A kukoricatermés betakarítás utáni szárítása nagy energia- és költségigényû feladatot jelent, amit a termelés gazdaságosságát is nagymértékben befolyásolja. Fontos továbbá, hogy az energiatakarékosság mellett ezt a jelentõs feladatot környezet- és terménykímélõ módon tudják a gazdaságok megvalósítani. A cikkben foglaltak ehhez kívánnak segítséget nyújtani.
Magyarország éves gázigénye 13–15 milliárd m3, ebbõl 2–3 milliárdot a mezõgazdaság használ fel, ennek jelentõs részét a terményszárításra. A gáz ára folyamatosan emelkedik. A mezõgazdasági termények szárításának költsége nagyban meghatározza a gazdaság nyereségességét.
I. A szõlõ ültetvény támaszrendszere A szõlõ liánnövény, ezért megfelelõ támaszrendszert igényel, mely egyben a mûvelésmód alapját is meghatározza. A tõke mûvelésmódján az idõs tõkerészek metszéssel meghagyott formáját, térbeli kiterjedését értjük.
Növényi eredetû táplálékaink közül – a gabonaféléket követõen – a burgonya a legfontosabb élelmezési cikkünk. A burgonya szántóföldrõl történõ betakarítás utáni közvetlen felhasználás mintegy 120-150 napot tesz ki, ezért éves burgonya szükségletünk nagyobb részét tárolnunk kell.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
