A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.
A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen. A raktári védelem kérdéskör előtt azonban nem mehetünk el szó nélkül az idei, még javában zajló kukorica betakarítási tapasztalatok mellett.
Három Bayer szer – és komplett a rendszer
Kirobbanása és azonosítása 2011 nyarán Észak-Rajna-Vesztfália területén szokatlanul elszaporodott a tejelõ tehenek körében a magas lázzal, étvágytalansággal, csökkenõ tejtermeléssel járó tünetegyüttes, majd ezek néhány nap alatt elmúlni látszódtak. A juhtelepeken pedig gyakorivá váltak a méhen belüli fejlõdési rendellenességek úgy, mint súlyos ízületi deformitások, az agy satnya fejlõdése, a gerincvelõ hiánya. Mindezekkel együtt járt a nehéz ellés, és az elégtelen méhösszehúzódások. 2011 novemberében a Friedrich-Loeffler Intézetben laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy egy vírus okozza a szimptómákat. Diagnosztikai vizsgálatokkal kizárták a kéknyelv-,
Korábban számos alkalommal felhívtuk a figyelmet a telepi higiénia fontosságára az állattartó telepeken és azok létesítményeiben. Soron következõ cikkünkben a kacsa- és lúdtartó telepekkel foglalkozzunk egy kicsit részletesebben.
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
A körte fehérjét, szénhidrátot, káliumot, vasat, foszfort, pektint és élelmi-rostot tartalmaz. A körte gyógyító hatása jól ismert az érelmeszesedésben szenvedõk, a reumás, a köszvényes betegek számára só oldó, savtalanító hatása miatt. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A lábvégmegbetegedések oktanát vizsgálva fertõzõ és nem fertõzõ eredetû tényezõket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi kétszeri csülökkörmözési munka. Az Agro Napló korábbi számában megbeszélésre került a körmözési munka jelentõsége. Rámutattam a gyakorlati munkavégzés során elõforduló problémákra és azok megelõzésének lehetõségeire. Most a fertõzõ eredetû megbetegedések megtárgyalása következik beleértve a megelõzési lehetõségeket.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
A szõlõsorok talajápolására számos megoldás kínálkozik.
A májusi idõjárás összességében kedvezõen alakult, a növények intenzíven fejlõdtek a hónapban, s a jégkár sújtotta területek kivételével biztató terméskilátás mutatkozik.
A burgonyában elõforduló zárlati baktérium kórokozók és az alkalmazandó növény-egészségügyi elõírások
A 90-es évek közepéig a kalászosok gombaölõ szer piacát lényegében az azolok csoportjába tartozó hatóanyagok és kombinációik uralták.
A BIOMIN Takarmányozási Kft. szeretettel meghívja Önöket 2008. április 25–27.-ig, a hódmezõvásárhelyi XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napok keretében felállított BIOMIN-sátrába.
Termelõi megbeszélés, védekezési stratégiák – szõlõ
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Február második felében a természet igyekezett helyrebillenteni az egyensúlyt, többször és bõségesen hullott csapadék.
A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az almának van a legnagyobb jelentõsége a tárolás szempontjából, melynek célja az alma fogyasztási idejének megnyújtása. Sajnálatos módon az országban megtermelt 400–500 ezer tonna almából csak kb. 60–90 ezer tonnát tárolnak hosszabb rövidebb ideig, a többit zömmel a léüzemek dolgozzák fel november közepéig. A fejlett almatermesztõ országokban a betárolás aránya legalább 50%, de sok országban a 80%-ot is eléri.
Az INTERVET Hungária Kft. „Intervet megoldások a légzõszervi betegségek elleni hatékony küzdelemben” címmel, ismét országos baromfi-egészségügyi napot szervezett. Már a helyszín kiválasztása is izgalmasnak tûnt, mivel a konferencia helyszínéül a Fõvárosi Állat- és Növénykert Barlang termét jelölte meg a rendezõ.
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökereket ugyanúgy megtámadhatják a kórokozók, de a megbetegedés sokáig rejtve marad.
A napraforgó növényvédelmi technológiáján belül állománypermetezéssel védekezünk a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen. Általában két (és vagy több) permetezéssel tudjuk megvédeni a napraforgót.
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhidak statisztikáival, visszajelzéseivel, noha jelenleg a sertéstüdõk szinte 100 százalékban kobzásra kerülnek, elsõsorban vágástechnológiai okok miatt.
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elterjedtsége a különféle módszerek szerint történõ mentesítéseknek köszönhetõen napjainkra lényegesen csökkent.
Az ÁT Kft. 2002-es statisztikája alapján a hazai regisztrált tehénállomány 10%-a hullik el évente, ami 22.000 tehenet jelent, aminek vágó értéke is 2.2 milliárd Forint. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a felmérés alapján az elhullások jelentõs része, 70 %-a az ellést követõ 60 napon belül következik be, aminek az esetek többségében valamilyen anyagcsere betegség az oka.
Az utóbbi évtizedben jelentõs változások történtek a sertéstenyésztésben. Jobb genetika, hatékonyabb takarmányozás, új menedzsment technikák, az ezeket kiszolgáló új telepstruktúrák mind hozzájárultak ahhoz, hogy javuljon az ágazat hatékonysága és nyereségtermelõ képessége.
A lisztharmat a szõlõ egyik legveszélyesebb és legrégebben ismert betegsége. Valószínû, hogy Észak-Amerikából hurcolták be fertõzött vesszõkkel és hazánkban feltehetõen már 1853 táján megtelepedett, de jelentõsebb kártételét csak 1893-ban Kecskemét környéki szõlõkben tapasztalták. Ma már a világ összes jelentõs szõlõtermesztõ vidékén elõfordul.
Az elmúlt hónapban rendezték meg a Budapest Vásárközpontban az idei év elsõ jelentõs agrárkiállítását az Agro+Mashexpo-t, ahol lapunk az elmúlt évek hagyományaihoz híven saját standdal képviselte magát. Nagy örömünkre szolgált, hogy nagyon sokan Önök közül megtisztelték lapunkat látogatásukkal, felkerestek bennünket a kiállítás ideje alatt, megosztották velünk gondjaikat, elmondták elképzeléseiket az elkövetkezõ idõkrõl, lehetõségeikrõl.
Manapság a sertéstermelõknek nem elsõsorban a hosszabb távra történõ tervezgetés jár a fejükben, hanem a rövid távú túlélés. Az, hogy hogyan tudja minél kisebbre fogni költségeit, s hogyan tudna megfelelni az oly sokat emlegetett „uniós elvárásoknak”. Amit el kell ismernünk, az a hatékonyságbeli hátrányunk a mindennap kopogtató konkurenciával szemben. Ez alatt azt értem, hogy egységnyi takarmányból, még inkább egységnyi takarmány beltartalomból itthon kevesebb értékes húsárut tudunk elõállítani, mint az európai exportra termelõ gazdaságok. Az csak kevés vigaszt nyújt, hogy ma még a versenyképes termelési paraméterek mellett sem lehet nyereségesen termelni! Lemaradásunk egy jelentõs hányada köthetõ az emésztõszervi funkciók nem optimális mûködéséhez. Jelen írásomban a szuboptimális emésztés leggyakrabban elõforduló okaival kívánok foglalkozni, ami nem feltétlenül nyilvánul meg klinikai tünetekkel járó betegségben, mégis relatív pazarlással vagy csökkent teljesítménnyel jár.Csak azokat az okokat szeretném kielemezni, amelyek állományszintû problémát okozhatnak, így olyan, egyedi eseteket ( pl. idegen test, végbélszûkület vagy elzáródás, csavar, stb.) nem tárgyalok, amely a populáció szempontjából nem bír jelentõséggel. Természetesen elõfordulhat halmozottan jelentkezõ ilyen jellegû probléma, mint pl. a vastagbél megcsvarodása, de ezen esetekben mindig visszavezethetõ az alábbi ábrán feltüntetett valamelyik kategóriába tartozó okra ( a vastagbél halmozottan jelentkezõ csavarodása esetén gondolnunk kell a normál bélflóra megbomlására, amikor a gázképzõ baktériumok kerülnek túlsúlyba).
Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.
A termesztett gabonafélék betegségeit okozó kórokozók között jelentõs számban (közel 50) találhatók a gabona patogén vírusok. Hazai búza, durum búza, árpa, rozs, tritikálé és zab vetéseinket károsító vírusok közül a jelentõsebbeket az 1. táblázatban gyûjtve mutatjuk be.
A kora tavaszi idõszakban a legelsõ kémiai beavatkozás szõlõinkben és gyümölcsöseinkben a lemosó permetezés.
Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét. Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.
A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló károsodások között nagyobb súllyal a kárt okozó állatfajoknak, kisebb jelentőséggel pedig a kórokozóknak van szerepe. A repcetermesztő területeknek a tápnövénytől függő sajátos biotóp szerepe van, ahol létrejön illetve felépül a fajok biocönózisa. A fajokban gazdag biocönózisokban találhatók meg a károsító szerepben lévő kórokozók és kártevők.
Az állati szervezet a belélegzett levegővel kerül a legszorosabb kapcsolatba a külvilággal. A légzőszervi megbetegedéseket környezeti ártalmak, fizikai, kémiai behatások, és kórokozók (vírusok, baktériumok) okozhatják önállóan, vagy együttesen. Tehát amikor a védekezést tervezzük, komplex módon figyelembe kell venni az összes lehetséges tényezőt és ezek egymást erősítő hatását.
Filoxéra a múltban Párizsban, 1874 októberében, tömegek előtt, óriási méretben, a falra kivetítve mutattak be egy kicsi, 1 - 1,5 mm hosszú, „törpe-levéltetvet”, a filoxérát. Ezt az eseményt, a tudományos eredmények gyors és nagyon hatékony, széles körben való ismertetésének tekinthetjük, hiszen csak néhány évvel korábban érkezett Európába a filoxéra. Származási helyén, Amerikában, 1854-ben határozták meg a gubacslakó alakot, 1867-ben a szárnyas alakot és csak 1870-ben találtak rá a gyökérlakó alakra. Igazán nem volt egyszerű felkutatni, megismerni a szőlő különböző részein élő és károsító, morfológiailag is eltérő alakjait, szaporodásának eltérő formáit, és életciklusát. A rendszertani helye meglepő, mert ez a leveleken gubacsokat, gyökereken szívogatásával megvastagodásokat okozó szőlőgyökértetű a „Törpe levéltetvek” alcsaládjába tartózik. A tudományos, latin neve többször megváltozott. Pemphiqus vitifolii, Dactylosphaera vitifolii, Rhizaphis vastatrix, Phylloxera vastatrix, és a ma elfogadott Viteus vitifolii néven is találhatunk közléseket a károsítóról.
Táblázat
Magyarország évente kb. 60-70 ezer tonna marhahúst termel, melybõl 5-10 ezer tonna a nettó export mennyisége. A húsmarhatenyésztés minõségi fejlesztése indokolt hazánkban. Szakszerû legeltetéssel, gyepgazdálkodással és a szántóföldi melléktermékek felhasználásával kis önköltséggel piacképes hús termelhetõ. A jelenlegi agrárkormányzat növelni kívánja a húsmarha állományt. Az elképzelés helyességét az is indokolja, hogy miközben szinte egész Európában gondot okoz a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE), addig a magyar állomány mentes e betegség alól, ami mindenképpen javítja az ágazat külpiaci esélyeit. A magyarországi járványügyi helyzetre jellemzõ, hogy sikerült megakadályozni a nagy nemzetgazdasági kárt okozó betegség behurcolását.
A trichinellózis világszerte elterjedt zoonózis. A megbetegedés több mint száz vad - és háziállatfajt, valamint az embert is veszélyezteti.
A médiákból mindenki által ismert az emberben, többnyire ételfertõzésként kialakuló salmonella fertõzés, amely gyakran lázzal, levertséggel, hányással és hasmenéssel járó és néha súlyos kimenetelû megbetegedést is okozhat. Kiterjedt vizsgálatok világszerte bebizonyították a baromfi húsból és tojásból készült élelmiszerek salmonellákat közvetítõ szerepét, azonban megjegyzendõ, hogy nem kizárólag a baromfiból készült élelmiszerek hibáztathatók az ételfertõzésekért és így ne könyveljük el a „baromfit”, mint a salmonellosis egyedüli hordozóját és okozóját, jóllehet törekednünk kell a baromfi által közvetített esetek folyamatos és drasztikus csökkentésére.
A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a minőségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában.
Tavasszal, két rokon gombafaj, két rokon gyümölcsfajon az őszibarack- és a szilvafákon okoz feltünő, szövet nagyobbodással, torzulással járó tüneteket.
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alternária).
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.
A múlt havi számban a borjak fertõzõ betegségeinek megelõzésérõl volt szó. Ha sikerült a fertõzõ betegségektõl mentesen felnevelni az állatokat, ez még csak az elsõ lépés. Sokszor nehezebb egy állapot megtartása, mint az elérése, tehát a felnõtt állatok egészségmegõrzése folyamatos, nagy odafigyelést igénylõ, felelõsségteljes munka. Mint ilyen, nagyon elõnyös, ha beépítjük a technológiába.
Célunk, egészséges, fertõzõ betegségektõl mentes állatok felnevelése, amelyek a késõbbi életkorban (a hasznosítási iránynak megfelelõen) genetikailag determinált képességüket maximálisan tudják a termelésben kamatoztatni.
A cikk elsõ részében a bõr viszketésével (pruritussal) járó bõrbetegségeket tekintettük át. A második rész, a bõrviszketéssel nem járó bõrelváltozásokkal foglalkozik.
Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.
II. A sertés dermatitis nephropathia syndromája (PDNS) A korábbi, 8. számban tájékoztattuk az olvasókat a választott malacok circovírusok okozta sorvadásának (a PMWS-nek) hazai elõfordulásáról, a kórkép jellegzetes klinikai tüneteirõl és kórtani elváltozásairól. A jelen közleményben a circovírusok okozta másik kórkép (a sertések dermatitis nephropathia syndroma – PDNS) jellegzetességeit ismertetjük.
A macskák már több ezer éve az ember társai. Ókori egyiptomi ásatásokról kerültek elõ macskaábrázolások és macskafejû istenségszobrok. A macskák a kutyákhoz hasonlóan hû társai és segítõi az embernek. De tudomásul kell venni, hogy a kutyától különbözõ viselkedésû, eltérõ kommunikációjú lények.
A muskátli fajok a Fokföldrõl származnak. Közel 400 éve kerültek Európába és azóta is a legnépszerûbb és leghálásabb növények közé tartoznak. Hazánkban mintegy l50 éve termesztik. A magyar, holland, angol, francia kertészek nemesítõi munkájának köszönhetõen ma már számos faj és fajta kapható, igen változatos színekben, egyszerû, félig telt vagy telt virágokkal. Termesztésének sikerét nagy mértékben befolyásolják a kórokozók és a kártevõk.
Holnap kezdődik a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva!
