Az idei nyári aratási munkák a végéhez közelednek. A termés a tavalyi, rendkívül aszályos évhez képest kedvezőbb – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért államtitkár.
Az év első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői szerint a kiegyensúlyozott irányba tart a hazai élelmiszer-gazdaság.
A forró, száraz nyarak miatt egyik kulcsfontosságú kalászosfajta tulajdonság a koraiság. Szakértők mondják el javaslataikat, a hozzászólásokért kattintson a névre vagy fotóra!
Marad a változékony idő, főleg vasárnap, valamint kedden és szerdán érkezhetnek újabb záporok. A hét végére felmelegedés, majd hétfőre pár fokos lehűlés várható.
Befejeződött az aratás Békés vármegyében, a termés a tavalyi aszályos évhez képest jobb, de elmarad a várakozásoktól – tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatósága az MTI-t.
Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Karcagi Kutatóintézete 2023. június 15-én rendezte meg hagyományos őszi kalászos fajtabemutatóját.
A jövő héten megérkezik a nyári meleg sok napsütéssel, záporok csak elszórtan várhatók.
Fókuszban a KOCKÁZAT KERÜLÉSE és a TAKARÉKOSSÁG. Terményértékesítési tanácsok, gazdálkodási ötletek, Pannon régióra nemesített fajták!
A kalászos kultúrák jelentősége a jelenlegi viszonyok között folyamatosan növekszik. Az egyre bővülő Syngenta kalászos genetikával, új generációs növényvédelmi és digitális megoldásaival, valamint a vállalat és a gazdálkodók oldalán felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával reális esély van arra, hogy Magyarország a termésmennyiség és minőség szempontjából is az európai országok élmezőnyébe kerüljön.
Világhírű szaktekintélyt invitált előadónak a K+S KALI GmbH magyarországi vezetője, Dr. Zsom Eszter Budapestre, az első magyar Magnézium Konferenciára.
Új, minden eddiginél jobb termést ígérő napraforgó- és kukoricahibridek, kiváló búza vetőmagok, komplex növényvédelmi termékpaletta, kibővült Contivo™ szaktanácsadói rendszer fémjelzi a jubiláló Syngenta idei évét. A növényvédelmi szektor piacvezető vállalata az elmúlt hetekben hét városban, több mint 1500 gazdálkodónak mutatta be 2016-os szántóföldi ajánlatait.
A Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR) adatai szerint a hazai mezőgazdaság kibocsátása folyóáron stagnált, a mennyiségek visszaesését ugyanis ellensúlyozta az árak emelkedése és a helyzetet javította a támogatások felfutása is. Az egyes szegmensek eltérően teljesítettek 2015-ben. A korábbi években lemaradó állattenyésztés és évelő növénytermesztés jobb teljesítményt mutatott, addig a nem évelő, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés gyengébb évet tudhat a háta mögött, ám a legrosszabbul a tejágazat járt.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
Elcsendesedett a gabonapiac az év végére. Alacsony forgalom mellett oldalaztak az árfolyamok az ősszel már megszokott szinteken.
Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati csücskén található. Északról Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém és Vas megye, nyugatról pedig Ausztria határolja. A megye kaput nyit a nyugat felé, hiszen Magyarországot Közép- és Nyugat-Európával összekötő útvonalai erre haladnak keresztül, valamint Nyugat felé létesít kapcsolatot a Duna, amely az ország legfontosabb vízi útja.
A nagy kérdések már korábban eldőltek a gabonapiacokon, így az elmúlt egy hónapban szűk sávban oldalazott mind a kukorica, mind a búza árfolyama.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
Az innováció jegyében mutatták be legújabb hibrid kukoricáikat, búzafajtáikat a Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori telephelyén. Több szegedi hibrid kukorica vezető pozíciót foglal el, nagy erényük a magas termésmennyiség, illetve alkalmazkodóképességük a változó időjárási körülményekhez. A szakmai napon és fajtabemutatón ismertették az új szójafajtákat és a szárazságtűrő takarmánycirkokat.
A júliusi pánik amilyen gyorsan jött, szinte ugyanolyan gyorsan el is múlt a gabonapiacokon. Mind a kukorica, mind a búza benézett a 200 eurós pszichológiailag is fontos szintek fölé, majd mindkét terméknél két hullámban intenzív lejtmenet kezdődött.
Több fontos bejelentés, illetve hír is érkezett augusztusban. Befejeződött az aratás, az MVH elnöke ismertette az idei évi egységes kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatait valamint Brüsszelben elfogadták a 2020-ig szóló vidékfejlesztési tervet.
Június végéig szűk sávban mozogtak a kukorica és búza árfolyamok a párizsi tőzsdén, de amint megérkezett az első tartós hőhullám, rögtön meredek emelkedésbe kezdtek az árak. Kritikus fejlődési ciklusban érte a trópusi hőség a tengerit, így itt az árfolyamok szárnyalása is intenzívebb volt. A pánik július első napjaiban érte el a csúcspontját, amikor már éjszaka is rekord melegeket mértek Európa-szerte. Az érkező hidegfront megnyugtatta a kedélyeket, de így is 15–20 euróval kerültek feljebb a kukoricaárak és 8-9 euróval a búzaárak az egy hónappal ezelőtti értékekhez képest.
Budapest fogadta a gabonatudósokat A gabonafélék, ezen belül is kiemelten a búza emberi táplálkozásában betöltött szerepéről, a teljes gabonavertikum lehetséges fejlesztési irányairól rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten, április végén. A három napon át tartó konferencia szakmai ünnepként is szerepelt a nemzetközi konferencianaptárban: az éppen száz éve alapított egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai szervezet, az AACC International európai centenáriumi rendezvényét tartották nálunk Cereal&Europa Spring Meeting címmel. A találkozó üzeneteit a hazai főszervezővel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensével, Tömösközi Sándorral elevenítjük fel.
Nem várható a tavalyi rekordév megismétlődése a növénytermesztésben, a vetésterület nagysága és állapota alapján komoly volumencsökkenés lesz 2014-hez képest. Ez még nem azt jelenti, hogy rossz termés várható, ne felejtsük el, hogy a tavalyi év sok szempontból rekordokat döntött mind idehaza, mind a világ többi gabonatermő vidékén. A kilátások ráadásul pozitív irányba mozdultak el, így lefelé indultak el az árak a Matif határidős gabonapiaci parkettjén is, mind a búza, mind a kukorica alacsonyabb áron forog, mint egy hónapja a javuló terméskilátások hatására.
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a biostimulátorokról, mint olyan új termesztési tényezőről, amely segít a növényekben rejlő terméspotenciál kiaknázásában. Napjainkra számtalan változatban, összetételben jelentek meg, a választék igazán bőséges. Az erőteljes marketing tevékenység azonban sok esetben – az általánosságokon túl - adós marad a válasszal azokra a szakmai kérdésekre, hogy pl. mitől is működnek ezek a készítmények, minek köszönhető a növényekre gyakorolt kedvező élettani hatásuk.
A növénytermesztésben egyre terjedő szenzorok olyan új, előremutató lehetőségeket jelenítenek meg a gazdálkodásban, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szemléletváltás – miszerint a hagyományos eljárásokkal szemben az újszerű megközelítést, a helyspecifikus gazdálkodást vezeti be egyre több gazdaság – sok helyen folyamatban van, több sikeres gazdaságban pedig már szerencsésen megtörtént. A modern, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók számára a döntéshozatalt nagymértékben segíti elő a szenzortechnika alkalmazása. Nincs ez másként a fejtrágyázás esetében sem, amikor is a kijuttatandó szer mennyiségét szenzorok méréseire alapozva végzik el.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egy szikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
Az elmúlt években „szinte” már hozzászokhattunk ahhoz, hogy a szeszélyes őszi-téli időjárás minden tavaszra tartogat számunkra valami váratlan, sokszor rendkívüli helyzetet, évről évre újabb kihívások elé állítva ezzel a hazai növénytermesztést, különösen a növényvédős társadalmat.
Fontos kérdésekre keressük a választ
A hagyományokhoz híven szántóföldi növényvédelmi konferenciasorozat keretein belül ismertette meg a termelőkkel a Bayer CropSciense legújabb fejlesztéseit. Az ismert és jól bevált megoldások, valamint az új termékek mellett terítékre kerültek az elmúlt esztendő növényvédelmi tanulságai is. Bikalról tudósítunk.
Több mint ezer agrárgazdálkodó vett részt a Syngenta hagyományos szezonnyitó roadshow-ján. A búza, kukorica és napraforgó termesztési lehetőségeiről hét városban rendezett eseményen a vállalat szakértői mindhárom ágazatban olyan integrált megoldásokat és termékeket mutattak be a résztvevőknek, amelyek révén akár többlettermés érhető el az idei termelési szezonban.
Tekintsünk vissza az elmúlt év szántóföldi növénytermesztésére a becslések és a végleges számok tükrében, ezzel segítve a felkészülést az ide év hatékonyabb gazdálkodására.
„Minden nap, minden perc különleges” – mondták a régi bölcsek. „Minden év, minden szezon különleges” – mondtuk mi mezőgazdászok. De akkor jött a 2014-es esztendő, a legkülönlegesebb szezon! A hosszú enyhe ősz 2013-ban, a kórokozók áttelelése a tél szinte teljes hiánya miatt, a betegségek erőteljes korai fellépése, minden idők legerősebb hazai sárgarozsda-járványa, a rengeteg csapadék csupán a lényegesebb elemei e különlegességnek.
A dévaványai Séllei Gábor annak idején nem gazdálkodóként képzelte el az életét. Nyolcadik után egy olyan szakközépiskolában tanult tovább, ahol az ő általa választott fő tantárgy az informatika volt. Aztán mégis visszatért a gyökerekhez, őstermelő lett.
Békés megye az ország délkeletei csücskében fekszik, az Alföldön, területe sík. A legmagasabb pontja 106 méter, míg a legalacsonyabb 81 méter. Termőtalaja nagyon jó minőségű, akár 35 aranykorona is lehet.
Az Ukrán Agribusiness Club az EU-ba történő export értékét 8 milliárd dollárra jósolja 2014 végéreAz Agrárpolitikai- és Élelmiszerellátási Minisztérium 402,5 millió hrivnya értékben kifizeti a termelők rendezetlen számláit az állami költségvetésbőlIMF-küldöttség érkezik Ukrajnába november 11–25. között, azért hogy a kormánnyal tárgyaljonA harmadosztályú búza legalacsonyabb export ára 2,22%-kal növekedett, 230 dollár/tonnára október 22. és 29. közöttAz Állami Élelmiszergabona Vállalat 2,2 millió tonna gabonát és hüvelyes terményt tárolt be a 2014/15-ös gazdasági év eleje ótaA Mezőgazdasági Minisztérium 12,6 millió tonnára becsüli a gabonaexportot a 2014/15-ös gazdasági év eleje ótaA mezőgazdasági vállalatok 8,2 millió hektáron elvetették az őszi növényeketA Ukrainian News korábbi jelentése szerint október 14-én befejezték az őszi káposztarepce vetését 816 000 hektáronA termelők 9,6 millió tonna napraforgót és 3,7 millió tonna szóját takarítottak beA termelők 0,64 millió tonna műtrágyát halmoznak fel az őszi talajművelésekhez
Az idei évet a legszívesebben elfelejtené a legtöbb gazda, legalábbis, ami az éves áralakulást illeti. Sokan megbánták, hogy nem fedezték le a termésüket tavasszal, a jóval magasabb árak mellett. A jó hír, hogy a jövő évben a mainál lényegesen magasabb árakat várnak a határidős gabonapiacok!
A Mezőgazdasági Minisztérium 3 milliárd dollárra becsüli a külföldi befektetések értékét az élelmiszeriparban 2014 eleje ótaAz amerikai DuPont Pioneer 11 millió dollárt fektet a termelés fejlesztésébe a Poltava régióbanA Mezőgazdasági Minisztérium 60 millió tonna gabonát vár a 2014-es aratástólA Mezőgazdasági Minisztérium 11,4 millió tonna tej termelését várja 2014-benA Mezőgazdasági Minisztérium 9,4 millió tonnára becsüli a gabonaexportot 2014/15 eleje ótaLearattak 47,1 millió tonna gabonátÁllatorvosi Szolgálat: Az ukrán tejipari vállalatok sikeresen vették az akadályokat az európai szakértők előtt
Gyömrei Antal Hódmezővásárhelyen vezeti családi gazdaságát. A minőségi növénytermesztéshez – vallja – nemcsak kiváló gépekre, de elhivatottságra is szükség van.
Kilencven éve folyik a növénynemesítő munka Szegeden
XV. alkalommal rendezte meg a Sumi Agro Kft. a visegrádi Gabonafórumot, soha nem tapasztalt érdeklődés kíséretében. Elmondható, hogy e tradicionális rendezvény a magas szintű előadásaival egyértelműen a hazai búzavertikum sikerét szolgálja. Az esemény valamennyi résztvevője talán egyetért abban, hogy búza átlagtermés szempontjából van még fejlődni valónk, a búzatermesztés lehetőségeit és jövőjét vizsgálva viszont elmondhatjuk, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy Európa élvonalába tartozzunk. Két előadás összefoglalóját közöljük az alábbiakban.
A Mezőgazdasági Minisztérium 5,4 millió tonnára becsüli a gabonaexportot a 2014/2015-ös gazdasági év kezdete ótaA harmadosztályú búza legalacsonyabb hazai ára 4,6%-kal emelkedett 2300 hrivnyára tonnánként augusztus 20. és 27. közöttAz Ukrán Gabona Egyesület kérte a kabinetet, hogy alkossanak egy munkacsoportot az Ukrajna-USA Mezőgazdasági Megállapodás aláírásáraA napraforgóolaj legalacsonyabb exportára csökkent 1,3%-kal 745 USD/tonnára augusztus 20. és 27. közöttAz Ukroliaprom 4,3 millió tonnás napraforgóolaj-termelést jósol 2014/2015-reUkrajna megtiltotta a növendék- és felnőtt szarvasmarhák importját MacedóniábólAz IMF tovább rontotta Ukrajna 2014-es GDP csökkenését, 6,5%-ról 7,25%-raUkrajna EU-országokba történő exportja növekedett 1,3 milliárd dollárral, míg az Oroszországba való szállítás csökkent 2,5 milliárd dollárral, miután aláírta a társulási megállapodást az EU-val
Előző lapunkban az ANTONIUS őszi búza minőségét és értékesíthetőségét vizsgáltuk. Jelen cikkünkben termesztési igényeire és tápanyagellátására térünk ki.
Mi a Timac Agro-nál figyelembe vesszük a talajféleség és talaj pH hatását, ami akár 10%-ban is befolyásolhatja a hozamot. Számolunk a talaj tápanyag-ellátottságával és előéletével, hogy optimalizálni tudjuk a kijuttatott hatóanyagok arányát és mennyiségét, nemcsak makroelemek, hanem mezo- és mikroelemek tekintetében is. Harmadjára pedig figyelünk a klimatikus és egyéb környezeti tényező hozamhatására, ami a termesztés intenzitásától függően 25-40%-ban hat a hozamra. Ez utóbbi jelentős tényező negatív hatását a növény fejlődését szabályzó biostimulátor termékekkel csökkentjük hatékonyan. Minél több mindenre gondolunk, annál biztosabb az eredmény. Menjen biztosra és kérje szaktanácsunkat egy sokoldalú megoldáshoz!
Az igen csapadékos nyár, illetve az elmúlt napokban lehullott, a sokévi átlagot jóval meghaladó csapadékmennyiség Komárom-Esztergom megyében is fokozott odafigyelést igényel az állományok kezelését illetően.
A legújabb, nagy termőképességű búzafajtákban, valamint hibridekben rejlő lehetőségek (mind mennyiségi, mind minőségi) kihasználásához a termesztéstechnológiai elemek szakszerű végzésére különös figyelmet kell szentelni. Nem maradhat ki a megfelelő tápanyagellátás sem, melynek alapja egy, a búza igényeit a megfelelő mértékben kielégítő szintű alaptrágyázás.
Az idei év megint megmutatta, hogy az őszi búza piacon ugyancsak otthon kellett lennie és jó fajtát kellett választania annak, aki ezzel a Magyarországon hagyományosan nagy területen termesztett növénnyel jövedelmet szeretett volna termelni. Aki az ANTONIUS-t választotta, jól döntött!
…mondta volt évfolyamtársam, Nagy László az aratás megkezdésekor, amikor érdeklődtem nála az ottani állapotokról. Válasza egyértelmű volt: az évnek megfelelően jók, a hozamokat és a minőséget tekintve is elégedett, nem beszélve arról, hogy ő még a nagy esők előtt learatott (korai GK fajtái voltak), de környezetében sem hall rossz híreket.
Mennyiben befolyásolja a gazdák őszi kalászos fajtaválasztását a terménypiaci tendenciák alakulása?
Az európai malmi búza 15 százalékot esett május közepe óta, amely két és fél éves negatív rekord. Amerikai megfelelője 30 százalékot zuhant ugyanezen idő alatt, amely négyéves mélypontra lökte az árakat. Szélsőségesen alakult eddig az idei év, tél végén - tavasz elején meredeken emelkedtek az árak. Előbb a téli csapadékhiány okozott aggodalmat a legfontosabb amerikai termőterületeken, mivel az elmúlt 12 év legrosszabb kondíciói találkoztak az előző évinél 3 százalékkal alacsonyabb vetési területtel. Fűtötte az áremelkedést az orosz-ukrán konfliktus mellett az El Nino jelenség jelentette veszély is, különös tekintettel Ausztráliára.
Az évről évre június második hetében megtartott martonvásári országos kalászos fajtabemutatón idén 9 növényfaj 44 fajtájával kerülhettek „testközelbe” az érdeklődő gazdálkodók. A bemutató fő gerincét adó kenyérbúzákon kívül kekszbúza, durum búza, tritikálé, őszi és tavaszi zab, tönkölybúza, alakor- és tönkebúza, továbbá rozs, valamint őszi és tavaszi árpa fajták kerültek bemutatásra. A fajtasorban elvetett 22 búzafajtából és 3 fajtajelöltből aktuálisan egy tucat bír meghatározó jelentőséggel és ezek közül idén az Mv Karéj és Mv Nádor számít vetőmagpiaci szempontból elérhető újdonságnak.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan kalászos fajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressz-tűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer-, a takarmány- és az energetikai célú alapanyagot. Természetesen a jövedelmezőség szem előtt tartásával, ami egyet jelent a fejlesztéssel, az innovációval. Ezen a téren a SAATEN-UNION kalászosgabona-nemesítői mindig is az élen jártak.
…mondta volt évfolyamtársam, Nagy László az aratás megkezdésekor, amikor érdeklődtem nála az ottani állapotokról. Válasza egyértelmű volt: az évnek megfelelően jók, a hozamokat és a minőséget tekintve is elégedett, nem beszélve arról, hogy ő még a nagy esők előtt learatott (korai GK fajtái voltak), de környezetében sem hall rossz híreket.
Ennek a cikknek az írásakor még közel a negyede az őszi kalászos gabonáknak lábon áll. Ismét egy szélsőséges időjárásnak lehettünk tanúi. A csapadékos nyár több ízben megálljt parancsolt napokra a betakarításnak. Mindezek következménye, hogy idén a takarmánybúzából Dunát lehet rekeszteni.
A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók. A minőségi vetőmag ismérvei sokak számára talán egyértelműnek tűnnek, azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján mégis úgy tűnik, hogy fontos újra és újra ismertetni azokat.
A globális szinten szűkös kínálatú 2012/2013. gazdasági év után már a második bő termésű szezon következhet, ezért május kezdete óta esnek a terményárak a világpiacon. Az északi féltekén az enyhe, csapadékban gazdag időjárás kedvezett az őszi és a tavaszi vetésű növények fejlődésének egyaránt, így a gabonafélék és az olajnövények terméskilátásai világszerte biztatóak.
25. hét végén Somogy megyében is megkezdődött az őszi árpa aratása. A korai kitavaszodás ellenére Somogyban is szinte a megszokott időpontban kezdődik az aratási szezon.
Somogy az ország ötödik legnagyobb megyéje. Kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú, ugyanakkor termőhelyi adottságait tekintve meglehetősen differenciált: itt találhatjuk a kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró Kapos-völgyét, és a nehezen megművelhető Somogyi homokhátat is.
Hogyan tudjuk biztosítani a számunkra kedvező terményárakat
Miért fontos az őszi kultúrák indítása?
Európa nagy részén a szokásosnál melegebb volt a téli időszakban, a növények az elmúlt évek átlagánál fejlettebb állapotban vannak. Komolyabb téli fagykárokról nem érkezett hír. A növények fejlődését nyomon követő MARS terméshozam-előrejelző rendszer szerint Európa egyes területein jelentős csapadéktöbblet, más régiókban viszont erős csapadékhiány alakult ki május elejéig. Az időjárási anomáliák ellenére mégis biztatóak a hozamkilátások. A gabonafélék termésátlagai a jelenlegi mérések szerint az elmúlt ötéves átlagot várhatóan meghaladja, viszont az elmúlt évitől elmaradnak. Egyedül a kukorica esetében számítanak 6 százalékos hozamnövekedésre az EU-ban.
A búza ára 25 százalékot emelkedett a február eleji mélyponthoz képest, míg a kukorica több mint 10 százalékkal száguldott feljebb a krími események közvetlen hatásaként. Az időjárási előrejelzések is az emelkedés irányába mutatnak. A déli félteke jelentős termőterületei a szárazságtól szenvednek és nem túl jók a kilátások a legnagyobb termelő Egyesült Államok gabonatermelő vidékein sem. Sokan a 2008-as és a 2012-es jelentős áremelkedés megismétlődését vizionálják.
„A tritikálé elterjedése a humán táplálkozásban új, egészséges élelmiszer alternatívát jelenthet a hagyományos gabonafélékből készült készítmények mellett.”
„Vetőmagtól a tésztáig” egy sikeres durumbúza-integráció bemutatása
Áttekintés – élet a vulkánokon Veszprém megye mezőgazdasági adottságai igen speciálisak. A Balaton és a vulkanikus domborzatok találkozása kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez, szántóföldi területe pedig az egyik legalacsonyabb az országban (2013-ban 15. a 19-ből). Az országos átlaghoz képest kb. 1%-kal alacsonyabb a szántóföldi terület aránya a teljes művelt területen belül, sokéves átlagban 95,5% körül alakul.
A fizikai piacon kötött jövőre vonatkozó ügyletek pénzügyi elszámolása csak a tényleges adásvétel idején történik meg. Bármekkorát is mozdul a piac, a feleknek nincs teendője a teljesítésig. A tőzsdei határidős ügyletek vagy a bankokkal megkötött tőzsdén kívüli határidős ügyletek elszámolása azonban minden egyes tőzsdei kereskedési napon megtörténik. A keletkezett nyereséggel szabadon rendelkezhetünk, az esetleges veszteséget viszont biztosítanunk kell a számlánkon.
November utolsó hetében kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét az aktuális adatokról és a kilátásokról.
Az év vége hasznos és már megszokott lehetőséget teremt arra, hogy elemző, értékelő szándékkal visszatekintsünk az elmúlt hónapokra. 2013 tavasza és nyara sokkal többet mutatott annál, mintsem, hogy „az időjárás mindent felülírt” fordulattal elintézhető lenne. Ha csak a magyarországi vetésszerkezetet domináló négy kultúrát (nem véve külön a búzát és az árpát) nézzük, a jótól a rosszig terjednek az eredmények, minden esetben két fajsúlyos kérdést vetve fel: az agro-ökológiai és a termesztéstechnológiai optimumét.
Akárcsak a többi kultúrában, a kalászosoknál is tetemes lehet a terméskiesés, ha teret engedünk a gyomkonkurenciának. S akkor még nem szóltunk az általuk felhasznált tápanyag és víz pótlásáról, ami napjainkban egyre drágább. A táblák gyommentesítése összetett feladat, hiszen számos tényező befolyásolhatja, hogy hol, mikor, milyen gyomokkal számolhatunk. Egyebek között az elővetemény, az abban használt gyomirtó szer, a vetés ideje és az állomány sűrűsége nagyban befolyásolhatja, hogy tavasszal mennyi és milyen gyomokra számíthatunk. A gyomszabályozás mindenképpen megtérül, hiszen nem csak minőségileg lesz jobb, illetve nagyobb a termés, de az utóvetemény gyomflórájára is előnyösen hat. A kérdés csak az, hogy milyen készítményt, illetve hatóanyagokat válasszunk. Egyebek között ezt is megkérdeztük egy tapasztalt szakembertől, Miklóssy Bélától.
Az olajnövények globális termelése minden korábbit felülmúlhat a 2013/2014. gazdasági évben, akár túlkínálatot is okozva a világpiacon. Ez a készletek feltöltődését és a terményárak további csökkenését eredményezheti, aminek már érzékelhető jelei vannak a folyó évi szezon kezdetén is.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
Július harmadik dekádjának kezdetén kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét az aktuális adatokról és a kilátásokról.
Országos kalászos fajtabemutatóra és szakmai napra látta vendégül a hazai gazdálkodók bő félezres csoportját június közepén Martonvásáron az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja Mezőgazdasági Intézete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége.
Az intenzív szántóföldi termesztésben is technológia elemévé vált a növényvédelemmel egy menetben történõ lombtrágyázás. Lombtrágyázással általános kondicionálást, valamint célirányos, elsõsorban mikroelem pótló kezelést végezhetünk. Az általános kondicionálást leginkább kifejtõ komplett BIOFIT ésPLANT FEED lombtrágyák között növényre szabott összetételekkel valóban komplett kalászos kezelések végezhetõk.
Ma már minden kukoricatermesztõ tudja, hogy a gyomok mielõbbi kikapcsolása a vízért, tápanyagért folytatott versengésbõl komoly haszonnal jár. Nem csak azért, mert az elgyomosodott táblában 20–30 százalékos terméskiesés is elõfordulhat, hanem azért is, mert egyre drágább a kultúrnövény elõl elszívott víz és tápanyag pótlása. A kukorica gyomirtásában az agrotechnikai és mechanikai gyomirtás mellett a herbicidekkel történõ gyomszabályozásnak a szerepe a legnagyobb. A készítmények kiválasztásakor számos tényezõ közrejátszik – idõjárási körülmények, a gyomflóra összetétele, a talajtípus, a tervezett utóvetemény, beszerzési ár stb. –, a döntés a gazdáé.
Hála a bõséges téli csapadéknak, január végére a talajok felsõ rétegében gyakorlatilag megszûnt az elmúlt másfél év szárazsága során kialakult vízhiány. A talajok mostanra átnedvesedtek, sok helyütt már telítõdtek is vízzel. Ez a vízkészlet elegendõ tartalékot biztosít az õszi vetéseknek március-áprilisig, ami – a vetések általános jó állapota mellett – józan optimizmusra ad okot az idei terméseredményeket illetõen.
Napjaink gazdálkodójának a termésátlagot és a minõséget szem elõtt tartva a termesztési technológia minden részletére – a tápanyag-utánpótlástól a különbözõ kártételek megelõzéséig – figyelnie kell, ha eredményes akar lenni. Az egyik legfontosabb feladat a gyomkonkurencia felszámolása, amihez a helyi körülmények ismeretében kell a legjobb megoldást kínáló készítményeket beszerezni.
A búza továbbra is az egyik legnagyobb területen termesztett növényünk, az elmúlt években vetésterülete az összes szántóterület negyedét tette ki. A növénytermesztõ és a vegyes gazdálkodást folytató termelõk jelentõs részénél alapvetõen meghatározhatja a gazdaság teljes jövedelmének alakulását. A cikk az õszi búza termesztés hazai jövedelmi viszonyainak elmúlt évekbeli alakulását vizsgálja, kiegészítve a jövõben várható tendenciákkal.
Növénytermesztési Szakmai Napra várta az AGROmashEXPO-n a gazdálkodókat a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége. A fórum nagyszámú érdeklõdõt vonzott, akik az agrárgazdaság aktualitásairól, a formálódó új Közös Agrárpolitikában rejlõ termelõi lehetõségekrõl, az energiatermelõ mezõgazdaságról és a növény- és talajvédelmi aktualitásokról szóló programjait is meghallgathatták. Két elõadó választott aktuális elõadásáról rövid összefoglalót kínálunk az Agro Napló olvasóinak.
A legnagyobb területen termesztett kultúrnövényeink a kalászos gabonák, ezért növényvédelmük meghatározhatja egy-egy gazdaság jövedelmét. A gyomirtás elhagyása a következõ években – a mezei acat, parlagfû, ragadós galaj stb. felszaporodása következtében – csúnyán visszaüthet, a búzák, árpák elégtelen kórtani állapota pedig a termés minõségét, mennyiségét befolyásolhatja kedvezõtlenül. S akkor még nem szóltunk azokról a pluszköltségekrõl, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a kultúrnövények elöl elszívott, gyomok által felvett vizet és tápanyagot pótoljuk. Napjainkban már nem elég a jól megválasztott agrotechnika, a vetésforgó, a megfelelõ talajmunka, a változékony gyomflóra megköveteli a gyomirtást, ha az adott körülmények között a legtöbb, legjobb minõségû termést szeretnénk betakarítani. Mindezt a Kiskunfélegyházán élõ és gazdálkodó Terjék László is megerõsítette, amikor saját tapasztalatairól kérdeztük.
A fejtrágyázás az a mûvelet, amellyel a vetés után a tenyészidõszak folyamán juttatunk mûtrágyákat a talajba, talajra vagy a növényzetre. Célja a növény kezdeti fejlõdésének elõsegítése, az áttelelt õszi vetések felerõsítése és a növények tápelemigényének kielégítése a tenyészidõ folyamán változó tápanyagszükségletük szerint, kiegészítve és tovább fokozva az alaptrágyázás és az esetleges startertrágyázás hatását.
2013-ban is folytatódik a rendkívül sikeres „Vetõmagtól a tésztáig” program
Schultz Péter Bátaszéken és a település tíz kilométeres vonzáskörzetében gazdálkodik. Saját területe jelenleg 70 hektár, amelyhez szorosan kapcsolódik azonban a felesége nagyapja, Kovács István által művelt 430 hektár is: szorosan együttműködnek a mindennapi munkában. Tevékenységüket a szántóföldi növénytermesztés jellemzi, vetésszerkezetük pedig a következő növényeket foglalja magában: őszi búza, őszi árpa, tritikálé, zab, kukorica és szója.
Négy megye (Pest, Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál, Hatvan térségében gazdálkodik Mohácsi Imre, aki a családi tulajdonban lévő és integrátori feladatokat ellátó ABM Gramina Kft. ügyvezetője is.
A durumbúza világszerte a száraztésztagyártás elsõdleges alapanyaga, az évente megtermett 30–40 millió tonna termés 94–98%-ából olasz típusú tésztatermék készül. A durumbúzának több kedvezõ tulajdonsága is elõnyt jelent a feldolgozási folyamat során. Nagy sárga pigmenttartalma tojás hozzáadása nélkül is esztétikus, hosszan eltartható termék elõállítását teszi lehetõvé. Fehérje- és nedvessikér-tartalma is nagy, de emellett még a sikérszerkezete is különleges. Az erõs sikérváz a feldolgozás, majd a fõzés során képes visszatartani a keményítõ molekulákat, aminek következtében a tészta felülete nem nyálkásodik, nem ragad, alakját stabilan megõrzi.
– szinte szinonim fogalmak a Lajtamag Kft. és a Saatbau Linz Hungária Kft. közös kínálatában szereplõ õszi búza fajták esetében.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézet júniusi, kétnapos országos rendezvényén nyomatékkal hívták fel a szakemberek a gazdák figyelmét arra, hogy a búzatermesztés minõségi fejlesztése érdekében növelni kell a felhasznált fémzárolt vetõmag mennyiségét. A téma köré szervezõdött martonvásári szakmai nap elõadásaiból állítottunk össze ízelítõt olvasóinknak.
Az idõjárási szélsõségek az élet minden területén, de különösen a növénytermesztésben jelentõs kockázatnövelõ tényezõk. A termelõk és a biztosítások szempontjából fontos lenne tudni, mekkora a valószínûsége a szélsõségek megjelenésének, ezek mekkora terméskiesést idéznek elõ. A régi feljegyzések alapján, a ma is folyó felmérésekbõl levont következtetésekre támaszkodva sokan keressük a választ, mindezideig sajnos nem sok sikerrel. A cikkben felsorakoztatott háromnegyed évszázados adatok feldolgozása sem ad prognózist, csak megmutatja, hogy a mai fejlett agrokemotechnika ellenére egy-egy „jó vagy rossz évben” milyen terméskülönbségek lehetnek.
A jövedelmezõ kalászos vetésforgók elképzelhetetlenek repce nélkül. A repce a mindenkori vetési szándéknak megfelelõen rugalmasan, 3–6 évente illeszthetõ a vetésforgóba. Ezen kívül a repcemag piacának kilátásai továbbra is biztatóak, így a repce nemcsak a vetésforgóban nyújtott elõnyei miatt marad fontos és jövedelmezõ növény.
Statisztikai adatok mutatják, hogy a világ gabonatermése az utolsó 50 évben mintegy háromszorosára növekedett, 2011-ben elérte a 694,5 millió tonnát.
Az elmúlt évtized magyarországi vetésszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az õszi búza termesztése stabilan a hazai összes szántóterület mintegy egynegyedét teszi ki. E felülethez, ha hozzávesszük az egyéb õszi vetésû gabonafélék (õszi árpa, rozs, tritikálé) területét, akkor már közel másfélmillió hektáros szántófelületrõl beszélhetünk országos viszonylatban. E sarokszámok kiválóan támasztják alá, hogy milyen fontos e jelentõs nemzetgazdasági értékkel bíró kultúrák gazdaságos termesztése, termésveszteséget kiváltó tényezõinek mind sikeresebb megfékezése.
A SAATEN-UNION Hungária Kft., a Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt., a Bóly Zrt. és a Szekszárdi Növény Zrt. közösen tartott hibridbúza bemutatót és határszemlét. A bólyi és belvárdgyulai nagyüzemi kísérletek eredményeire mintegy félszáz érdeklõdõ volt kíváncsi.
Tájékoztató az õszi kalászos vetõmagkínálatról Az afrikai hõség „elintézte” az árakat Az aratás végéhez közeledünk
Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.
A Rezes Farm Kft-t 1997-ben alapította Rezes Gábor. A cég székhelye Debrecenben, a fióktelephelye Váncsodon található, tehát bihari tájon, a Berettyó térségében gazdálkodnak. Hagyományos növénytermesztést jelenleg 330 hektáron folytatnak, a szerves trágyát juhászatukból nyerik. A talajélet fenntartásához, élénkítéséhez Phylazonit baktériumtrágyát használnak.
A növénytermesztés agro-ökológiai adottságainak felmérése, ismerete különösen fontos része az eredményes és fenntartható gazdálkodási gyakorlat kialakításának. Ebbõl kifolyólag fontosnak tartjuk bemutatni a búzatermesztést meghatározó éghajlati és talajtani tulajdonságokat, majd ezek fényében ismertetni az Aranyszarvas Zrt. által mûvelt termõterületeket jellemzõ viszonyokat is.
A terménypiaci prognózisok globális szinten a tavalyihoz hasonló nagyságú területrõl 17 millió tonnával kevesebb búza betakarítását becsülik, és az elõzõ évinél 75 millió tonnával magasabb, rekord kukoricatermést jeleznek a 2012/2013-as gazdasági évre.
A Belvárdgyulai Zrt. Baranya megyében, a Mecsek hegységtõl dél-keletre 11 000 hektárt meghaladó területen gazdálkodik öt társas vállalkozás formájában.
Nagy kincs az órepceAz élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletérõl szóló törvény
A kalászfuzárium az egyik legfontosabb betegség a fogékony fajtákon, az ellenállókon azonban szerepe mérsékelt, bár itt is okozhat gondot. A rozsdák és más betegségek elleni védekezés is hasonló, a fogékony fajtáknál kiemelt jelentõségû, míg az ellenállóknál elhanyagolható. Hasonló a helyzet a további betegségeknél is.
A kukorica rendkívül érzékeny a gyomokra. Ha idõben nem tisztítjuk meg az állományt és hagyjuk, hogy a gyomok sanyargassák a kukoricát, akkor hektáronként 1-2 tonna termés kiesésével biztosan számolhatunk. Ráadásul a nem kívánt gyomtársak által felvett tápanyagot is csak drága mûtrágyával pótolhatjuk talajainkban. Éppen ezért napjainkban elképzelhetetlen a kukoricatermesztés vegyszeres gyomirtás nélkül. Ehhez azonban olyan technológia szükséges, ami változó körülmények között is megfogja a gyomokat, ám az sem mindegy, hogy milyen a használt szerek ár-érték aránya. Szerencsére ma már minden gyomösszetételre találunk megoldást. Ezúttal a Békés megyei Kétsopronyba látogattunk el, és a Rákóczi Mezõgazdasági Szövetkezet szakemberét kérdeztük: õk mit tesznek a nagyobb termés érdekében?
Ma még nem tudjuk, hogy az õszi kalászosok hogy vészelik át a telet, s hogy milyen lesz az idõ tavasszal. Mégis érdemes olyan technológiát tervezni, mely biztosítja a magas termésszintet és a jó minõséget. S ez a szakszerû gyomkezeléssel kezdõdik. Mégpedig integrált módon, azaz a különbözõ megoldások kombinálásával kell megelõzni a gyomok kártételét. Ki kell használnunk az agrotechnika lehetõségeit (vetésváltás, fajta megválasztás, gyomhigiénia), illetve az optimális vetésidõt, talajmûvelést, mechanikai gyomirtást is. Gyomirtásunk így lesz igazán gazdaságos és eredményes.
Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta, az 1940-es évek óta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek elõtérbe, igazán alaposan pedig csak napjainkban jelent meg ez a kérdéskör a tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása, fejlesztése tekintetében.
Magyarországon 1,3–1,7 millió hektár kalászos gabonát termesztünk évente, ez talajhasználat, biomassza produkció és környezeti szempontból kiemelkedõ jelentõségû.
Tavaszi kalászos vetõmaghelyzetLendületben a Szövetség
A változékony idõjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az elõzõ év a napraforgótermesztõk számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetõen mindenképpen szép haszonnal zárhatták a szezont. Az eredményekrõl és tapasztalatokról Bíró Jánossal, a Syngenta igazgatójával beszélgettünk.
Kukorica és napraforgó
Gépbemutató helyszínéül szolgált a közelmúltban a Karotin Kft. dóci telephelye, ahol az Agro Napló szerkesztõségének képviselõje mûködés közben megtekinthette a Dairy Service Kft. által forgalmazott RotoGrind aprítót valamint a gépüzemeltetõk tapasztalatait is meghallgathatta az egytengelyes, vontatott rendszerû dézsás bálabontó, -aprító berendezésrõl.
Az év végi ünnepi hangulat közeledtével a gazdaember is számadást készít, ha másképp nem, gondolatban biztosan. Ez idõszakra elcsendesedik a határ, alig látni már egy-egy traktort dolgozni. Ilyenkor jólesik kicsit megpihenni nekünk is. Nem tesszük ezt sokáig, hiszen vár a téli karbantartás, és az udvar körüli vagy a telephelyi, magtári teendõk is adnak feladatot. De érdemes kicsit visszatekinteni, átgondolni az esztendõ történéseit, örömeit vagy éppen nehézségeit.
Ácson gazdálkodik a Robinson Kft. közel 150 ha-on. A cég képviseletében Péntek Csaba válaszolt kérdéseimre. Szinte napra pontosan, 2009 novemberében vásárolta a Caffini Starter Airwings 2800/15 típusú légzsákos permetezõgépet.
Õszi búza, õszi káposztarepce és burgonya
Gyengülõ forint ár emeli a gabonapiacot?A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) novemberi jelentéseGOSZ-VSZT kukorica posztregisztrációs kísérletek 2011
Társaságunk 2009-óta foglalkozik durum búza termeltetésével és felvásárlásával. A termelést elsõsorban Nyugat- és Közép- Magyarországon szervezzük, a megtermelt durum búzát Olaszországba szállítjuk ki. A tavaszi durum búza fajtákat társaságunk képviseli és biztosítja a programban részt vevõ termelõk részére.
Az õszi vetésû kalászos gabonák kevésbé jó elõveteményei a késõn lekerülõ növények. Leginkább a kukorica, de még a napraforgó után is jelentõs mennyiségû, nehezen bedolgozható és lebomló szármaradvány marad vissza. A szártömeg az ideihez hasonló aszályos évjáratban is nagy mennyiségû és nehezen aprítható. E mellett nem elfeledhetõ, hogy rövid idõszak áll rendelkezésre az elõvetemény betakarításától az õszi kalászosok vetéséig. Ez egy korai napraforgó esetében lehet két-három hét is, de egy középérésû kukorica után – átlagos évjáratban – már csak néhány nap áll rendelkezésre a vetésig. A klasszikus nyári tarlómûvelési idõszakban kialakítható biológiai beéredéshez nem elegendõ ez az idõ, ráadásul az idõjárás is gyakorta szélsõséges. Minek okán beéredés csak a vetést követõen alakul ki, különösen fontos a szerkezetkímélõ mûvelési rendszer.
A mezõgazdasági termelõk által tavaly felhasznált összes mûtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hosszú távon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termés minõségének romlásához vezet. A fenti folyamat végsõ soron nemcsak a termelés jövedelmezõségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.
A búza termesztéstechnológiájának legfontosabb kérdéseirõl már sokat és sokszor írtunk, nem véletlenül, hiszen legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényezõ befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, mennyit aratunk a következõ nyáron. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
A júliusi nyereményjátékunk során a Gabonakutató Kft. által felajánlott három zsák Gabriella fajtarepcét a 460 hektáron gazdálkodó iregszemcsei Varga István fia, Varga Tamás vette át csehipusztai üzemegységükben.
Az õszi kalászosok termesztéstechnológiájában hasonlóan fontos szerepet tölt be a talajmûvelés, mint egyéb szántóföldi növények esetében. A mûveléssel kialakított lazult termõréteg határozza meg a gyökérzet növekedési lehetõségeit és ne feledjük, hogy a talaj állapota valamennyi inputanyag hasznosulását befolyásolja.
Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje és Medgyesi Gábor, növénytermesztési ágazatvezetõ-helyettes, a bólyi kerület vezetõje összegezték az õszi búza termesztés aktuális növényvédelmi tapasztalatait. Összességében megállapítható, hogy a nyár a száraz idõjárás miatt növényvédelmi szempontból nem volt különösen izgalmas, mégis megéri e tekintetben is megismerkedni a bólyi gyakorlattal.
A termésátlagok az intenzív mezõgazdasági termelés térhódításával elért növekedésében – az intenzív mûtrágyázás és növényvédelem mellett – kimagasló jelentõség jutott a nagyobb termõképességû fajtákat létrehozó nemesítõmunkának. Utóbbi természetesen napjainkban is nagyban hozzájárul ehhez, ugyanakkor a ma köztermesztésben lévõ fajták genetikailag jóval nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekbõl valaha is betakarítunk. Következésképpen ezen fajták termésátlaga számottevõen növelhetõ az agrotechnika megfelelõ fejlesztésével. Az agrotechnika kritikus elemei a jó talajállapotot létrehozó talajmûvelés, a jól idõzített növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás, továbbá a helyesen megválasztott vetésidõ és vetési csíraszám.
2010-ben a sok csapadékkal gyûlt meg a bajunk, míg ebben az évben, inkább a csapadékhiányról beszéltünk. A múlt évben a nehézkes aratásról és a magas DON-toxin tartalomról, idén a gyengébb fehérjeadatokról valamint a bruttó és nettó hozamokról esett inkább szó.
A Saatbau Linz Hungária Kft. mint a Saatbau Linz osztrák piacvezetõ növénynemesítõ és vetõmag forgalmazó cég magyarországi leányvállalata, és a mosonudvari székhelyû Lajtamag Kft. szoros együttmûködési szerzõdést kötött a Saatbau Linz fajtáinak magyarországi piaci értékesítésére.
A SAATEN-UNION hibrid búzái a hagyományos fajtákkal szemben jóval jelentõsebb fiziológiai aktivitással rendelkeznek – ez a jól ismert heterózis hatás, mely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez ugyanakkor jobb stressztoleranciával is együtt jár. A hibrid búzák erõteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerõt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító-képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. Forró, aszályos évjáratokban szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a fajtákkal szemben, kedvezõ évjáratokban pedig képesek megmutatni azt az elképesztõ terméspotenciált, mely bennük rejlik. A hibrid búzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezõtlen elõvetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlõ genetikai potenciál realizálására.
A gabonakereskedõk közleményeiTájékoztató az õszi kalászos vetõmagkínálatról2011. évi GOSZ-VSZT posztregisztrációs búzakísérletek terméseredményei
A Timac AGRO 5 éve vezette be Magyarországra biostimulátor-tartalmú lombtrágyáit. A hazai piac addigi általános lombtrágyázási céljaitól eltérõen ezek a termékek már nemcsak néhány mikroelem gyors pótlását, hiányának megszüntetését teszik lehetõvé. További elõnyük egyrészt, hogy biológiai aktivátorként és szabályozóként közvetlen segítséget nyújtanak környezeti stresszhatások esetén. Emellett szerepet játszanak a talajadottságokból adódó fejlõdési anomáliák kiegyenlítésében is. Mára a termelõk -látva, hogy a biostimulátorok hatása lehetõséget ad a hozam és a minõség növelésére, illetve a környezeti hatások okozta terméscsökkenés mérséklésére,- technológiájuk részeként használják FERTIACTYL® és FERTILEADER® termékeinket.
A SAATEN-UNION hibrid búzái a hagyományos fajtákkal szemben jóval jelentõsebb fiziológiai aktivitással rendelkeznek – ez a jól ismert heterózis hatás, mely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez ugyanakkor jobb stressztoleranciával is együtt jár.
Az eltérõ intenzitású búza és repce termesztéstechnológiák sikerességére különbözõ hatással vannak az egyes termelési tényezõk. Intenzív búzatermesztési technológiák alkalmazásával lényegesen mérsékelhetõ a környezeti tényezõk (pl. aszály) termésre gyakorolt negatív hatása, ugyanakkor megnõ a technológiai tényezõk közül a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem szerepe.
„A búza a legek növénye” írta egyik bevezetõjében Szilágyi László a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetõje. A világ legnagyobb területén termesztett növényfajtája, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúra, amely a sarkkörtõl a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves élõhelyig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét.Annak ellenére, hogy jelentõs az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúra, aminek vetésterületében a hazai búzafajták részaránya a legmagasabb, mintegy 70-75%.
Június közepén a déli megyékben elindult az õszi árpa aratása. Változó terméseredményekrõl (3-5 t/ha) lehet hallani, információink szerint 45.000 Ft/t körüli árakon keresik a felvásárlók az árut. Az árpa jó indikátor növény, hozamából lehet következtetni a búza termésére. Sajnos több tagunk jelezte, hogy a várható búza termése alacsonyabb lesz, mint az árpáé.
2011. õszétõl a KWS saját név alatt forgalmazza õszi búza fajtáit
Dr. Nógrádi Sándort, a Servitec Kft. ügyvezetõjét kérdeztük a gabona gyorsvizsgálatának jelentõségérõl:
Yunta Quattro – a Bayer új rovar- és gombaölõ gabona csávázószere
Az elmúlt csapadékos esztendõ nagyon sok gondot okozott a gazdálkodóknak. Rontotta a termés minõségét, megnehezítette a betakarítást és nagyon sok tápanyagot kimosott a talaj felsõ rétegébõl. Ebben az évben viszont már többször csapadékért sóhajtoztunk, hogy tavaszi vetéseink kikeljenek és a kiadott szilárd fejtrágyák egyáltalában hasznosulni tudjanak.
A gabonafélék közül a kukorica után a búza a legnagyobb vetésterületen termesztett szántóföldi növénykultúránk. Vetésterülete az utóbbi években 1,1 millió ha körül alakult. A fajták hozamai az utóbbi 50 év során közel megháromszorozódtak, azonban napjaink termelési színvonala nem éri el az 1980-as évek hozamszintjét.
Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!
Kondoroson a Mepet Kft. által épített Petkus szárítóval szárítják a termelõk terményeit.
A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.
A hûség, a ragaszkodás becsülendõ emberi tulajdonság. Ha ez még a biztonságra való törekvéssel is párosul, az már a napi munkában is jól mérhetõ elõnyöket jelenthet, a mezõgazdaságban meg különösen. Bori János eddigi élete azt igazolja, hogy ezek az emberi tulajdonságok hosszú távon valóban megtérülnek. A fõiskola befejezése óta csak a kunszentmártoni határban dolgozik, s például, ha valami bevált a gyakorlatban, azt csak akkor módosítja, ha az új még biztosabb megoldást kínál.
A gyomirtás gyakorlatában bekövetkezõ változások, a tavalyi év idõjárásának hatása, termelõi tapasztalatok
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
A KWS Magyarország Kft. elsõdleges célnak tûzte ki, hogy a termelõknek minden körülmények között megfelelõ segítséget és megoldást nyújtson, ezért folyamatosan frissíti portfólióját és egyre nagyobb alkalmazkodóképességû és magas termésre képes hibrideket nemesít. Ezek gyakorlati felhasználásáról, termelõi tapasztalatairól alkotott véleményét osztotta meg velünk a Borsod megyei Hegyalja-Tár Kft.
Csábító új termésárak Az Európai Bizottság KAP jövõje 2020-ig címû közleményéhez Tavaszi hibridvetõmag-kínálatról
A hazai malomipar kapacitásainak kihasználtsága alacsonyabb az EU átlagánál. A gépsorok gyakori leállása mellett a szakágazat számára a szûkös likviditás, a stabil beszállítói kapcsolatok hiánya, a feketegazdaság és a kereskedelmi láncok árpolitikája jelentik a legnagyobb kihívást. Sokaknak a sütõipari céllisztek és a speciális lisztkeverékek elõállítása adhat lehetõséget a túlélésre.
Vetõmagtól a tésztáig. Az MF Agrária Kft. olyan lehetõséget kíván a magyar gabonatermelõknek biztosítani, amely kiküszöböli azokat a piaci anomáliákat, amelyek a 2009-es évet, vagy a 2010-es év elejét jellemezték. Emlékezzünk vissza, az említett idõszakban jellemzõen csak rendkívûli nehézségek árán lehetett a megtermett búzát értékesíteni! A termelõk májusban tudtak tavalyi búzájuktól, nyomott áron „szabadulni”. Az ehhez hasonló értékesítési nehézségek az elmúlt években többször is elõfordultak, megnehezítve a gazdálkodás tervezését, rontva jövedelmezõségét.
Gyõr dél-keleti határában gazdálkodik 410 hektáron a Megyer-Agro Kft. Az immáron közel két évtizedes családi vállalkozás három generáció tagjának ad munkát, illetve lehetõséget, hogy a tapasztalat, a tudás, a szorgalom és a korszerû technika együttesen biztosítsa számukra az elérhetõ legjobb eredményeket.
Az õszi munkacsúcsban a betakarítási és talajmûvelési feladatok feltorlódtak. A napraforgó aratása egy hónapot csúszott, ami késleltette az õszi kalászosok talaj elõkészítési munkáit is. Az október derekán ismét beköszöntött csapadékos és a tavalyihoz képest jelentõsen hidegebb idõjárás miatt nehézkesen indult a kukorica betakarítása.
A mûtrágyák hatékonyságát, illetve a termések nagyságát az elõvetemény is befolyásolja. A hatások megbízhatóan csak szabadföldi tartamkísérletekben állapíthatók meg.
Szinte már nem is meglepetés, hogy ez az év is olyan körülményeket teremtett a növénytermesztésben, amelyekre emberemlékezet óta nem volt példa. Újabb különleges év, a már szinte megszámlálhatatlanul sokadik a sorban. És minden bizonnyal a jövõ sem fog gyökeresen másként alakulni: az éghajlatváltozás, a növekvõ népesség élelmiszerellátásának biztosítása olyan új fajtákat igényel, melyek nagyobb termõképesség, jobb stressztûrés és magasabb szintû betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és takarmány vagy éppen az energetikai célú jövedelmezõ gabonatermesztést. Ez pedig egyet jelent a fejlesztéssel, innovációval, melyben a SAATEN-UNION kalászos gabona nemesítõi mindig is élenjárók voltak.
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerû, intenzív növénytermesztés esetén ez a hatás a többszörösére nõtt. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
Magyarország szántóterületének több mint egyharmadán vetünk õszi kultúrákat. Ezek zöme kalászos gabona. A legnagyobb területen, általában 1-1,3 millió hektáron õszi búzát (Triticum aestivum L) vetünk. De jelentõs az õszi árpa (Hordeum vulgare L) vetésterülete is. Kisebb területen termelünk rozsot (Secale cereale L), és évente változó a tritikáléval (Triticosecale Witt) vetett terület. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is megjelent az õszi zab (Avena sativa L.), de ennek vetésterülete nem számottevõ. A vetés a növénytermesztés egyik leglényegesebb mûvelete. Ez határozza meg a majdan kialakuló állományt. Hatással lehet a csírázásra, a kelésre és a kezdeti fejlõdésre, valamint a majdani bokrosodás feltételeinek biztosításával magára a kifejlett növényállományra is.
Hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a folyékony bioüzemanyagok, a bioetanol és a biodízel iránt. Évente mintegy 2-3 millió tonna kukoricából gyártható alkohol, a búzából pedig mintegy 1 millió tonna. Repcébõl Magyarországon a 2004–2009 között betakarított terület két és félszeresére nõtt így a bekeveréshez szükséges alapanyagigényt – ha a kivitel csökkenne – biztosítani lehetne hazai forrásból. A biomassza-hasznosítás lehetõségeit az érdeklõdõk megismerhetik elõzõ (2010. júl.) és mostani lapszámunkból az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya alapján.
Magyarországon az alábbi õszi kalászosok termesztésével foglalkoznak: õszi búza, õszi árpa, tritikálé, rozs. A fenti növényeknek nagymértékben eltér a jelentõsége, vetésterülete és termésátlaga mellett természetesen a felhasználhatósága is. (1. táblázat)
A globális búzatermelés elõrelátható csökkenése ellenére a terménybõl bõséges lesz a kínálat a 2010/2011. gazdasági évben. Bár a nemzetközi kereskedelemben az élénkülés jelei mutatkoznak, a búzapiac forgalma az új szezonban is közel tizedével elmarad a 2008/2009. gazdasági évitõl. Magyarországon 3,5-4 millió tonna búza betakarításával számolhatunk, így a hazai mennyiségi igények kielégítése nem okozhat gondot.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. módosított törvény – az EU rendeleteinek megfelelõen – szabályozza a növényfajta-oltalomból eredõ (Farm Saved Seed - FSS) díjigényt:
Repce szezonnyitó a Monsantoval
A 2008. évtõl kezdve a Szegedi és a Martonvásári Kutatóintézet a közös Jedlik Ányos pályázat keretén belül, más fajtatulajdonosok kizárásával három regionális búza-bemutatót tartott az ország három helyszínén, Kocson, Kisújszálláson és Lippón. Mind Szeged, mind Martonvásár azonos számú fajtát mutatott be a nagyszámú közönségnek. Az Agro Napló munkatársa a lippói bemutató kapcsán a szegedi fajtákról készített összefoglaló anyagot.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tárgyalásokat kezdeményezett a bankokkal és a biztosítótársaságokkal a rendkívüli árvíz, belvíz és jégkár miatt károsult gazdák hiteleinek átütemezése érdekében - mondta Czerván György agrárgazdasági államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság idei elsõ ülése után.
A SZEGÁNA Kft. 14 éve forgalmazza a dán SUPERTECH termékeket. A gyár kezdetben egy, majd két, ma pedig már 4 féle nedvességmérõt készít (Farmpoint, Farmpro, Superpoint, Superpro), kétféle kialakításban van minta összenyomásos és mintadarálós mûszer.
Most fejeztünk be egy hároméves kísérletsorozatot a kalászfuzárium védelmi technológia fejlesztése érdekében. Ebben a dolgozatban ezek eredményeit kívánjuk összefoglalni.
Hagyományainkhoz híven idén is megtartjuk az országos jellegû bemutatónkat Szegeden a Gabonakutató Nonprofit Kft. Búza Igazgatóságának nemesítési kertjében.
Az elmúlt 30 esztendõben a FitoHorm fogalommá vált a levéltrágyázásban. A termékek gyártása hazai felhasználók tapasztalatai nyomán, több kísérleti állomás és kutatóintézet közremûködésével 1980-ban indult útjára.
Angliában négy ismert márkájú 145 kW (180 LE) teljesítményszintû, csúcstechnikával felszerelt traktort hasonlítottak össze. A teszt a Top Agrar szaklap 4/2008. számában megjelent cikk kivonatos fordítása.
Az õszi búza gyomirtásában évrõl évre fokozódó problémát jelent az egyszikû gyomnövények elleni védelem. Ki kell emelnünk a nagy széltippan, vadzab, parlagi ecsetpázsit és az egyre feljövõben lévõ rozsnok fajok fertõzését, amelyek megjelenése bár az ökológiai és talajtulajdonságoktól függõen regionális, de annál komolyabb gondot jelentenek a termelõknek.
A problémafelvetés oka: a kalászosokban elõforduló egyszikû gyomnövények jelentõsége megnõtt hazánkban. Magyarországon a rendszerváltást követõen a kárpótlással, privatizációval megtörtént a földterületek tulajdonviszonyi átrendezõdése. A nagyüzemi szántóföldi táblák felaprózódásával gyökeresen megváltozott a növénytermesztés és a növényvédelem struktúrája.
A tartamkísérletek lényeges információkat nyújtanak ahhoz, hogy a talajtermékenységet és a termõhely produktivitását befolyásoló tényezõket biztonsággal meghatározzuk a fenntartható mezõgazdasági termeléshez.
Ismét itt az õsz, és vele együtt a búza vetésének ideje is. E növény mindig is meghatározó szereppel bírt az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából, és hazánkban is a búza a legfontosabb szántóföldi termény. Hogy milyen lesz a jövõ évi kenyerünk, azt az idõjárás mellett a tápanyagellátás is nagyban befolyásolja. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el!
A búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény, mely meghatározó jelentõségû az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából. Hazánkban is a búza a legfontosabb növény – régi nevével az „élet” –, amelybõl igyekszünk minél többet és minél jobb minõségût termelni. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el, ezért tekintsük át röviden a búza tápanyagigényét!
Az elmúlt két évben immár ötödik alkalommal került sor országosan szántóföldjeink gyomnövényzetének felmérésére. Dr. Ujvárosi Miklós vezetésével a Második Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés elõkészítése során határozták meg a felvételezések alapelveit és kidolgozták a végrehajtás módját. Azóta ugyanazon mérési módszerekkel végezzük az egész országra kiterjesztve a gyomfelvételezéseket.
A minõségi õszi búza nemesítésben és termesztésben az energiatakarékos talajmûvelési eljárások közül a redukált talajmûvelési rendszerek alkalmazhatók a Low Input technológiával termesztett õszi búza állományunkban. A menetszám csökkentés segítségével idõt, energiát és üzemanyagot takaríthatunk meg.
Az õszi búza biztonságos termesztésének alapfeltétele a különbözõ betegségekkel szembeni ellenállóság. Rezisztens fajtákat termesztve csökkenthetõ a kijuttatott növényvédõ szerek mennyisége, így a környezetet kevésbé szennyezve, kisebb költséggel állítható elõ kevesebb vegyszert tartalmazó termény.
A 2009-es év áttekintése a kalászosok szempontjából nem egyszerû dolog. Pontos statisztikai adatok, kísérleti eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, bár mint minden fajtatulajdonos - a napjainkban 85. születésnapját ünnepelõ – Gabonakutató Nonprofit Kft. is megkísérli, hogy értékelje, értelmezze az évet, s fajtáinak szereplését.
A vetõmag gyártók és forgalmazók általában az elõzõ évi kereslet függvényében és az adott év üzemi eredményei alapján készülnek fel a szezonban várható vetõmag ellátásra. A keresletet és a kínálatot nagymértékben befolyásolja a mindenkori búzatermés mennyisége, minõsége, a gabona ára – mondta az Agro Naplónak dr. Beke Béla, a szegedi Gabonakutató Kft. nemesítõ szakembere.
Az idei kalászosgabona-termés várhatóan mintegy 30 százalékkal lesz kisebb, mint a múlt évben. Ez elsõsorban a kedvezõtlen idõjárás miatt következett be a szakmai szervezet, a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) szerint.
Nemesítés és mûszaki haladás: megfelelõ körülmények között az aratás régi receptjei már nem érvényesek. Andrea Feiffer aratási szakértõ 10 provokatív, de mindenesetre meglepõ tézissel rukkol elõ, és indít el vitát, amelybõl választottunk mi is néhányat.
Hazánkban átlagos idõjárási feltételek mellett az õszi búza betakarítása két-három hét, kedvezõ esetben, megfelelõ mûszaki-technikai felkészültséggel ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. Klasszikusan kézi kaszás aratás kezdete Péter-Pál napjához köthetõ, azonban az évjáratok jelentõs mértékben módosíthatják a betakarítás kezdeti idõpontját.
Az optimalizálás nem elsõsorban a növényvédelmi kiadások minél nagyobb, még elviselhetõ csökkentését jelenti, hanem azt, hogy a beavatkozások a lehetõ legnagyobb hasznot hozzák. Gyakran kell azonban a két szempontot úgy egyeztetni, hogy a legfontosabb célokat még, ha kompromisszumokkal is, de el tudjuk érni.
Az IKR Zrt-vel kapcsolatban álló gazdálkodók számára immár hagyományos módon az idén is úgynevezett vevõtalálkozókat szervezett a társaság az ország minden részében azért, hogy a gazdálkodókat tájékoztassák a legfontosabb 2009-es gazdasági tendenciákról. A szakemberek szerint az idén nehéz gazdasági körülményekre lehet számítani. Ezt szerintük csak a korszerû technológiai eljárások alkalmazásával és a hatékony, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó gazdálkodással lehet ellensúlyozni. Az IKR roadshow-ja egy hónapig járta az országot.
A talajok klímaérzékenységi mutatói kifejezik a talaj reakcióit az éghajlati hatásokkal szemben. A talaj-klíma összefüggések számszerûsítése hozzásegíthet a klímaváltozás hatásainak jobb megértéséhez, a megelõzõ, illetve a klímaváltozás káros hatásait csökkentõ beavatkozási stratégiák kidolgozásához. A klímaváltozás lehetséges jövõbeli hatásait talajaink termékenységére matematikai modellekkel vizsgálhatjuk.
Hazánkban a legnagyobb területû szántóföldi kultúra az õszi búza mellett a kukorica. A kukoricát lehet monokultúrában, vetésváltásban, illetve vetésforgóban termeszteni.
A Prügyi Mg. Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Taktaközben gazdálkodik, elsõsorban Prügy és Taktakenéz határában, mintegy 2500 ha-on, és további 1200 ha szántóterületet integrál. A növényvédelmet Fedor Tamás irányítja.
A 2008 õszén elvetett gabonák a klimatikus adottságoknak köszönhetõen többnyire jó talajállapotú területre, optimális idõben és módon kerültek elvetésre. A csírázás, a fiatal növények fejlõdése kedvezõen alakult. Ebbõl adódóan az õszi gabonák a kezdeti biotikus károsításokkal szemben is sikeresebben ellenálltak.
Precíziós mezõgazdaság 2. rész A precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában hazánkban az elmúlt években jelentõs eredmények születtek. Ezek a vetés munkafolyamatában, a tápanyagellátásban és a gyomirtásban jelentenek a korábbiakhoz képest új, költségtakarékos és környezetkímélõ megoldásokat. Elõzõ számunkban a helyspecifikus módszerekrõl és eszközökrõl adtunk általános tájékoztatást és részletesen ismertettük a precíziós vetés elõnyeit. Most a gabona és a gabonatarló precíziós gyomirtás területén elért eredményeinket írjuk le.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. évek óta végez szántóföldi kísérleteket annak érdekében, hogy tápanyagellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanácsot tudják adni a termelõknek. Kísérleteinket a neves hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben végezzük.
A gabonaintervenció rendszere az elmúlt években már számos alkalommal módosult, (kukorica minõségi követelményeinek módosítása, mennyiségi korlátozás bevezetése) a bizottság most újabb, a jelenlegi rendszert alapjaiban átalakító változtatásokra tett javaslatot.
A gabonapiaci szakértõk szerint az idei jó termés miatt jelenleg nagyobb a gabonapiaci kínálat, mint a kereslet. Mindez meglátszik az árak alakulásán is: ugyanis az étkezési búza ára 34–38 ezer forint körül mozgott szeptember utolsó dekádjában, míg a takarmánybúzáért még ennél is kevesebbet kínáltak. A kukorica jegyzésára pedig a Budapesti Értéktõzsdén az uniós intervenciós ár közelében mozgott a legközelebbi határidõk esetében. Ennyiért a gazdálkodók szerint nem érdemes eladni a terményt.
A világ gabonapiaci helyzete kukoricából szinten van, vagyis a világ annyit használ fel, talán még egy kicsit többet is, mint amennyit megtermel, azaz 780–790 millió tonna körüli a világban a termelése. Búzából már látszik, hogy az idei évben nagyobb a termelés, mint a felhasználás, 15–20 millió tonnával, így hát nõ a világ búzakészlete.
A jó minõségû termék elõállításának alapfeltétele a harmonikus növénytáplálás, melynek alapvetõ letéteményese a növény tápláltsági állapotának számszerûsített meghatározása.
Magyarország jelentõs területe alkalmas és megfelel az õszi búza termesztésére. A magyar mezõgazdaságban és a gazdálkodók körében a búzatermesztés tradicionálisan különleges helyet foglal el.
A búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény, mely meghatározó jelentõségû az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából.
A gyakorló mezõgazdászt mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne a növénytermesztésben a növény egyed számára a legkedvezõbb feltételeket biztosítani.
– avagy az erõs gyapottok-bagolylepke fertõzés és annak lehetséges következményei
Várhatóan problémamentes lesz a vetõmagellátás
Határidõs árupiac és a 2008-as gazdasági év termesztési adatainak vizsgálata
I. rész: nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantása („Crimping”-technológia)
A legfontosabb tudnivalók
Az esõs idõ ellenére, amely napokig kényszerpihenõre kárhoztatta az ország legnagyobb részén július végén az aratókat, augusztus elején országszerte befejezõdött az aratás.
A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) elnökségének és küldöttgyûlésének határozatai alapján létrejött a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT).
A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ), Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT), Gabonakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége, mint védjegy-tulajdonosok megalakították és levédetik a Pannon búza minõségi védjegyet.
A májusi idõjárás összességében kedvezõen alakult, a növények intenzíven fejlõdtek a hónapban, s a jégkár sújtotta területek kivételével biztató terméskilátás mutatkozik.
Április idõjárása szokás szerint változékonyan alakult. A hõmérséklet átlagértéke a sokéves átlaghoz közelített, de ez helyenként eltérõ értéket mutatott (északon fagy is elõfordult).
Az elõrejelzések szerint az idei nyár is forró lesz, ami elõrevetíti az esetleges aszályt és annak terméscsökkentõ, minõségrontó hatását is.
Az emberi fejlõdés fontos mérföldköve a növénytermesztés kezdete. A történelem során fokozódott az igény, hogy adott területrõl minél több és értékesebb termést tudjunk betakarítani.
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb fejlõdés az 1970-es évtized elsõ felében következett be.
November második felében és decemberben zajlanak a szokásos év végi partnertalálkozók, ahol munkatársaink beszámolnak az elmúlt év eredményeirõl – beleértve cégünk, a MONSANTO fejlesztési eredményeit és a vevõinkkel kialakított együttmûködések szakmai és üzleti eredményeit is.
Szegeden találkozott 2007 végén az a nemzetközi kutató konzorcium, amely 2007. januárjában indított egy közös programot, immáron egy éve.
Magyar Tudományos Akadémia
Idén a hatodik évbe lépett a Búzakalász Konzorcium, amellyel egy újabb hároméves kutatási ciklus zárult le.
Szakmai eszmecserékben, ha szóba kerül a növényi sorrend, gyakran a vetésváltási módozatokról, mint vetésforgókról beszélnek.
A búza kalászfuzáriummal szembeni ellenállósága nemzetközileg is forró kérdés.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény.
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükrében bemutatnánk, nézzünk néhány számszerû adatot az õszi búza fajtákról és a fajtahasználatról.
Az idei év mezõgazdasági szempontból igen különlegesen alakult.
Valószínû, hogy ilyen évjáratról csak a hosszú évek tapasztalatával felfegyverkezett növényvédõs kollégáknak vannak emlékei.
Az idei tavasz elég száraz volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén mûtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történõ bejutást.
A mûtrágyahasználat növényre és környezetre gyakorolt hatásának egy-egy térségben történõ reális megítéléséhez fontos információkat nyújtanak az ország különbözõ termõtájain beállított mûtrágyázási tartamkísérletek. E tartamkísérletek körébe tartoznak többek között a Debreceni Egyetem ATC Karcagi Kutatóintézet területén, réti csernozjom talajon beállított OMTK kísérletek is, ahol közel 40 éve elemezzük folyamatosan a mûtrágyázás rendszeres alkalmazásának környezeti, illetve a gazdasági növények termésére, termésminõségére, valamint termésbiztonságára gyakorolt hatását.
A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közönséges búzával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A termesztésre ható faktorokat alapvetõen 4 fõ csoportba soroljuk, mely alapján biológiai-, ökológiai-, termesztéstechnológiai- és ökonómiai tényezõk vannak.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény. A hibrid növények – kukorica, napraforgó vagy akár repce – a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezõtlen elõvetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlõ genetikai potenciál realizálására.
Az õszi búza gyomszabályozása az egyik legfontosabb és a legnagyobb lehetõségeket rejtõ feladat. Vetésterülete hazánkban nagy, az elmúlt években 1,1 millió hektáron termesztették. Szinte minden gazdaságban foglalkoznak a termesztésével, gyomszabályozásával. Termesztésének Magyarországon nagy hagyománya van, a gazdálkodás sikere az egész mezõgazdaság eredményességét befolyásolja.
Elõzmények. Az ember és a búza több ezer éves együtt evolúciója alatt elkülönítették a diploid, (2n=2x=14 kromoszóma), alakor sorozatot. Vad változata a T. boeoticum, termesztett a T. monococcum, ma is a világ búzatermesztésének kb. 1%-án vetik. A monococcumhoz hasonló szemeket a hallstatti ásatások során találtak.
A különbözõ búzafajták szemszerkezete, endospermium felépítése között igen jelentõs különbségek vannak, melyek meghatározzák, hogy milyen típusú élelmiszerek elõállítására alkalmasak. Ezek a minõségi különbségek igen nagy jelentõséggel bírnak a búza világkereskedelmében és piaci értékében. A kemény típusú búzák általános jellemzõje, hogy szemtermésük jelentõs hányada akkor is üveges szerkezetû, ha a környezeti és agrotechnikai feltételek nem optimálisak.
A martonvásári búzanemesítés történetében idén februárban elõször fordult elõ, hogy egy hazai nemesítésû õszi búza fajtajelölt nem az anyaországban, hanem külhonban, esetünkben a szomszédos Szlovákiában került az ottani három éves állami fajtakísérletek alapján elismerésre, nemzeti fajtalistára, s ennek megfelelõen az Európai Unió Közös Fajtakatalógusába.
Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.
A májusi idõjárás a sokéves átlaghoz közelítõ felmelegedést hozta, s a csapadék is a szokásos mennyiségben hullott. Az õszi vetésû növények kezdik behozni fenológiai elmaradásukat, május 20. táján az õszi búza kalásza hasban volt, bár némely helyen akkor még alig jutott túl a bokrosodáson.
A búza termelõi ára az elmúlt szezonban nem volt kielégítõ. A nem megfelelõ nyersfehérje-tartalom gyakran további árcsökkenést eredményezett a búzaárakban.
Mély fekvésû, rossz vízgazdálkodású területeken a belvíz az állományok megritkulását, részleges, vagy teljes kipusztulását okozta. A kipusztult foltokban, a megritkult állományokban a gyomok élettere megnõ, ezért ezeken a területeken fokozott gyomnyomással kell számolnunk. Amennyiben a táblák elvizesedése, a csapadékos évjárat miatt a gyomírtást a búza bokrosodásának a végéig nem tudjuk elvégezni, vagy rövid hatástartamú herbicides kezelést követõen a gyomok tömeges kelése indul, vagy a kezelést követõ éjszakai lehûlés (0 °C alatti radiációs hõmérsékleti minimum) miatt a herbicid hatása nem kielégítõ a búza szárba indulását követõen kell gyomirtani, vagy a gyomirtást megismételni.
Amikor ez az írás megjelenik, a termelõk még a tavaszi kalászosok vetésének gondjaival és a kapások magágy elõkészítésével küszködnek Idén rendkívül késõn engedte meg a természet, hogy a gazda a földjére mehessen és elkezdhesse a tavaszi munkákat. Sok helyen még most sem lehet a táblákon dolgozni, mert a belvíz ezt megakadályozza. De mint minden évben, most is beköszönt az igazi tavasz és a nyár.
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (vagy remélve) hogy a jobb teljesítményû növények utódai is nagyobb termést adnak. Történelmi távlatokban mérve így alakultak ki kultúrnövényeink, és a termesztett fajok tájfajta változatai. Alig több, mint száz évvel ezelõtt, egy új szakma, a növénynemesítés alapjai kezdtek kirajzolódni, hogy aztán alig néhány évtized alatt forradalmi változások zajljanak le ezen a területen is.
Magyarország mindig ismert volt a területén termett jó minõségû búzáról, azonban napjainkban az ingadozó minõség sok gondot jelent a termelõknek. A minõségi problémák több tényezõ hatásának tulajdoníthatók, amelyek között jelentõs szerepet játszik a hiányos tápanyagellátás is.
E löljáróban szeretném tájékoztatni az olvasót a 2004. évi õszi búza vetõmag-elõállításról, és a vetési helyzet alakulásáról.
Tisztelt Olvasók! Áprilisban és májusban hat cég összefogásával elõadássorozatot tartottunk tartósítás, minõségvédelem és hozamfokozás témakörökben.
Az elmúlt év 16 millió tonnát meghaladó gabonatermése, az ezzel együtt járó értékesítési gondok ismét felszínre hozták azokat a korábbi, fõleg közvéleményben megjelenõ kérdéseket, hogy kell-e Magyarországon ilyen területi részesedéssel és mennyiségben gabonát, döntõen búzát és kukoricát termelni.
Az elmúlt évben 15 000 tonna kukoricát tartósítottunk szerves savas kezeléssel több, mint 20 gazdaságban. A roppantásos technológiát választó üzemek döntõ többségében megmintáztuk az erjesztett takarmányokat és elvégeztettük azok teljes beltartalmi analízisét.
Rengeteg lehetõség van még a technológiák finomításában. Sok gazdálkodónak létfontosságú az a néhány mázsa plusz, ami feltétlenül kell még a gazdaságos termesztéshez.
Magyarországon az EU-csatlakozást követõen is a búza mellett a legfontosabb gabonanövényünk a kukorica.
Takarmányok, takarmányok megválasztásának szempontjai A hazai takarmánytermesztési lehetõségeink kedvezõek a tehenek táplálóanyag-ellátása szempontjából. A tehenészeti telepek két legfontosabb takarmány növénye a lucerna és a teljes kukorica növény, utóbbi általános tartósítási módja a silózás, míg a lucerna silózottan vagy szénaként kerül felhasználásra.
Az egyik év a másik után ..... gondolhatjuk most, hogy a tavalyi rendkívüli évet követte egy újabb rendkívüli évjárat. A százéves aszály- és hõségrekordot olyan év követette, melynél kedvezõbbet aligha várhatnánk az õszi kalászos gabonák kívánt, gazdaságossá tehetõ termesztése szempontjából.
Az EU csatlakozás GOFR betûkkel rajzol bûvös kört a közvetlenül támogatandó növények köré. A kimondhatatlan betûszó a gabona, olajos, fehérje és rost növények kezdõbetûibõl származik. A támogatások felöl nézve, tehát körön belül vagyunk, ami bizony jól jön a jövedelmezõségi oldalon.
A hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászos gabonafélék részaránya jelenleg 40-42% között változik évente. A statisztika a gabonafélékhez sorolja a kukoricát is, mellyel együtt a vetésterület közel 70%-án folyik e növényfajok termesztése.
Az elmúlt évtizedet követõen a két növényt az alacsony területi hatékonyság, illetve a termésátlagok évek közötti jelentõs ingadozás jellemezte. A jelenlegi átlaghozamaink az EU országokétól lényegesen elmaradnak, mûtrágya felhasználunk pedig ezen országokénak alig éri el az 50%-át. Jellemzõ még a többi erõforrás kényszertakarékossága (minõségi vetõmag, növényvédõszerek stb...).
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokféle minõségi kárt is okoz. Ide tartozik a vetõmag használati érték romlása, a rossz sütõipari érték, a sör minõségének romlása, a takarmány tápértékének, fehérjetartalmának csökkenése. A legfontosabb azonban mégis a mikotoxin termelésbõl adódó élelmiszer- és takarmány-biztonság csökkenés.
Egy-egy növényfaj termeszthetõségét alapvetõen a termõterület éghajlati és talajtani körülményei határozzák meg. Az elõbbi feltételek közül a fajválasztásnál alapvetõen meghatározó a hely hõmérsékleti, csapadék, valamint a napfénytartam idejére vonatkozó jellemzõi.
Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.
A termesztett gabonafélék betegségeit okozó kórokozók között jelentõs számban (közel 50) találhatók a gabona patogén vírusok. Hazai búza, durum búza, árpa, rozs, tritikálé és zab vetéseinket károsító vírusok közül a jelentõsebbeket az 1. táblázatban gyûjtve mutatjuk be.
A természeti folyamatok erõsítése a növénytermesztésben a növényi produktumok és a környezet stabilitását, fenntartását szolgálja. A növénytermesztés szerkezete és az eljárások átalakulása hozzájárul a termés mennyiségi és minõségi változásához és világossá vált, az ökológiai adottságok jobb kihasználásával a termelés kockázata csökken. Az a növénytermesztõ jár el helyesen, aki a teljes vegetáció során „egész évben” nyomon követi az adott növény növekedését és fejlõdését.
Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét. Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.
Legfontosabb kenyérgabonánkat, az őszi búzát, a hazai szántóterület közel egynegyedén – évente 1,1-1,2 millió hektáron – termesztjük. Ezen jelentős terület optimális időben történő bevetése, a vetőmagvak kiszállítása, feltöltése (ez országosan ~ 200 Et vetőmagot jelent!) jó üzemszervezést és korszerû vetéstechnikákat igényel. A búzavetés a termesztéstechnológia egyik olyan munkaművelete, amelynek hibáit a termesztés további beavatkozásai során kijavítani nem lehet, ezért ezt a technológiai műveletet már előretekintve, nagy gondossággal kell elvégezni. A technikai feltételek – a korszerű gabonavető gépek – adottak, tehát elsősorban a gazdálkodón múlik az, hogy vetőgépével olyan munkát végezzen, amely a termesztés terméseredménye során mutatkozik meg. A következőkben az őszi vetésűek sorbavető gépeit mutatjuk be, kitérve azok technikai-műszaki megoldásaira, gépkiválasztási szempontjaikra, beszerezhetőségükre.
Újra megjött az õsz. Ez a gyakorló mezõgazdász számára újabb munkacsúcsot jelent. Fontos gazdasági növényeink (napraforgó, kukorica, cukorrépa, stb.) betakarítása, talajaink õszi alapmûvelése zajlik ez idõ tájt. Ezek a munkák már önmagukban is nagy terhet jelentenek a gazda számára akár az erõ- és munkagép-igény, akár élõmunka vagy például az anyagi ráfordítások tekintetében. Ráadásul mindezek mellett az õszi vetések elvégzése is szükséges még a fagyok beállta elõtt, lehetõleg a legoptimálisabb idõben és a legjobb minõségben, hiszen mezõgazdasági struktúránkból fakadóan (az õszi búza fajsúlyos jelenléte a gazdaságok döntõ többségében) a jövõ évi árbevétel nagy százaléka áll, vagy bukik a munka megfelelõ kivitelezésén.
A kalászos gabonatermesztésben a betakarítás, vagyis az aratás a mezőgazdasággal foglalkozó emberek életében fontos, gyakran az egész életvitelüket meghatározó esemény. A mezőgazdaságból élők mindig is nagy gondossággal készültek fel az aratásra, gondosan megszervezték a munkát és előkészítették az eszközöket. Ugyanezek a feladatok ma is aktuálisak és ezért célszerű néhány gondolatban összefoglalni az arató-cséplő gépek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, ill. áttekinteni az arató-cséplő gép konstrukciókat.
A tavasz csapadékban nagyon szegény volt. A fejtrágyaként kijuttatott szilárd nitrogén műtrágyák csak igen kis mértékben hasznosultak, mert nem volt csapadék, hogy segítse az oldódást és a gyökérzónába történő bejutást. A száraz talajon a szilárd nitrogén nagy része gáznemûvé válik és elillan a levegõbe. Természetesen nem csak a nitrogént nem tudják felvenni a növények, hanem az egyéb tápanyagokat sem.
Ökológiai adottságaink mellett az õszi kalászos növényeknek nagyobb a gazdasági jelentõsége, mint a tavasziaknak. Ez a különbözõ növényfajokra egyaránt érvényes, így igaz a közönséges és a durum búzára, a tritikáléra, az árpára és a zabra is. Az õszi változatoknak éghajlati körülményeink között rendszerint nagyobbak a hozamai. A termés mennyisége a mai gazdasági szempontokat figyelembe véve meghatározó, de a faji sajátosságokra épülõ minõségi- és termesztéstechnológiai tulajdonságoknak egyre nagyobb jelentõsége lesz a jövõt illetõen. Fontos tulajdonság például a termésbiztonság, a betegségekkel-, a kártevõkkel-, vagy a különbözõ gyomirtószerekkel szembeni rezisztencia. Nem elhanyagolható szempont a fajták adaptációs képessége, hiszen egyre több külföldrõl származó "honosított" fajta kerül hazánkban is köztermesztésre. A piaci viszonyokat illetõen a jó minõségi paraméterekkel rendelkezõ fajták iránti igény fokozódik, s az abból elõállított késztermékek biológiai értéke is alapját képezheti az egészség megõrzésének, a különféle betegségek megelõzésének. A jó minõségû termékek iránti fokozódó kereslet arra ösztönözheti a termelõket, hogy körültekintõen járjanak el a fajták kiválasztásánál, mert a nem a végfelhasználáshoz igazodó termesztéstechnológia eredményeként létrejövõ "értéktelen" termények nehezen eladhatók. Mind a hazai, mind a külföldi piac igénye növekszik, s bizony szembe kell nézni azzal, hogy csak a kifogástalan termények adhatók el "jó áron" a fokozódó versenyben. Nem lehet ismételni elégszer a fajtaspecifikus termesztéstechnológiai szükségességét, hiszen a fajták már korábban is jelzett tulajdonságai határozzák meg azt, hogy egy adott táblán, egy adott gazdálkodónak milyen növényápolási, növényvédelmi, betakarítási technológiát kell végrehajtania. A fajta genetikailag meghatározott tulajdonságai csak az esélyét biztosítják annak, hogy abból "értékes" élelmiszer, takarmányozási- vagy élelmiszeripari alapanyag származik-e. Az, hogy végülis mi kerül a raktárakba nagyobbrészt az alkalmazott eljárások, tenyészidõszak alatti beavatkozások eredményétõl függ, de kétségtelenül hatással van arra a termõhelyi adottság is. A beavatkozások hatásaiként az eredmény csak utólag állapítható meg, s a rossz technológia következményeit már nem lehet a feldolgozás során javítani. Fel lehet használni viszont a termény leadása során keletkezett adatokat arra, hogy a végrehajtott beavatkozások eredményességét megítéljük. Ezzel a lehetõséggel válhat a tapasztalat termelõerõvé, racionális cselekvéssorozatok kiinduló pontjává.
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 2001. október 11-i vonatkozó rendeletében meghatározta a 2002. évi termésû élelmezési célú búza garantált árát, valamint az állami felvásárlás feltétel- és követelményrendszerét.
A hazai kontinentális éghajlati körülmények között a szélsõséges és kiszámíthatatlan idõjárási események gyakoriságának növekedése a jellemzõ. Az elmúlt vegetációs év idõjárása alapján ismételten bebizonyosodott, hogy a búzatermesztésben maximálisan törekedni kell a termés- és minõségstabilitást befolyásoló tényezõk összhangjának megteremtésére.
Az õszi búza talajmûvelési rendszere Az õszi búza talajmûvelési rendszerérõl már sokan, sokféle irányból közelítve írtak. Ez az a tétel, amelyet az Agráregyetemeken mentõövként dobnak a vizsgázó felé. Lehet még újat írni ebben a témában? Fiatal talajmûvelõként a feladat megoldásához segítségül hívom a klasszikusok tanácsát, a növénytermesztõk, talajmûvelõk megállapítását, valamint a termelõk tapasztalatát.
Az évelõ gyomnövények tarlón történõ vegyszeres irtása az egyik leghatékonyabb megoldásnak számít a mélyen gyökerezõ elterjedt fajok ellen. A hatékony megoldási lehetõség ellenére az évelõ gyomokkal fertõzött területek nagysága és a fertõzés erõssége az utóbbi években növekedni látszik. Különösen az idei évben, hiszen tavasszal korábban szinte soha nem tapasztalt tömegben hajtottak ki olyan évelõ gyomnövények, mint a mezei acat, folyondár szulák, fenyércirok és a nád is. Az erõs gyomosodás részben az enyhe téllel magyarázható, mivel kemény fagy híján az évelõk kitartó képletei szinte károsodás nélkül mentek a tavaszba, és már jóval a tavaszi növények vetése elõtt kihajtottak. A kialakult helyzet megszüntetése komoly erõfeszítést igényel a gazdálkodóktól. Az idén forgalomba került ROUNDUP BIOAKTIV a korábbinál még hatékonyabb segítség lesz a nehéz feladat megoldásában.
Még szakmai körökben is sokan hajlamosak sematikusan és leegyszerûsítetten kezelni az õszi búza termesztés technológiájának talajelõkészítõ mûveleteit, mondván hogy e növény nem igényli a mélyebb rétegû, s odafigyelést igénylõ munkát. Természetesen e megállapítás így hamis, hiszen a talajmûvelés termésre gyakorolt hatása itt épp olyan fontos, mint más növényeknél. A termõhelyi adottságokhoz, illetve az õszi búza igényéhez igazodó talajelõkészítéseket – a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontokat feltétlen szem elõtt tartva – nagy gonddal kell végezni. A jelentõs ráfordítások miatt a tarlóhántás utáni alapozó és másodlagos talajelõkészítés racionalizálása komoly elõrelépést jelenthet még a munkaerõ megtakarítás területén is.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 46/2001. (VI.25.) FVM rendelete szabályozza a közraktárba letett 2001. évi termelésû búza támogatását. A közraktárba letett 2001. évi termésû búzára, közraktárjegy fedezete alapján pénzügyi intézménytõl, illetve közraktártól felvett legfeljebb egy éves lejáratra engedélyezett hitel után kamattámogatás, valamint a legfeljebb 12 hónapos közraktári tárolás idejének figyelembevételével tárolási támogatás igényelhetõ. A kamattámogatás és a tárolási támogatás csak együttesen vehetõ igénybe.
Az elmúlt év gyakorlata alapján idén is sor kerül a közraktározáshoz kapcsolódó támogatások körének és mértékének kibõvítésére - derült ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter által 2001. június 22-én aláírt, de írásunk megjelenésekor még közzé nem tett FVM rendeletbõl.
VE Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A búza betakarítási idõpontjának a megválasztása körültekintõ munkát és nagy figyelmet igényel. A megfelelõ aratási idõpont kiválasztásához több tényezõ egyeztetésére van szükség. A biológiai szempontok mellett mérlegelni kell az agrotechnikai és üzemszervezési érdekeket is. A korai betakarítás szükségességét indokolja az esetleges kettõstermesztés, valamint az aratási munkacsúcs széthúzása.
Közhely, de igaz: minden év más. Az õszi kalászosok gyomirtása eltérõ lesz a megszokottól, hiszen a viszonylag korai vetések és a tél hiánya igen nehéz helyzetet teremtett a gyomosodási viszonyok területén. Jellemzõ a T2 - es (a búzáéval azonos fejlõdési ütemet mutató) gyomnövények nagymérvû jelenléte, ráadásul a gyomnövények fejlettsége több helyen szinte elképesztõ. A megszokott megoldások valószínûleg csak részmegoldásokat jelentenek majd, sok termelõnek keserû tapasztalatokat nyújt majd a tradíció. Még van idõ gondolkodni és cselekedni!
Az un. sor(ba)vetõ, vagy kalászos gabona vetõgépekbõl ma rendkívül sokféle változat áll a mezõgazdasági termelõk rendelkezésére. Közülük jelen témakörünkben csak a pneumatikus magtovábbítású gépekkel foglalkozunk részletesebben, amely megoldást számos vetõgépen alkalmaznak.
A búzavetések gyomfajösszetétele jelentõs változásokon ment át, melyeket a IV. Ujvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (1996-97) adatai is híven tükröznek. Egyes gyomfajok felszaporodásában fontos szerepet játszott az egyoldalú vegyszerhasználat, a „hagyományos„ hormonbázisú gabonagyomirtó szerek (MCPA, 2,4-D) széles körû alkalmazása okozta egyes különösen veszélyes gyomfajok (Galium aparine, Matricaria spp., Anthemis spp., Viola spp., Veronica spp., Fumaria spp.) felszaporodását.
Még nem közeleg a tavasz és nem volt igazán tél, mégis idõszerû felvetni néhány gondolatot a címben szereplõ témáról, a talaj természetes termékenységét kiegészítendõ N-mûtrágyázásról és adagjainak megosztásáról a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A búza N-igénye a fejlõdés folyamán mindvégig nagy, és nincs mindig összhangban a talajban lejátszódó nitrifikáció üteméve
A Top-Dry 2000 típusú mezõgazdasági terményszárítók mûködésüket tekintve szakaszos, illetve folyamatos üzemûek. A csúcsszárító rendszer azt jelenti, hogy a szárítótér és a szárítandó termény a fém gabonasiló-jellegû berendezés felsõ, kúpalakú traktusában, a „csúcson” helyezkedik el. A szárítóegység közvetlen hõlégbefúvású tüzeléses rendszerû, perforált kúptálcás, átáramlásos légáramú berendezés.
Az elmúlt évben több mint elégséges tapasztalatot gyûjthettünk a tavaszi kalászos gabonák termesztésében rejlõ kockázatokról. Termesztésükrõl teljes egészében nem mondhatunk le, az nem lenne helyes válasz még akkor sem, ha a tavalyi tavaszi kalászos gabonák sokszor annyit sem teremtek, amennyi a betakarítás költségét fedezte volna.
A nyár beköszöntével a kalászosok aratásának időszaka is kezdetét vette. Ezzel a szántóföldi munkák betetőzésének legfontosabb fázisába léptek a termelők. Igaz még odébb van, de érdekes lehet, hogy a következő év költségvetése, és így a támogatási összegek keretei miként alakulnak.
A kalászosok, ezen belül az őszi búza piacán pár éve érzékelhető a változás. Egyre több magyar gazdálkodó dönt úgy, hogy a minőséggel nem foglalkozik, a termésmennyiségre figyel, és ehhez igazítja a fajtaválasztást is. Nemesítési filozófiájában a Gabonakutató sem hagyhatta figyelmen kívül a piaci trendeket, igényeket. Ezért fordított az utóbbi időben nagyobb figyelmet arra, hogy a bőtermő, elsősorban a középérésű kategóriában különleges hozzáadott értékekkel rendelkező új fajtákat vezessen be.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésével szembeni elvárások miatt azonban az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi műtrágya-kijuttatással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
A következő hetekben dőlhetnek el a 2016-2017 évi kalászos vetések fajtaválasztási kérdései. Cégünk a Karintia Kft. vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és terménykereskedőként is egyre meghatározóbb mértékben képviselteti magát a magyarországi agrárpiacon. Az idén 20. születésnapját ünneplő cégünk az ausztriai központú Mauthner Cégcsoporthoz tartozik. Testvércége, a Probstdorfer Saatzucht nemesítőház és vetőmagüzem révén a legkiválóbb fajták előválasztási jogával rendelkezik. Ennek köszönhetően a magyar gazdák is válogathatnak a hazai termesztésre leginkább alkalmas, kiemelkedően teljesítő repce és a kalászos fajták közül. Ezek kifejezetten a Pannon régióra nemesített szárazságtűrő fajták. De mégis, a széles palettából milyen fajtát válasszunk?
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
Magyarország területének ötödén kukorica- vagy búzatermesztés folyik és ez a tevékenység hozzávetőlegesen 200 ezer család életét érinti közvetlenül. Sem makro-, sem mikroökonómiai szempontból nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű és hatékonyságú munka folyik a földeken. A fejlesztésre, javulásra mindig van lehetőség.
A most induló, hatékonyabb termelést megcélzó, termesztéstechnológiai kérdéseket boncolgató virtuális kerekasztal-sorozatunk első témájához az ötletet a közelmúltban megrendezett sajtótájékoztató adta, ahol a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével egy hatástanulmányt mutattak be. Neves hazai gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével készült a tanulmány, a tervezett növényvédő szer hatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálva őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrák esetében.
A szántóföldi növénytermesztőnek fajtaválasztáskor vevőként, a termény értékesítésekor eladóként kell helyt állnia, amely komplex gondolkodást igényel azon túl is, hogy eldöntötte, milyen felhasználásra kívánja terményét értékesíteni. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a termelői oldalról jelentkező igény hogyan változott az elmúlt időszakban a főbb szántóföldi növényeket illetően, továbbá, hogy a piacon jelentkező követelmények hogyan alakultak ezen időszakban. Vizsgálatunkat négy nagy területen termesztett növényfajon kívül az utóbbi években kiemelt fontosságúvá vált szójára is kiterjesztettük, ezt a takarmányozási és étkezési célú jelentőségén túl a hazai és külföldi piacokon jelen lévő fajtáink GM-mentessége is indokolja. A termelői igények alakulásáról fajtatulajdonosokat kérdeztünk meg, a piaci oldal megvilágítására terménykereskedelemmel foglalkozó vállalatok szakembereit kértük fel.
A kutatók azt mondják, találtak egy olyan különleges búzát, amely képes csökkenteni a takarmánykiegészítők használatát, mivel tartalmaz minden olyan kulcsfontosságú tápanyagot, ami az egészséges csontok kialakulását teszi lehetővé baromfiknál.
Május közepén, az árpákat követően megkezdődött az őszi búza kalászhányása is. Ez 2017-ben az évjárati hatások miatt eléggé elhúzódó időszakot fog jelenteni. Az ősszel optimális időben elvetett, korai fajták, főleg a déli országrészben már virágoznak, míg egyes későn vetett, kedvezőtlenebb fejlettségben telelő, ill. hosszabb tenyészidejű búzák még a zászlóslevél kiterülése előtt állnak.
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban elsőként a kalászos kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
SIRTAKI, BASMATI, FARINELLI, KWS FERRUM
Jól tudjuk, hogy a sikeres búzatermesztés legfontosabb feltételei a termesztési környezet – talajadottságok, elővetemény, agronómiai és agrotechnikai adottságok –, az időjárás és a biológiai alapok. Ez utóbbihoz a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. már évtizedek óta kalászos fajtáival és azok magas biológiai értékű vetőmagjával járul hozzá.
A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.
A növénytermesztő gazdák feladatai a tavasz közeledtével sokasodnak, a korai tavaszi vetésidejű kultúrákkal kapcsolatos teendők – ha az időjárás és a természet is engedi – elkezdődnek. Ezzel párhuzamosan a későbbi vetésű növények vetőmagjairól is érdemes előre gondoskodni. Partnereink szerteágazó igényeit a Genezis sokszínű vetőmagpalettája révén magas szinten tudjuk kielégíteni.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.
A viszonylag enyhe tél ellenére, országosan nézve, vegyes képet mutatnak a búzák. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk víznyomott, vagy a késői vetés miatt rosszul teleltekkel is. Nehéz feladat olyan technológiát kitalálni, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint ami elfogadható még a termelő számára.
A növénytermesztő gazdák az elmúlt években a takarmánygyártók, szemesek iránti igényeinek átrendeződését figyelhették meg. Jelentősen megnőtt a búza iránti keresletük.
A határt járva, még az időben elvetett búzák és árpák sem a megszokott képet mutatják a fejtrágyázás elvégzése után, a kedvezőtlen, rendkívüli márciusi időjárás hatására sem fejlődtek optimálisan. Ebben a helyzetben azonban mindent meg kell tennünk, hogy a differenciálódott oldalhajtásokból minél többet ki tudjon nevelni növényünk, és ezt a már meglévő terméspotenciált minél magasabb szintre emeljük.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
A SAATBAU LINZ HUNGÁRIA Kft. 2018. évi őszi fajtaajánlatát nyújtjuk át Önnek. Ha kiváló, búza, árpa, tritikálé, rozs vagy durum fajta termesztésére gondol, az a SAATBAU LINZ HUNGÁRIA Kft. és forgalmazói partnerei ajánlatában rendelkezésére áll.
A hazai búza vetésterülete az elmúlt években 950 ezer és 1 millió hektár között realizálódott. Erre a területre igen gazdag a fajtaajánlat, nem csak az őszi búza, de az egyéb kalászosok vonatkozásában is. A verseny nagy, akár a hazai, akár a külföldi fajtákat vesszük is górcső alá. Egy-egy fajta kedvező megítélését és köztermesztési pozícióját leginkább a vetőmag-szaporításokban elfoglalt helye alapján lehet megítélni. Az őszi búzák 193 db-os, hivatalos szaporítási rangsorában a Gabonakutató fajtái közül többek közt a GK Csillag és a GK Szilárd is jelentős pozíciót töltenek be, a köztermesztés igényli ezek vetőmagját.
A Syngenta a kiváló növényvédelmi termékein és a hazánkban méltán piacvezető napraforgóhibridjein kívül az elmúlt néhány év során a kalászos vetőmagkínálatával is öregbítette hírnevét hazánkban.
Ismert, hogy a GUINESS világrekordot jelentő legmagasabb hektáronkénti szemtermést 2017-ben KWS által nemesített őszibúza-fajta érte el. Ez a világrekorder genetika Magyarországon is elérhető.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot. Természetesen a jövedelmezőség szem előtt tartásával, ami egyet jelent a fejlesztéssel, az innovációval.
A SAATBAU LINZ HUNGÁRIA Kft. 2018. évi őszi fajtaajánlatát nyújtjuk át Önnek. Ha kiváló, búza, árpa, tritikálé, rozs vagy durum fajta termesztésére gondol, az a SAATBAU LINZ HUNGÁRIA Kft. és forgalmazói partnerei ajánlatában rendelkezésére áll.
A megfelelő fajtaválasztás növeli a hatékonyságot, az eredményességet, a versenyképességet, ezért ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze a gazdálkodók számára kukorica- és búzafajtákból is.
A Sumi Agro vállalat fontosnak tartja – hangsúlyozta Wirth László ügyvezető Visegrádon –, hogy az évente, immáron XVIII. alkalommal megrendezett Kalászos Gabona fórum rendezvényen a mezőgazdasági termelőket foglalkoztató aktuális témák kerüljenek fókuszba. A fórum felkért előadói a szakpolitika, a gabonapiac, illetve a termesztéstechnológiai szegmens elismert szakértői. A prezentációkból szemezgetünk.
A Magro a már megszokott színes előadói palettával, és izgalmas szakmai programmal tartja meg idén is éves szakmai rendezvényét, a Kukorica és Búza Konferenciasorozatot.
Hogyan lesz a mindenki számára hozzáférhető árinformációból hozzáadott érték, profit egy olyan, számos kihívással küszködő ágazatban, mint az agrár- és élelmiszergazdaság? És azon belül például a búzatermesztésben? Ennek legjobb működő példáját mutatja majd be az Agrárgazdasági Kutató Intézet januári, AGROmashEXPO keretében szervezett konferenciája.
Az utóbbi pár évben tapasztalt viszonylagos termőterület-csökkenésük ellenére kalászos gabonát egy-egy gazdaságban továbbra is nagy területen termesztenek. A sikeres és gazdaságos termelés érdekében fontos e kultúrákat gyommentesen tartani. A kalászosok gyomirtása a növénytermesztési technológiánk fontos eleme, mivel a terjedő gyomnövények nagy terméskiesést és minőségromlást okozhatnak.
Jelen sorok írásakor még joggal bizakodhatunk abban, hogy az idei telünk végre olyan lesz, amilyennek egy télnek lennie kell: a talajból hiányzó nedvességet minél nagyobb mértékben pótolni tudja, a mínuszok pedig mindent eltakarítanak, amely egyébként túlélés esetén a termésbiztonságunkat veszélyeztetné.
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.
Pájer Gyula közel négy évtizede gazdálkodik Regölyben, a Tolna megyei dombsághoz tartozó, jó adottságokkal rendelkező 1400 hektáron. Földjük mészlepedékes csernozjom és barna erdőtalaj magas (1,5–3%-os) humusztartalommal. Területeik átlagosan 30 aranykorona értékűek, de vannak 20 és 50 aranykoronások is.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma.
Bemutatóinkon – legyen az saját szervezésű vagy partnereinkkel közös – arra törekszünk, hogy az ország eltérő régióiban, esetenként határainkon túl is lássák, hogy fajtáink hogyan állják meg helyüket, és egy adott környezetben melyik fajtánk termeszthető sikeresen, eredményesen.
Manapság divatos megmutatnunk milyenek voltunk kis idővel ezelőtt, majd később milyenné váltunk. A jól megválasztott hozzávalók és a hatékony kúrák eredménye látványos. Azoknak, akik kétkedve fogadják az igazolt eredményt, csak annyit mondhatunk kinek ez, kinek az jön be, hasonlóképpen, mint a mezőgazdaságban.
A KWS által nemesített őszi búza és őszi árpa fajták a tavalyi évtől közös portfólióból érhetőek el Magyarországon, így termelőink ezentúl egy helyen találják meg kedvenc búza és árpa fajtáikat! A fajták egységes, közös képviseletével dobogós helyre kerültünk a fémzárolt, másodszaporítási fokú őszi búza vetőmagok hazai piacán*. Ebből a sikeres és gondosan összeállított fajtaajánlatból minden termelőnek biztosítani tudjuk az igényeinek megfelelő fajtát! De miért is ilyen sikeresek a KWS-es búzák Magyarországon?
Az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően nemcsak az árugabonát termesztő gazdaságok kerülnek nehezebb helyzetbe, hanem a vetőmag-előállítás is nagyobb figyelmet igényel.
Tisztelt Gazdálkodó! A cikkben olyan mondat szerepel, amit nemesítőcég eddig nem sokszor írhatott le, mert ilyesmi ritkán fordult elő a magyarországi őszi búza fajtaminősítések során.
Az őszi búza a kukorica mellett a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. A termőterülete 1 millió ha körül mozog; a felhasználása mind fő, mind melléktermékként igen sokoldalú.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
A budapesti AGROmashEXPO fórumszínpadán rendeztek kerekasztal-beszélgetést a kukorica- és búzatermesztés során elvégzett mérések fontosságáról. Az ország legnagyobb mezőgazdasági kiállításán 5 szakember segített megérteni a mérések jelentőségét és hasznosságát.
Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befolyásolja az egész agrárszektor sikerét.
Termesztett kultúrnövényeink közül sajnos az őszi búzának is megvannak a maga kórokozói, amelyek a tenyészidőszak során kisebb-nagyobb fertőzési nyomással léphetnek fel és veszélyeztethetik a várható termés mennyiségét és minőségét.
Az átlagosnál melegebb és aszályosabb tavaszelő az idén sem kedvezett a kalászosokban előforduló gombabetegségek terjedésének. Ezzel ellentétben a vetésfehérítő bogarak és levéltetvek nem várt korai megjelenése borzolja a termelők idegeit.
A Lajtamag Kft. több szegmensben kínál őszi kalászos fajtákat a gazdák számára.
A járványügyi helyzet miatt idén online határszemlét tartott a KITE, amit az egyik legnagyobb közösségi média platformon lehetett élőben követni. A két napos virtuális szántóföldi bemutatón az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok helyes termesztéstechnológiájának gyakorlatát és a legújabb fejlesztéseket ismertették.
Aszály, koronavírus okozta piaci kihívások, gombabetegségeknek kedvező időjárás. Csak néhány az idei, szokványosnak semmiképp sem nevezhető kalászos szezon kihívásaiból és a cikk írásakor a búza betakarításáig még heteket kell várni. De hogy látja mindezt az egyik ismert hazai országos integrátor cég vezetője, Bene Zoltán?
A Gabonakutató már évtizedek óta különböző kísérletekben teszteli az új és a köztermesztésben levő őszi búza fajtáit. Ezen kísérletek közül az egyik hiteles eredményeket nyilvánosságra hozó GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérletsorozata.
A Galldorf Zrt. és az Agrár-Auditker Kft. stratégiai partnere az Isterra Magyarország Kft. Együttműködésünk célja a francia Florimond Desprez vállalat által nemesített őszi búza, őszi árpa, őszi tritikálé és durumbúza fajtáinak széles körben történő megismertetése Magyarországon. Választásunk azért esett az Isterra Kft. által forgalmazott fajtákra, mert a hazai nemesítésüknek köszönhetően a régió éghajlati adottságaihoz leginkább alkalmazkodó új kalászos fajtákat állítanak elő.
Párban jár a mennyiség és a minőség.
Az idei év sem telt el a változékony időjárás okozta termesztési nehézségek nélkül. Az ország számos pontján elégtelen mértékű téli csapadékhelyzetet tovább tetézte a rendkívül aszályos tavaszunk.
Jóllehet, a világ idei búzatermésére vonatkozó becslésekből a nemzetközi elemző műhelyek hetek óta óvatosan farigcsálnak, többségük még mindig történelmi csúcstermést vizionál. De ha nem is születne újabb rekord, az már bizonyosnak tűnik, hogy a júliustól elindult új szezonban a kínálat jócskán meghaladja majd a keresletet, ezért az egyébként is tetemes tartalékok tovább duzzadnak.
Egyre inkább keresi a piac a kemény búzát és meg is fizeti! Az idei évben szinte sose látott magasságokig szökött a durumbúza terménypiaci ára.
Az idei év sem telt el a változékony időjárás okozta termesztési nehézségek nélkül. Az ország számos pontján elégtelen mértékű téli csapadék helyzetet tovább tetézte a rendkívül aszályos tavaszunk.
Az őszi búza a kukorica mellett hazánk legfontosabb gabonanövénye. Termesztése különösen szélsőséges időjárási körülmények között komoly odafigyelést, szakszerű és fegyelmezett agrotechnikát igényel.
Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a növények tápanyagfelvétele és növekedése közel sem mondható ideálisnak. Ezért egyre fontosabb, hogy olyan lombtrágyákat használjunk, amelyek szinte „tápoldatok”.
A 2021-es év első felében az ilyenkor szokásos szakmai tájékoztatók szinte kivétel nélkül átkerültek az online térbe. Igazi kuriózumnak számítottak tehát azok az alkalmak, amelyek során az érdeklődő kollégákat arra hívtuk meg, hogy a hatályos korlátozó intézkedések és biztonsági előírások betartásával kint a határban találkozzunk.
Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befolyásolja az egész agrárszektor sikerét.
A Martonvásárhoz kötődő Marton Genetics márka az egyik legfrissebb a márkatermékek között, amely magában hordozza a 70 éves martonvásári mezőgazdasági kutatások eredményeit és azt a dinamizmust, amellyel fajtáik megjelennek. A Bázismag Kft. és Elitmag Kft. alkotta cégcsoport a korábbi hagyományos piacok és termékek mellett folyamatosan bővíti portfólióját, újabb európai és Európán kívüli piacokon is megkezdte térhódítását – mondta Sándorfy András, a cégcsoport ügyvezetője.
A vetőmag vásárlásakor három fontos szakmai szempontra kell ügyelni: a vetőmagban rejlő genetikára, a csávázott vetőmag minőségére és a csávázószerre, amivel a vetőmagot kezelték. A Systiva® Kontroll védjeggyel ellátott kalászos vetőmagok e három szempont legmagasabb szintjét képviselik.
Az őszi búza és az őszi árpa őszi gyomirtása viszonylag rövid múltra tekint vissza, mivel a gyomszabályozás ezen módja valamikor csupán a 2000-es évek elején indult el Magyarországon. Az akkor még „idegennek” tekintett technológia azóta folyamatosan terjed, és egyre népszerűbb a termelők körében.
Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését, főként kalászosok és kukorica termesztése során.
Akik korábban próbálkoztak malmi minőséget elérni, de kevésbé jártak sikerrel, a helyi adottságok, időjárás, vagy technikai nehézségek miatt, azoknak érdemes a bőtermő fajták felé fordulniuk.
A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében folyó gabonakutatás és -nemesítés céljai megegyeznek az Európai Unió növénynemesítési, kutatási-fejlesztési irányvonalaival.
A szegedi nemesítőház őszi kalászos gabonái közül több fajtát is tudunk javasolni a kifejezetten nagy termőképességű fajtákat kereső gazdáknak, melyek szélsőséges körülmények között is kiváló termőképességről tesznek tanúbizonyságot, ugyanakkor minőségi felhasználásra is alkalmasak. Széles körű portfóliónkban az őszi búza mellett igaz ez durum- és tönkölybúza, tritikálé-, árpa- és zabfajtáinkra is.
Az őszi búza egyéves növény, viszont vegetációs idejét – az évelő növényekhez hasonlóan – nyugalmi időszak (áttelelés) osztja ketté.
Az EU mezőgazdaságát meghatározó módon befolyásoló Közös Agrár Politika (KAP) átalakítása jelenleg napirenden van a döntéshozók asztalán. A kiszivárgott információk alapján a következő 7 éves időszakra vonatkozó javaslatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése okán jelentősen csökkenteni kívánják a növénytermesztés során felhasznált kemikáliák mennyiségét, értve ez alatt mind a növényvédő szereket, mind a műtrágyákat.
A tél fogságából kiszabadulva végre ébredezik a határ, mozgásba lendülnek a traktorok. A sok esetben későn elvetett őszi búza vagy a vöröslő, liluló repce mutatja, hogy vízhiányos, hótakarómentes talajokon nehéz új erőre kapni. Ehhez nyújtunk segítséget az UPL Hungary Kft. biostimulátoraival.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma.
Az energia, valamint a mezőgazdasági inputanyagok árának folyamatos emelkedése okán a termelési költségek egy év leforgása alatt összességében 25–50 százalékkal emelkedtek, viszont ezzel egyidejűleg a terményárak is jelentősen nőttek. Ebben az időszakban a terményárak csúcsot döntögetnek, az előrejelzések szerint a drágulásnak koránt sincs vége. Szakértői vélemények egybehangzóan kijelentik, hogy nem érdemes kockáztatni a termést csökkentett inputfelhasználással – kihagyott tápanyag-utánpótlással, alultervezett növényvédelmi kezelésekkel, vagy visszavetett fajtákkal –, mert a nagy jövedelemtermelő képesség a megfelelő inputok és eszközök nélkül nem garantálható. Az intenzív búzatermesztés kérdéseiről Pógyor Zsolttal, a hazai kalászos piacon vezető Marton Genetics szaktanácsadójával beszélgettünk.
Több mint 300 termelő és partnercég képviselője látogatott el Batidára, a Gabonakutató idei kalászos bemutatójára. A nagy múltú, idén 98 éves kutatóintézet 50 éve foglalkozik kalászos gabonák nemesítésével, ez idő alatt közel 100 búza, 12 árpa, 11 durum, 8 zab, 5 tritikálé és 1 tönkölybúza fajtát hoztak – hangzott el Mandák Attila ügyvezető köszöntőjében. Elismert fajtáik napjainkban nagy sikerrel termeszthetők az ország, illetve a Kárpát-medence területén, e genetikák a mennyiség, minőség és biztonság hármas tengelye mentén üzemi körülmények között akár 10-11 t/ha termésre is képesek – emelte ki az ügyvezető.
Ausztria száraz éghajlatáról nevezetes Marchegg régiójába, Alsó-Ausztria tartományába invitálta partnereit a Karintia Kft., Közép-Európa nagy fajtabemutatójaként népszerűsítve a rendezvényt. A több mint 2000 látogatóval a jelzőre rászolgáló nagyszabású bemutatón összesen 17 növényfaj 120 fajtája került bemutatásra.
Nincs megállás! 1971-ben az első saját fajta; az Mv 1 alapozta meg a martonvásári nemesítés azóta is töretlen sikerét. Az elmúlt fél évszázad alatt 158 fajtát; köztük olyan kincseket adott Martonvásár a hazai és külföldi búzatermelők kezébe, mint az Mv 4, Mv 8, Mv 16, Mv Magdaléna, Mv Suba és Mv Kolo – hogy csak a korszakos nagy fajtákat említsük az elmúlt évtizedekből.
A KWS búza fajtái Európa szinten nagy jelentőséggel bírnak és kijelenthetjük, hogy mindenhol az elsők között vannak a gazdák választásánál. A hazai termelőknél sincs ez másképp és immár 12 éve az élvonalban van. Azonban azt kevesen tudják, hogy a kiemelkedő teljesítmény mögött milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a szakemberek, hogy a folyamatos fejlesztéssel évről évre jobb eredményeket tudjanak realizálni a gazdák, továbbá minden egyes aktuális nehézséggel fel tudják venni a küzdelmet.
Nyolcadik évébe lépett a Kwizda magas szintű technológiai kísérletsorozata, ahol repce-, búza-, napraforgó- és kukoricakultúrákban, több mint 10 ha területen, kultúránként több mint száz mezoparcellán végzik a kísérleteket Felsőnánán.
Miért a Karintiás kalászosokat válasszam?
A jelenlegi bizonytalan termesztési környezetben még inkább felértékelődik a termésbiztonság.
A szántóföldi növénytermesztés lényeges, a mai inputárakat is figyelembe véve, kritikus eleme az okszerű trágyázás, melynek célja a talaj termékenységének megőrzése, fenntartása, növelése. Ennek során a cél a legnagyobb jövedelem elérése. Az ősz az alaptrágyázás ideje. Az őszi vetésű kalászosok gazdaságosan magas termésátlagának eléréséhez, valamint a termésbiztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a szakszerű őszi NPK alaptrágyázás. Miért is olyan fontos ez az agrotechnikai elem?
A kalászos kultúrák területe növekedett a 2022/23-as szezonban, és a növekvő területtel növekednek az elvárások. A magas termés eléréséhez megfelelő védelemre és jó kondícióra van szüksége a kalászosoknak. A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állít minket, és az enyhe tél kedvez a gombakórokozók járványos megjelenésének. A fejlett búzaállományokban és őszi árpában is a szántóföldi szemlék során gyakran találkozhatunk a különböző betegségek tüneteivel.
Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.
Bár az idei kalászos szezont tekintve nem lehet okunk panaszra a téli feltöltő csapadék és tavaszi indító esők okán, már-már ideális feltételek között fejlődhettek eddig az állományok. Inkább az enyhe tél okozta levélbetegségek és kártevőnyomás, illetve a bedőlő terményárak okozhatnak nyugtalanságot a gazdáknak.
A kalászos kultúrák jelentősége a jelenlegi viszonyok között folyamatosan növekszik. Az egyre bővülő Syngenta kalászos genetikával, új generációs növényvédelmi és digitális megoldásaival, valamint a vállalat és a gazdálkodók oldalán felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával reális esély van arra, hogy Magyarország a termésmennyiség és minőség szempontjából is az európai országok élmezőnyébe kerüljön.
A területalapú támogatás teljes összegére való jogosultság megszerzésének fontos új eleme az agrár-ökológiai programrész teljesítése, amihez a gazdálkodók nagy része már 1 pontot a vetőmagválasztással teljesíthet. A martonvásári búzavetőmag segít a gazdának, hogy megfeleljenek az új támogatási rendszer feltételeinek. Azon termelők, akik az AÖP programban vállalták talajkondicionálók használatát, ők a martonvásári vetőmaggal a mag felületén ezt már teljesítik a fajta/nemesítőház választáskor, ami ebben az esetben biztos 1 pontot jelent.
Közös tudásbázist építenek az agráregyetemek
