Az elmúlt tíz napban főként a déli országrészben fordultak elő esők, pedig az ország többi részén is jó lenne. Változékony, kora tavaszi időre számíthatunk, majd a jövő kedden többfelé lesznek záporok.
Bár tavaszi napok az elmúlt egy hét során is előfordultak, és ezen a héten még várhatók is, a télnek ilyenkor még bőven van ereje. A hét végén újabb lehűlés jön, a jövő héten hó is hullhat.
A mögöttünk álló egy hétben ismét tavasziasra fordult időjárásunk, a február eleji megtorpanás után újra fejlődésnek indult a vegetáció, de egyelőre még nem köszönt el végleg a tél.
Hamarosan jelentős enyhülés érkezik megerősödő nyugatias széllel. Kevés csapadék várható, így tovább szárad a talaj fölső rétege, és egyre jobban visszahúzódik a belvíz.
A januárt jellemző tartósan enyhe és esős idő után a hét végétől jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is fagypont közeli hőmérsékletekkel.
Az elmúlt időszak időjárása miatt a talajok felső egy méteres rétege telítetté vált és emelkedni kezdett a talajvíz szintje is. Hamarosan változás jön: lehűl az idő és kevesebb lesz a csapadék is.
Rengeteg esőt hoztak az erre haladó mediterrán ciklonok.
Az elmúlt napokban nagy mennyiségű csapadék érkezett. A talaj ezt a mennyiséget már nem tudja befogadni, így nagy területeken jelenik meg belvíz a földeken. A folytatásban már kevesebb csapadék várható.
A hét végéig az ország északkeleti, keleti harmadán várható a legtöbb csapadék.
A szokatlanul enyhe időjárás folytatódott a múlt héten is, és ehhez bőséges csapadék is társult. A következő napokban sem várható, hogy beköszönt a tél, marad az enyhe, csapadékos kora tavaszi idő.
Amitől már az elmúlt években elszoktunk, annak az ellenkezője zúdult az országra, így Pest megyére is, minden előnyével és hátrányával egyaránt.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
Magyarország klimatikus adottságait nagyfokú változékonyság jellemzi, a meteorológiai tényezők határozzák meg leginkább a biomassza produkció nagyságát.
Az utóbbi 90 napra nézve a talajok víztelítettsége a sokévi átlaghoz képest a nyugati, és észak-nyugati területeket leszámítva országszerte negatív értéket mutat. Az ország területének háromnegyedén átlagosan közel 50 mm a hiány. Reméljük a folytatás kedvezően alakul majd, eddig azonban úgy tűnik hogy 2014-ben ismét aszályos évünk lehet.
Új megoldások a szántóföldi tápanyag-utánpótlásban
Marton L. Csaba tudományos osztályvezetõ az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézete és a Bázismag Kft. által szervezett kukorica tanácskozás keretében tartott elõadást augusztus végén a martonvásári kukoricanemesítési eredményekrõl. A nagy érdeklõdésre számot tartó prezentáció a szárazság és a légköri aszály problematikáját boncolgatta az egyes termesztéstechnológiai elemek és terméseredmények összefüggésében.
Az idõjárási szélsõségek az élet minden területén, de különösen a növénytermesztésben jelentõs kockázatnövelõ tényezõk. A termelõk és a biztosítások szempontjából fontos lenne tudni, mekkora a valószínûsége a szélsõségek megjelenésének, ezek mekkora terméskiesést idéznek elõ. A régi feljegyzések alapján, a ma is folyó felmérésekbõl levont következtetésekre támaszkodva sokan keressük a választ, mindezideig sajnos nem sok sikerrel. A cikkben felsorakoztatott háromnegyed évszázados adatok feldolgozása sem ad prognózist, csak megmutatja, hogy a mai fejlett agrokemotechnika ellenére egy-egy „jó vagy rossz évben” milyen terméskülönbségek lehetnek.
Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.
Sok termelõben felmerül a kérdés, az amerikai farmerek miben járnak elõttünk, miért tudnak nagyobb hozamokat realizálni? Érdemes megfigyelni, hogy milyen tõszámmal dolgoznak kollégáink az USA-ban, illetve hogyan változott a hibridek optimális tõszám intervalluma az elmúlt évtizedben.
A repcetermés az elmúlt 5 évben átlagosan 2,2–2,3 t/ha, ami a legutóbbi aratáskori 110–120 000 Ft/t fölötti áron, a nyereségesség határán mozog, míg az egy évvel korábbi árakon inkább veszteséget adott. Minden megyében és minden évben vannak kiemelkedõ eredmények, ahogyan az országos termésátlagban is jelentõs tartalékok lehetnek még a gyengébb termõhelyeken is.
A szántóföldi növényeink betakarításkori szemnedvessége nagyban befolyásolja a termelõk költségeit, eredményességét az adott gazdasági évben. A különbözõ fajták vízleadási dinamikája nagy jelentõséggel bír az egyes hibridek kiválasztásánál, hiszen a termelõk vágya az, hogy maximális bruttó jövedelemmel akár szárítási költség nélkül takaríthassanak be.
A változékony idõjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az elõzõ év a napraforgótermesztõk számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetõen mindenképpen szép haszonnal zárhatták a szezont. Az eredményekrõl és tapasztalatokról Bíró Jánossal, a Syngenta igazgatójával beszélgettünk.
Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal vártuk-várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kellett küzdenie. Ha visszagondolunk az õszi vetési feltételekre, csupa kedvezõtlen, munkánkat akadályozó körülményre emlékezhetünk, hisz az elmúlt 110 év legcsapadékosabb és egyik legszélsõségesebb évjáratának negatívumaival kellett számolnunk.
2010 extrém csapadékos év volt. Az elõzõ év minden tekintetben feladta a leckét a mezõgazdaságban dolgozóknak és ezen belül a kukoricatermesztõknek. De ugyanúgy feladta a leckét a gyomirtó szerek fejlesztõinek, gyártóinak, a forgalmazóknak és a szaktanácsadóknak egyaránt.
Nem túlzás azt mondani, hogy az idõjárás teljesen más arcát mutatja, mint tavaly ugyanebben az idõszakban. Akkor a szárazság, most pedig a rendkívüli mennyiségû csapadék nehezíti a földmûvelõ ember munkáját. Tavaly sok helyütt a rossz kelés miatt kellett újravetni a repcéket, az idén a sok víz és a hideg gyengíti az állományokat. Már ahol el tudták vetni, ugyanis a hirtelen és korán jött, esõs lehûlés számos helyen lehetetlenné tette a munkát. Visszatekintve az járt jól, aki a korai vetés mellett döntött és ennek megfelelõen idõzítette a talajmunkákat is.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanintézete és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 13. alkalommal szervezte meg a „Gödöllõi õsz” rendezvényt, amelynek hagyományosan az Agro Napló a támogatója. A program széles palettán mutatta be a növényvédelem és a tápanyag-visszapótlás területét, illetve a talajmûvelési technológiák ismertetésével és a biológiai alapokra, a fajtákra helyezte a hangsúlyt.
A címet magyarázván úgy is fogalmazhatnék, hogy vajon még mit kell kibírnia ennek a szegény növénynek ebben az évben? Kérdezem ezt ma, 2010. május 16-án, amikor rádió és televízió híradásaiból a természet újbóli kitörésérõl hallhatunk: orkánszerû viharok, kidöntött fák, leomló házfalak, embereket menekítõ tüzoltóbrigádok, folyamokká dagadt patakok, pusztító áradások, lezárt vasúti szakaszok és közutak szerte az országban. A megrázó képeket látva én meg egyre csak a repcéinkre gondolok…. Persze, hisz már tervezzük a közeljövõben esedékes repce-bemutatókat, amelyek elé oly nagy bizakodással néztünk! Igen, õszinte bizakodással és nagy-nagy reményekkel, mert egészen idáig úgy tûnt, hogy amit a természet õsszel elvett, azt most tavasszal pótolni igyekszik.
Az idén jobbára ideális talaj- és idõjárási viszonyok között kezdõdtek meg a kora tavaszi talajmunkák, valamikor március közepén.
A SZEGÁNA Kft. 14 éve forgalmazza a dán SUPERTECH termékeket. A gyár kezdetben egy, majd két, ma pedig már 4 féle nedvességmérõt készít (Farmpoint, Farmpro, Superpoint, Superpro), kétféle kialakításban van minta összenyomásos és mintadarálós mûszer.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
Szerencsére változott idõjárásunk május végén, azóta a legtöbb helyen hullott csapadék, csökkentette az aszály okozta károkat. A júniusi esõs idõszak jellemzõje volt a heves zivatarok kialakulása, ilyen helyeken nagy mennyiségû esõ hullott viszonylag rövid idõ alatt. Sajnos a zivatarokat több helyen súlyos károkat okozó jégesõ kísérte.
A termesztett növények közül a zöldségfélék különösen nagy mennyiségû vizet használnak fel termésképzésükhöz. Mára már világossá vált, hogy versenyképes árutermesztés a zöldségágazatban csak öntözött körülmények között lehetséges.
– avagy az erõs gyapottok-bagolylepke fertõzés és annak lehetséges következményei
Április idõjárása szokás szerint változékonyan alakult. A hõmérséklet átlagértéke a sokéves átlaghoz közelített, de ez helyenként eltérõ értéket mutatott (északon fagy is elõfordult).
Az egy hónappal korábban megjelent cikkben kicsit magamnak, kicsit mindenkinek feltettem a kérdést, nem túl korai ez a tavasz.
Az elmúlt évek tavaszi munkáit az extrém idõjárási körülmények miatt szinte nem is lehetett tervezni.
A növénytermesztés egyik legbizonytalanabb eleme az idõjárás, amely gyakran és jelentõsen beleszól a gazdálkodás sikerébe.
Meteorológus szemmel
A mezõgazdasági termelés egyik döntõ tényezõje az idõjárás, amely a termelési folyamatokat alapvetõen befolyásolja.
A 2006. év végére felhalmozódott csapadékhiány után vontatott szõlõfakadást prognosztizáltak a borvidéken.
Az iparszerû gazdálkodás eredményeként a XX. század második felében a gyengébb termõhelyi adottságokkal rendelkezõ régiókban is látványos hozamnövelés valósult meg. A természetes inputok helyett mesterségesek alkalmazása (mûtrágyák, növényvédõ szerek, egyéb hozamfokozók), és nagyarányú peszticid felhasználás indult.
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:
A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A talajtípusok, köszönhetõen nagy pufferkapacitásuknak viszonylag stabilan õrzik termõerejüket, ha a talajhasználat alapvetõ agronómiai szabályait betartjuk. Az idõjárás ezzel szemben, különösen a kontinentális klímazónákban, így hazánkban is, rendkívül változékony. Az elmúlt 15 év a szélsõségek gyakoriságának növekedésével ezt a megállapítást csak alátámasztotta. Nagy viták folynak arról, hogy egy kedvezõtlen éghajlatváltozás kezdetén vagyunk-e (globális felmelegedés), mik ennek a mozgató rugói, milyen változásokra számíthatunk? Tény, hogy hazánkban az említett 15 évbõl 10 évben a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott (mintegy 1000-1200 mm csapadékhiány halmozódott fel), az évi középhõmérséklet egyes klímakörzetekben több mint 1 ºC-kal nõtt.
A hazai korszerű növénytermesztési technológiák, az intenzív, belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egyrészének (pl. burgonya, cukorrépa, árú- és csemegekukorica, míg a kertészeti növények (pl. zöldség- és káposztafélék, stb.) nagyrészének a vegetációs időn belüli - esetleg többszöri - öntözését kívánják meg. Ennek megvalósítására nemcsak a hazai éghajlati körülmények és a többnyire szélsőséges időjárási viszonyok „kényszerítik” a gazdálkodókat, hanem annak felismerése is, hogy a mesterséges vízutánpótlással - az okszerű öntözéssel - a kultúrnövények növekedésének, fejlődésének olyan biztonsági faktor adható, amely a terméseredmények növekedésében kimutatható, ezáltal a termesztés jövedelmezőségében (gazdaságosságában) realizálható. Örvendetes, hogy az öntözéssel kapcsolatos technológiai- és gépvásárlási beruházások az elmúlt években folyamatosan növekedtek és ezekhez a szaktárca (FVM) megfelelő állami támogatást is biztosít.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
Hogyan lehet a legtöbbet kihozni az új agrártámogatási rendszerből? Nézze meg a NAK videósorozatát!
