A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Intézeti Tanszéke tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a 2019. szeptember 13-án, pénteken megrendezésre kerülő 19. NEMZETKÖZI TAKARMÁNYOZÁSI SZIMPÓZIUMÁRA.
A rost bélegészségügyben és az állatok termelésében játszott szerepe újra az érdeklődés középpontjába került azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok az antibiotikum-mentes állati termelés felé halad. A rost azonban egy átfogó kifejezés, és számos különböző komponenst foglal magában, amint azt egy, a közelmúltban megjelent, „A rost megértése és a monogasztrikus állatok takarmányozásában játszott szerepének megismerése” című cikk tárgyalja (Van Wyhe és Santos, 2019).
Mind az antibiotikumok, mind a cink-oxid (ZnO) nagymértékben hozzájárult a sertéstartás és sertéshús-előállítás hatékonyabbá tételéhez, azonban globális felhasználásukat tekintve átléptünk egy olyan határt, mely hosszú távon nem fenntartható. Ezt hangsúlyozzák az Európai Unióban 2022-ben bevezetésre kerülő korlátozások is.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multi-rezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére, melynek fő mozgatója a rezisztencia megszüntetése és nem az állati termékekbe való antibiotikum átjutás.
A baromfitenyésztés az egyik leghatékonyabb állattenyésztési rendszer. A brojlercsirkék azon képessége, hogy a felvett takarmányt izomtömeggé alakítsák át, drámai mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben. Amíg 1985-ben egy 35 napos brojler körülbelül 3 kg takarmányt evett meg az 1,40 kg-os súly eléréséig, addig 2010-ben egy 35 napos modern brojler élete során már körülbelül 3,60 kg takarmányból eléri a 2,40 kg-os súlyt!
Már 125 ezer gazdálkodóhoz jutott el a támogatási előleg
