Szakfolyóirat > 2003/7 > Növényvédelem
szőlő
Kártevő
betegség
Filoxéra a múltban
Párizsban, 1874 októberében, tömegek előtt, óriási méretben, a falra kivetítve mutattak be egy kicsi, 1 - 1,5 mm hosszú, „törpe-levéltetvet”, a filoxérát. Ezt az eseményt, a tudományos eredmények gyors és nagyon hatékony, széles körben való ismertetésének tekinthetjük, hiszen csak néhány évvel korábban érkezett Európába a filoxéra. Származási helyén, Amerikában, 1854-ben határozták meg a gubacslakó alakot, 1867-ben a szárnyas alakot és csak 1870-ben találtak rá a gyökérlakó alakra. Igazán nem volt egyszerű felkutatni, megismerni a szőlő különböző részein élő és károsító, morfológiailag is eltérő alakjait, szaporodásának eltérő formáit, és életciklusát. A rendszertani helye meglepő, mert ez a leveleken gubacsokat, gyökereken szívogatásával megvastagodásokat okozó szőlőgyökértetű a „Törpe levéltetvek” alcsaládjába tartózik. A tudományos, latin neve többször megváltozott. Pemphiqus vitifolii, Dactylosphaera vitifolii, Rhizaphis vastatrix, Phylloxera vastatrix, és a ma elfogadott Viteus vitifolii néven is találhatunk közléseket a károsítóról.