A modern röpítőtárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágyaszemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri.
A magas termés eléréséhez nagyon fontos a tavaszi fejtrágyázás és annak megfelelő megtervezése. A helyes tavaszi fejtrágyázási stratégia közvetlenül a növény egyes fejlődési szakaszaihoz kötődik.
Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok a hatékony növénytermesztéshez. Azonban a magas műtrágya árak mellett fontossá vált a minél hatékonyabb tápanyag-utánpótlás.
Az őszi vetési időszak alatt – leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.
Egy program, majdnem 100 növénykultúrához
A trágyázással kijuttatott nitrogén nagy hatékonyságú felhasználása egyre szigorúbb követelmény a környezetbarát és gazdaságilag megtérülő növénytermesztéssel szemben.
Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.
A mai korszerű búzafajtákban és hibridekben rejlő lehetőségek kihasználásához különös gondot kell fordítanunk a termesztéstechnológiai elemek összhangjára, melyből nem maradhat ki a megfelelő szintű tápanyag-utánpótlás sem. A Borealis szakembere világít rá a kihagyhatatlan lépésekre:
Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként.
A mai korszerű búzafajták és hibridek különösen igényesek a megfelelő tápanyagellátással szemben. Igazán magas termést csak egy jól megtervezett tápanyag-utánpótlási technológiával tudunk elérni.
Repcét termeszteni megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen. A repce magas tápanyagigényét csak a pontosan tervezett őszi alap- és a tavaszi fejtrágyákkal lehet kielégíteni. Az őszi alaptrágyázás fontosságát mutatják az elmúlt években több helyen végzett szántóföldi kísérleteink tapasztalatai is.
A legújabb, nagy termőképességű búzafajtákban, valamint hibridekben rejlő lehetőségek (mind mennyiségi, mind minőségi) kihasználásához a termesztéstechnológiai elemek szakszerű végzésére különös figyelmet kell szentelni. Nem maradhat ki a megfelelő tápanyagellátás sem, melynek alapja egy, a búza igényeit a megfelelő mértékben kielégítő szintű alaptrágyázás.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésével szembeni elvárások miatt azonban az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi műtrágya-kijuttatással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A növények nitrogén-ellátottságának figyelemmel követése a sikeres trágyázási stratégia egyik legfontosabb eleme. A megosztott kijuttatás alapvető feltétele annak, hogy a nitrogénellátást folyamatosan biztosítani tudjuk, és ezzel a megcélzott termésmennyiséget és minőséget elérjük.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alaptrágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
Az elmúlt években a trágyázási gyakorlatban bekövetkezett változások következményeként olyan tápelemek visszapótlásának igénye is előtérbe került, amire korábban a növénytermesztők nem fordítottak figyelmet.
A kilenc magyarországi raktárat érintő kezdeményezéssel európa egyik vezető műtrágya-forgalmazójának célja, hogy a környéken élő lakossághoz, a közelben tanuló, mezőgazdaság iránt érdeklődő diákokhoz, hallgatókhoz, illetve gazdálkodókhoz fűződő kapcsolatát szorosabbá fűzze. A szigorú óvintézkedésekkel övezett telepbejárások tükrözték a vállalat „Goal Zero” törekvését, amellyel céljuk, hogy teljes egészében kiküszöböljék, megelőzzék a baleseteket, sérüléseket.
Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.
A növények fejlődéséhez szükséges ásványi anyagokat az őszi búza – hasonlóan a többi termesztett növényhez – a talajból veszi fel. Kedvezőtlen környezeti körülmények esetén ez a felvétel gyakran gátolt. Az ilyenkor jelentkező időszakos tápanyaghiány megszüntetésére használhatók a különféle levéltrágyák.
Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.
Közös tudásbázist építenek az agráregyetemek
