre való törekvés az állattenyésztésben is megjelenik, hiszen a gazdálkodók egyre nagyobb növekedési erélyű fajtákkal dolgozhatnak. Ez a tulajdonság viszont párosul azzal, hogy ezek a fajták genetikailag gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fogékonyabbak a különböző betegségekre.

Szakfolyóirat > 2014/02 > Állategészségügy állat állategészségügy Ivóvíz

Ivóvízkezelésre 
(savanyításra) 
szükség van

„Ivóvízkezelés, ivóvíz-savanyítás? Az meg minek?” – hallom gyakran az állattartók egy részétől. Persze, amikor rákérdezek, hogy honnan származik a telepet ellátó víz, akkor az esetek nagy részében azt a választ kapom, hogy saját fúrt kútról. 
És azt a telepen dolgozók is ihatják? 
„Áááá, azt nem lehet, az emberek szódát isznak, mert a telepi vízben sok a vas, és a mikrobiológiai eredményei sem jók.” 

Szakfolyóirat > 2011/08 > Tudósítás állategészségügy állattartás klaszter

Megalakult hazánk elsõ állategészségügyi és állattartási klasztere

Hazai vállalatok és intézmények szakemberei az évek során felhalmozott tudásukat és szakmai tapasztalatukat összeadva – a Pfizer Kft. kezdeményezésére – megalakították az elsõ magyar állategészségügyi és állattartási klasztert. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-elõállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni.  

Szakfolyóirat > 2004/3 > Állattenyésztés sertés állategészségügy Sertéstartás

A sertéstartás technológiai követelményei az Európai Unióban

A tömegtermelés technológiai igényei A XX. században a tudományos és technikai fejlõdés olyan szintet ért el, hogy minden jelentõsebb társadalmi változás alapvetõen befolyásolta a gazdasági életet is, s annak apró részletein is rajta hagyta a kézjegyét. Így például a II. világháborút követõ újjáépítés egyik legfontosabb feladata volt szinte az egész földkerekségen az élelmiszertermelés mennyiségi növelése, a hiánygazdálkodás felszámolása. Ezen a szakaszon az egyes országok, ország-csoportok eltérõ módon és eltérõ idõ alatt jutottak át. Azonban az a szemléletmód, amelyet a hiánygazdálkodás felszámolása, a mennyiségi termelés növelésének szemlélete szükségszerûen kialakított, alapvetõen rányomta a bélyegét az olyan perifériálisnak tûnõ szakterületre is, mint például a sertéstartás technológiája.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Állategészségügy Állattenyésztés haszonállat állattartás

Ivóvízkezeléssel a jobb eredményekért

Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Tudósítás Ecolab Animal-Hygiene Kft. Konferencia

X. ECOLAB KONFERENCIA

Idén is megrendezésre került az Animal-Hygiene (Ecolab) partnertalálkozója. Ragaszkodva a hagyományokhoz, helyszín a Szelidi-tó volt, mely jobb választás nem is lehetne egy családias hangulatú rendezvény lebonyolításához. A konferencia középpontjában a szakmaiság állt, mely mellett a szórakozás és a pihenés is helyet kapott.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Pr antibiotikum állategészségügy állattartás

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése a Gram-negatív baktériumok kézben tartásával

A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés állattartás

Fertőtlenítőszerek kipróbálása a gyakorlatban

Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés lehetőségei

Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

A megfelelő tőgyhigiénia kifizetődő!

Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Pr Biomin Biotronic® Top forte takarmányadalék

Biotronic® Top forte: Áttörés a takarmányhigiéniában!

Az állatok számára a takarmány a kórokozók fő forrása. A BIOMIN által kifejlesztett Biotronic® Top forte azonban megoldást nyújt erre a problémára, mivel a termék csökkenti az élesztő- és penészgombák számát a takarmányban, valamint segít a Gram-negatív baktériumok elleni küzdelemben azáltal, hogy javítja a takarmányhigiéniát és savanyítja az emésztőrendszer felső szakaszát.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Pr antibiotikum állategészségügy állattartás

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése a Gram-negatív baktériumok kézben tartásával

A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Állategészségügy higiénia teszt mikrobiológiai teszt

Helyettesíthető-e a hagyományos mikrobiológiai vizsgálat ATP-teszttel?

Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés Járvány

Járványvédelem a sertéstartásban avagy kezdjük az alapoknál: az itatóberendezések tisztítása és fertőtlenítése

Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).

Szakfolyóirat > 2018/10 > Aktuális Agrártámogatás Magyar Államkincstár Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)

Aktuális támogatások

A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogatást igénylő gazdáknak a betakarítás után két héttel, de legkésőbb tárgyév november 15-éig meg kell küldeni a Kincstár részére elektronikusan a gazdálkodási napló másolatát, a betárolás esetén a tárolási naplót, és az értékesítés igazolására a számlát, felvásárlási jegy másolatát.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Pr Biomin antibiotikum-rezisztencia baromfi

Csökkentsük az antibiotikumok használatát baromfiban, ivóvízben adagolható természetes kiegészítőkkel

Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multi-rezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére, melynek fő mozgatója a rezisztencia megszüntetése és nem az állati termékekbe való antibiotikum átjutás.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Bognár Lajos: Az ASP-járványt sikeresen lokalizálta a magyar állategészségügy

Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Pr Biomin baromfi sántaság

A madarak sántasága rontja a termelés eredményességét!

Világszerte felmérések igazolják a madarak sántaságának széles körű elterjedését. Az esetek közel 80%-ában a BCO (Bacterial Chondronecrosis and Osteomyelitis), azaz a baktériumok okozta porcelhalás és csontvelőgyulladás van a háttérben, amely 5% elhullással is járhat, de a kevésbé érintett madarak esetében is súlyos gazdasági károkat okoz, ugyanis a korlátozott mozgású madarak képtelenek megfelelően enni és inni, így a testtömeg-gyarapodás és a takarmányhasznosulás romlik.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Pr Biomin mikotoxin Mycofix

Az egyetlen hivatalosan is bizonyított védelem a mikotoxinok ellen

A BIOMIN a mikotoxinok elleni küzdelemben világszinten úttörőnek számít, mivel egyedülálló módon, hatékonyan tudja kezelni mind a köthető (aflatoxin, ochratoxin), mind a kevésbé köthető mikotoxinokat (DON, egyéb trichotecének, zearalenon, fumonizin stb.). A cég csúcsterméke, az 5. generációs Mycofix® pedig három, az EU által egyedüliként engedélyezett mikotoxin-ellenes stratégiát is alkalmaz.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Állattenyésztés Állattenyésztés haszonállat állattartás

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.

Oldalak: 1 / 30
1 2 3 4 5 6 ... 30