Az ipari felhasználásra szánt terményből évente 5-600 ezer tonna kerül le az egyébként erősen gépesített, korszerű technológiával felszerelt területekről – írja a Magyar Idők pénteken. Emellett a közvetlen fogyasztásra szánt csöves kukoricával is jól állunk, a teljes hazai piacot magyar termelők látják el, így a strandokon és az áruházakban is honi zöldséggel találkozhatnak a vásárlók.
Az idei zöldségtermés 2 millió tonna körül várható, 5-10 százalékkal több lehet a tavalyinál - mondta a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.
Harminc esztendővel ezelőtt, 1987-ben nyitotta meg a Syngenta jogelődje, a Sandoz Seeds 2,5 hektáron a vállalat ócsai zöldségkutató intézetét, ahol ma már csaknem tízszer ekkora területen - összesen 12 növényfaj nemesítésén - dolgoznak a szakemberek. Az Ócsán nemesített zöldségféléket napjainkban a világ számos pontján termesztik nagy sikerrel a gazdálkodók.
A gazdasági társaságok által művelt szántóterület nagysága tovább csökkent idén, ezzel párhuzamosan pedig tovább gyarapodott a kisüzemek, egyéni gazdálkodók által művelt termőterület – írja a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal első féléves adatsorára hivatkozva.
A kontinensen Magyarország számít a legjelentősebb csemegekukorica-termelő országnak, továbbá az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb exportőre. Idehaza a leginkább elterjedtek a szuperédes fajták.
A zöldség-gyümölcs ágazat kibocsátása 2016-ban az előzetes becslések szerint értékben elérte a 280 milliárd forintot, 5-7 százalékkal haladva meg az előző évit - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) csütörtökön az MTI-vel.
A RASFF rendszerben érkezett információ szerint Franciaországból származó édes csemegekukoricát vontak ki a forgalomból elővigyázatosságból, mert a nem megfelelő hőkezelés és túltöltés miatt a Clostridium botulinum okozta ételmérgezés lehetősége állhat fenn. A termékből számos európai ország mellett Magyarországra is szállítottak.
Félmillió tonna csemegekukorica kerül a feldolgozókba az idei termelési szezonban. Mint a terület piacvezető vállalata, a Syngenta hajdúszoboszlói ágazati rendezvényén elhangzott: az idén 32 ezer hektáron termesztett élelmiszernövény nagy részét exportálják. Európában az orosz élelmiszer embargó bevezetése óta visszaesett a kereslet a csemegekukorica iránt is, amely miatt második éve csökken a termőterület. A feldolgozók a minőség javításával, több szuperédes termék előállításával és új csomagolási formákkal igyekeznek megőrizni piaci pozícióikat.
110 csemege- és 21 pattogató kukorica vetőmag tétel GMO szennyezettségét ellenőrizte eddig idén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A hatóság 7 mintában mutatott ki tiltott genetikai módosítást. A tételeket egytől-egyig megsemmisíttette a hivatal. A terület kiemelt figyelmét indokolja, hogy a csemege- és pattogató kukorica vetőmagból termett áru közvetlenül a vásárlók asztalára kerül.
Idén sem számítanak emelkedésre a szakemberek a főként exportpiacokon értékesített, feldolgozóipari cégek által hasznosított csemegekukorica, zöldborsó és zöldbab termesztésében, a visszaesést a gyengülő külpiaci kereslet okozza - közölte a növényvédőszer- és vetőmag-értékesítő Syngenta Magyarország az MTI-vel szerdán.
A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban.
A címben említett szerep e két haszonnövény vonatkozásában több szempontból is igaz. Egyrészt a szántóföldi zöldségtermelés, másrészt – ezzel szoros összefüggésben – a feldolgozóipari helyzetük meghatározó. A FruitVeB adatai szerint tavaly a hazai zöldségtermelés 71 ezer hektárjából a nagymagvúak (tehát a csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab) foglaltak el 53 ezer hektárt, ami közel háromnegyedes arány. E zászlóshajó pozíciónál fogva az egész élelmiszergazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű e növények termékpályáinak működése, fejlesztése, a versenyképesség állandó növelése. esség állandó növelése.
Igénylő: Termelő, TÉSZ, integrátor, regisztrált feldolgozó aki egyben integrátor is. Általános feltételek: Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsi tagság. A tagságból származó kötelezettségek teljesítése. Termeltetési és értékesítési szerződés megléte. Szerződéskötés legkésőbb 2003. május 15-ig. Általános és részletes minőségi követelmények (hűtőipari és/vagy konzervipari célra) teljesítése. Konkrét feltételek: Termesztéstechnológiai és minőségi követelmények betartása. Ellenőrzött (fémzárolt) vetőmag használata. Integrátor, TÉSZ esetében: a kapott támogatás kézhezvételét követő 15 napon belül a termelőhöz történő visszajuttatása.
A másodvetések sorában jelentõs szerepet játszanak mind a nagyobb gazdaságokban, mind pedig az ún. házikertekben a friss fogyasztásra, vagy tartósításra termeszthetõ zöldségnövények. A szóba jöhetõ számos faj közül a zöldbab, a csemegekukorica, a zöldborsó, a káposztafélék, a fejessaláta termesztéséhez szeretnénk olvasóinknak kedvet csinálni, ötletet adni.
A csemegekukorica hazánkban a legnagyobb területen termesztett zöldségféle. A termesztés elsõsorban konzervipari és hûtõipari célra történik. A feldolgozott termékek nagy része exportpiacokon értékesül. A friss piaci termesztés kisebb nagyságrendû és elsõsorban a korai idõszakban jelentõs.
Igénylõ: Csemegekukorica termelõ, regisztrált integrátor.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
A fenti növények tápanyagigényesek, a tenyészidejük rövid, erre a ciklusra kell optimális ellátásban biztosítani a tápelemeket. Az iparizöldség-termelők „tapasztalt hajósok”, s mindenkinek megvan az optimális technológiája. Ehhez a technológiához szeretnék kiváló minőségű műtrágyát ajánlani a szezonra.
Már lehet pályázni a 2024. évi Föld- és Talajgazdálkodási Díjra
