MENÜ

Címke: betegség

Hírek 2015.04.21.

Véget ért a vektormentes időszak Magyarországon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a rovartani vizsgálatok eredményei alapján megállapította a kéknyelv betegség szempontjából a vektormentes időszak végét Magyarország egész területén. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos engedélyezte a kéknyelv betegség elleni vakcinázást.

Hírek 2015.04.10.

Tudatosság a kulcs az afrikai sertéspestis ellen

Megállítani az afrikai sertéspestis terjedését Kelet-Európában sem könnyű feladat. Azonban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a svájci Safe Food Solutions tanácsadó cég által bevezetett innovatív megelőző módszerek már éreztetik pozitív hatásukat.

Hírek 2014.11.06.

Tizennégy megyét érint a kéknyelv betegség

Tizennégy megyét érint a kéknyelv betegség, az ország területének kétharmad részén kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni a megbetegedések miatt – mondta a kérődző állatokat érintő kór elterjedéséről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai főtanácsadója egy veszprémi konferencián szerdán.

Hírek 2014.10.14.

Magyarországon is megjelent a kéknyelv-betegség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség előfordulását Csongrád megye déli részén. Mint ismert, szeptember végén a hatóság szigorított állategészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére. A kéknyelvűséget terjesztő vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatfajokra és emberekre veszélytelen.

Hírek 2014.04.11.

Amit a lépfenéről tudni kell

Lépfenében pusztult el nemrég a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja. A hatóság megelőző antibiotikumos kezeléseket és preventív vakcinázást végez. De mit is kell tudnunk erről a súlyos betegségről, hogyan ismerhetjük fel, s mit tegyünk, ha észleljük tüneteit?

Szakfolyóirat > 2015/11 > Szántóföld betakarítás tárolás Kártevő

Fejlesztők oldala: Betakarítás és raktári védelem

A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen. A raktári védelem kérdéskör előtt azonban nem mehetünk el szó nélkül az idei, még javában zajló kukorica betakarítási tapasztalatok mellett.

Szakfolyóirat > 2012/05 > Állategészségügy betegség vírus

Új vírus a láthatáron?!

Kirobbanása és azonosítása 2011 nyarán Észak-Rajna-Vesztfália területén szokatlanul elszaporodott a tejelõ tehenek körében a magas lázzal, étvágytalansággal, csökkenõ tejtermeléssel járó tünetegyüttes, majd ezek néhány nap alatt elmúlni látszódtak. A juhtelepeken pedig gyakorivá váltak a méhen belüli fejlõdési rendellenességek úgy, mint súlyos ízületi deformitások, az agy satnya fejlõdése, a gerincvelõ hiánya. Mindezekkel együtt járt a nehéz ellés, és az elégtelen méhösszehúzódások. 2011 novemberében a Friedrich-Loeffler Intézetben laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy egy vírus okozza a szimptómákat. Diagnosztikai vizsgálatokkal kizárták a kéknyelv-,

Szakfolyóirat > 2011/04 > Állategészségügy sertés Védekezés Járvány

A telepi higiénia szerepe a sertésdizentéria elleni küzdelemben

Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.

Szakfolyóirat > 2009/03 > Állategészségügy betegség láb lábvég

Szarvasmarhák lábvégmegbetegedései, fertõzõ oktanú elváltozások kezelése II. rész

A lábvégmegbetegedések oktanát vizsgálva fertõzõ és nem fertõzõ eredetû tényezõket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi kétszeri csülökkörmözési munka. Az Agro Napló korábbi számában megbeszélésre került a körmözési munka jelentõsége. Rámutattam a gyakorlati munkavégzés során elõforduló problémákra és azok megelõzésének lehetõségeire. Most a fertõzõ eredetû megbetegedések megtárgyalása következik beleértve a megelõzési lehetõségeket.  

Szakfolyóirat > 2006/10 > Kertészet Alma tárolás betegség

Az alma tárolási betegségei

A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az almának van a legnagyobb jelentõsége a tárolás szempontjából, melynek célja az alma fogyasztási idejének megnyújtása. Sajnálatos módon az országban megtermelt 400–500 ezer tonna almából csak kb. 60–90 ezer tonnát tárolnak hosszabb rövidebb ideig, a többit zömmel a léüzemek dolgozzák fel november közepéig. A fejlett almatermesztõ országokban a betárolás aránya legalább 50%, de sok országban a 80%-ot is eléri.

Szakfolyóirat > 2004/8 > Pr betegség tejelő anyagcsere

Szubklinikai anyagcsere betegségek felderítésének lehetõségei tejelõ állományokban

Az ÁT Kft. 2002-es statisztikája alapján a hazai regisztrált tehénállomány 10%-a hullik el évente, ami 22.000 tehenet jelent, aminek vágó értéke is 2.2 milliárd Forint. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a felmérés alapján az elhullások jelentõs része, 70 %-a az ellést követõ 60 napon belül következik be, aminek az esetek többségében valamilyen anyagcsere betegség az oka.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növényvédelem szőlő betegség lisztharmat

A szõlõlisztharmat biológiája és elõrejelzése

A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és hazánkban feltehetõen már 1853 táján megtelepedett, de jelentõsebb kártételét csak 1893-ban Kecskemét környéki szõlõkben tapasztalták. Ma már a világ összes jelentõs szõlõtermesztõ vidékén elõfordul.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Pr Védekezés betegség növénytermesztés

Tisztelt Olvasóink!

Az elmúlt hónapban rendezték meg a Budapest Vásárközpontban az idei év elsõ jelentõs agrárkiállítását az Agro+Mashexpo-t, ahol lapunk az elmúlt évek hagyományaihoz híven saját standdal képviselte magát. Nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan Önök közül megtisztelték lapunkat látogatásukkal, felkerestek bennünket a kiállítás ideje alatt, megosztották velünk gondjaikat, elmondták elképzeléseiket az elkövetkezõ idõkrõl, lehetõségeikrõl.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Állategészségügy betegség sertések baktériumok

Gondolatok a sertések emésztõszervi betegségei elleni védekezésrõl

Manapság a sertéstermelõknek nem elsõsorban a hosszabb távra történõ tervezgetés jár a fejükben, hanem a rövid távú túlélés. Az, hogy hogyan tudja minél kisebbre fogni költségeit, s hogyan tudna megfelelni az oly sokat emlegetett „uniós elvárásoknak”. Amit el kell ismernünk, az a hatékonyságbeli hátrányunk a mindennap kopogtató konkurenciával szemben. Ez alatt azt értem, hogy egységnyi takarmányból, még inkább egységnyi takarmány beltartalomból itthon kevesebb értékes húsárut tudunk elõállítani, mint az európai exportra termelõ gazdaságok. Az csak kevés vigaszt nyújt, hogy ma még a versenyképes termelési paraméterek mellett sem lehet nyereségesen termelni! Lemaradásunk egy jelentõs hányada köthetõ az emésztõszervi funkciók nem optimális mûködéséhez. Jelen írásomban a szuboptimális emésztés leggyakrabban elõforduló okaival kívánok foglalkozni, ami nem feltétlenül nyilvánul meg klinikai tünetekkel járó betegségben, mégis relatív pazarlással vagy csökkent teljesítménnyel jár.Csak azokat az okokat szeretném kielemezni, amelyek állományszintû problémát okozhatnak, így olyan, egyedi eseteket ( pl. idegen test, végbélszûkület vagy elzáródás, csavar, stb.) nem tárgyalok, amely a populáció szempontjából nem bír jelentõséggel. Természetesen elõfordulhat halmozottan jelentkezõ ilyen jellegû probléma, mint pl. a vastagbél megcsvarodása, de ezen esetekben mindig visszavezethetõ az alábbi ábrán feltüntetett valamelyik kategóriába tartozó okra ( a vastagbél halmozottan jelentkezõ csavarodása esetén gondolnunk kell a normál bélflóra megbomlására, amikor a gázképzõ baktériumok kerülnek túlsúlyba).

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növényvédelem Fertőzés betegség tûzelhalás

Az almástermésûek tûzelhalása (Erwinia amilovora)

Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.

Szakfolyóirat > 2003/10 > Növényvédelem búza gabona Kártevők

Az õszi búza kártevõi és betegségei

Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét. Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Növényvédelem repce káposztarepce Kártevők

A káposztarepce kártevői és betegségei

A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló károsodások között nagyobb súllyal a kárt okozó állatfajoknak, kisebb jelentőséggel pedig a kórokozóknak van szerepe. A repcetermesztő területeknek a tápnövénytől függő sajátos biotóp szerepe van, ahol létrejön illetve felépül a fajok biocönózisa. A fajokban gazdag biocönózisokban találhatók meg a károsító szerepben lévő kórokozók és kártevők.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Állategészségügy Védekezés szarvasmarha betegség

A szarvasmarhák légzőszervi betegségei elleni védekezés

Az állati szervezet a belélegzett levegővel kerül a legszorosabb kapcsolatba a külvilággal. A légzőszervi megbetegedéseket környezeti ártalmak, fizikai, kémiai behatások, és kórokozók (vírusok, baktériumok) okozhatják önállóan, vagy együttesen. Tehát amikor a védekezést tervezzük, komplex módon figyelembe kell venni az összes lehetséges tényezőt és ezek egymást erősítő hatását.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növényvédelem szőlő Kártevő betegség

Szőlőfiloxéra

Filoxéra a múltban Párizsban, 1874 októberében, tömegek előtt, óriási méretben, a falra kivetítve mutattak be egy kicsi, 1 - 1,5 mm hosszú, „törpe-levéltetvet”, a filoxérát. Ezt az eseményt, a tudományos eredmények gyors és nagyon hatékony, széles körben való ismertetésének tekinthetjük, hiszen csak néhány évvel korábban érkezett Európába a filoxéra. Származási helyén, Amerikában, 1854-ben határozták meg a gubacslakó alakot, 1867-ben a szárnyas alakot és csak 1870-ben találtak rá a gyökérlakó alakra. Igazán nem volt egyszerű felkutatni, megismerni a szőlő különböző részein élő és károsító, morfológiailag is eltérő alakjait, szaporodásának eltérő formáit, és életciklusát. A rendszertani helye meglepő, mert ez a leveleken gubacsokat, gyökereken szívogatásával megvastagodásokat okozó szőlőgyökértetű a „Törpe levéltetvek” alcsaládjába tartózik. A tudományos, latin neve többször megváltozott. Pemphiqus vitifolii, Dactylosphaera vitifolii, Rhizaphis vastatrix, Phylloxera vastatrix, és a ma elfogadott Viteus vitifolii néven is találhatunk közléseket a károsítóról.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Állategészségügy szarvasmarha betegség húsmarha

A húsmarhatartás néhány aktuális állategészségügyi kérdése az EU csatlakozás tükrében

Magyarország évente kb. 60-70 ezer tonna marhahúst termel, melybõl 5-10 ezer tonna a nettó export mennyisége. A húsmarhatenyésztés minõségi fejlesztése indokolt hazánkban. Szakszerû legeltetéssel, gyepgazdálkodással és a szántóföldi melléktermékek felhasználásával kis önköltséggel piacképes hús termelhetõ. A jelenlegi agrárkormányzat növelni kívánja a húsmarha állományt. Az elképzelés helyességét az is indokolja, hogy miközben szinte egész Európában gondot okoz a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE), addig a magyar állomány mentes e betegség alól, ami mindenképpen javítja az ágazat külpiaci esélyeit. A magyarországi járványügyi helyzetre jellemzõ, hogy sikerült megakadályozni a nagy nemzetgazdasági kárt okozó betegség behurcolását.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Állategészségügy baromfi betegség salmonellosis

A baromfi salmonellosisa

A médiákból mindenki által ismert az emberben, többnyire ételfertõzésként kialakuló salmonella fertõzés, amely gyakran lázzal, levertséggel, hányással és hasmenéssel járó és néha súlyos kimenetelû megbetegedést is okozhat. Kiterjedt vizsgálatok világszerte bebizonyították a baromfi húsból és tojásból készült élelmiszerek salmonellákat közvetítõ szerepét, azonban megjegyzendõ, hogy nem kizárólag a baromfiból készült élelmiszerek hibáztathatók az ételfertõzésekért és így ne könyveljük el a „baromfit”, mint a salmonellosis egyedüli hordozóját és okozóját, jóllehet törekednünk kell a baromfi által közvetített esetek folyamatos és drasztikus csökkentésére.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Állattenyésztés hibrid Tojás betegség

A tojás minőségét befolyásoló tényezők

A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a minőségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Napraforgó Fertőzés Kártevő

A napraforgó kártevői és betegségei

A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.

Szakfolyóirat > 2001/12 > Állategészségügy Tehén betegség fertõzõ

Védekezés a tehenek fertõzõ betegségeivel szemben

A múlt havi számban a borjak fertõzõ betegségeinek megelõzésérõl volt szó. Ha sikerült a fertõzõ betegségektõl mentesen felnevelni az állatokat, ez még csak az elsõ lépés. Sokszor nehezebb egy állapot megtartása, mint az elérése, tehát a felnõtt állatok egészségmegõrzése folyamatos, nagy odafigyelést igénylõ, felelõsségteljes munka. Mint ilyen, nagyon elõnyös, ha beépítjük a technológiába.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Állategészségügy Fertőzés Juh betegség

Juhok gyakoribb fertõzõ betegségei I.

Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Állategészségügy sertés betegség vírus

Sertések circovírus okozta kórképei

II. A sertés dermatitis nephropathia syndromája (PDNS) A korábbi, 8. számban tájékoztattuk az olvasókat a választott malacok circovírusok okozta sorvadásának (a PMWS-nek) hazai elõfordulásáról, a kórkép jellegzetes klinikai tüneteirõl és kórtani elváltozásairól. A jelen közleményben a circovírusok okozta másik kórkép (a sertések dermatitis nephropathia syndroma – PDNS) jellegzetességeit ismertetjük.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Állattenyésztés betegség macska

A macskatartás és a macskák betegségei

A macskák már több ezer éve az ember társai. Ókori egyiptomi ásatásokról kerültek elõ macskaábrázolások és macskafejû istenségszobrok. A macskák a kutyákhoz hasonlóan hû társai és segítõi az embernek. De tudomásul kell venni, hogy a kutyától különbözõ viselkedésû, eltérõ kommunikációjú lények.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem betegség muskátli

A MUSKÁTLI VÉDELME

A muskátli fajok a Fokföldrõl származnak. Közel 400 éve kerültek Európába és azóta is a legnépszerûbb és leghálásabb növények közé tartoznak. Hazánkban mintegy l50 éve termesztik. A magyar, holland, angol, francia kertészek nemesítõi munkájának köszönhetõen ma már számos faj és fajta kapható, igen változatos színekben, egyszerû, félig telt vagy telt virágokkal. Termesztésének sikerét nagy mértékben befolyásolják a kórokozók és a kártevõk.

Oldalak: 2 / 2
1 2