A második negyedéves amerikai növekedési adat igazolta, hogy az első negyedéves visszaesés csak egyszeri tételeknek köszönhető. Az amerikai gazdaság robusztus növekedése és a munkaerő-piaci kondíciók javulása erősítik a szeptemberi kamatemelés esélyét.
Bár a vártnál nagyobb mértékben növekedett az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben, a 0,2%-os (negyedév/negyedév) bővülés még nagyon messze van az egészségesnek tekinthető növekedéstől. Eközben az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 0,9%-os negyedév/negyedév bővülést regisztráltak (évesítve 3,5%).
Az eurózóna továbbra sem találja a gazdasági növekedés gyorsulásának útját
Az előzetes várakozásoknak megfelelően, csökkentette júniusban a kamatokat az EKB, illetve ezzel párhuzamosan egy új hitelezési programot is meghirdetett, ezzel próbálva életet lehelni az eurózóna gazdaságába, illetve elhárítani a deflációs veszélyt. Eközben a Fed megemelte 2015-re és 2016-ra vonatkozó kamatvárakozásait, az amerikai jegybank már jövő júniusban megkezdheti a kamatemelési ciklust.
Az első negyedéves GDP-adatok megerősítették az eddigi képet: a gyenge adat Amerikában az országot sújtó ítéletidőnek volt betudható – az áprilisi és májusi statisztikák a korábbi, magasabb növekedéssel konzisztens képet festenek. Míg Európában a gyenge növekedés – és az alacsony infláció – tényleges monetáris lazításra ösztönzi az EKB-t, ami júniusban, az új inflációs előrejelzés publikálásával egyidőben léphet.
Amerikában úgy tűnik, hogy valóban csak átmeneti volt a lassulás az első negyedévben az országot sújtó ítéletidő miatt, a legutóbbi statisztikák már újra kedvező folyamatokról árulkodnak. Ezzel szemben az eurózóna növekedése továbbra is törékeny, magas a munkanélküliség és egyre nyomasztóbb a deflációs veszély az erős euró mellett. Ennek ellenére az EKB továbbra is a kivárás mellett döntött legutóbbi kamat-meghatározó ülésén.
Az amerikai ítéletidő a gazdaság minden szegmensére negatívan hatott, azonban a visszaesés valószínűleg csak ideiglenes, tavasszal a korábban látott lendülettel folytatódhat a felívelés. Az eurózóna gazdasága kicsit jobban nőtt a vártnál, azonban a munkapiaci helyzet továbbra sem javult érdemben.
Az agrár-környezetgazdálkodási célprogram kérelmének leadásával megkezdõdhetnek a pályázott területek területkimérései az MVH-tól kapott határozatok alapján. Az MVH honlapján már elérhetõ a 2009. évi egységes kérelem túligényelt blokkjainak listája. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a 2009. évben induló agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramban résztvevõ területeknek rendelkezniük kell 2014. év december 31-ig érvényes földhasználattal. A földhasználatok bejelentése legkésõbb 2009. év szeptember elejéig kötelezõ az AKG célprogramok résztvevõinek. A szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl a következõkben olvashatnak.
Európa-szerte közzétették az első negyedéves növekedési adatokat. A közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül, ám a magyar növekedés messze elmaradt a várakozásoktól, az éves növekedés ugyanis a negyedik negyedévi 3,2%-ról 0,9%-ra esett vissza. Az eurózóna gazdasága a vártnál jobban, 1,5%-kal bővült, így az Európai Központi Bank várhat a további élénkítéssel és Mario Draghi, az EKB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank egyedül nem, csak a költségvetéssel együtt tudná élénkíteni a növekedést. Közben a piac figyelme egyre inkább a június 23-i brit népszavazás felé fordul majd, amin a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint többségben lehetnek a maradáspártiak.
Az erős amerikai és európai növekedés, a vártnál magasabb amerikai inflációs és béradatok, illetve az USA költségvetési hiányát és adósságát jócskán növelő adócsomag hatására jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban.
Változóban a világ vezető jegybankjainak monetáris politikai irányultsága, ami a hazai jegybanki folyamatokra is hatással lehet. Az Egyesült Államok központi bankja (továbbiakban: Fed) 2014 végén állította le eszközvásárlási programját, míg az első kamatemelésre 2015 decemberéig kellett várni. Idén júniusban az eddig havonta több tíz milliárd eurót a piacra pumpáló Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) döntött úgy, hogy ez év végén elzárja a pénzcsapot és 2019 második felére az első kamatemelést is kilátásba helyezték.
2018 második felében fokozódtak a globális növekedési kilátások romlásával kapcsolatos aggodalmak, részint az USA és Kína között feszülő kereskedelmi háború következményei, részint egyedi, ország- vagy térségspecifikus tényezők miatt. A világ vezető jegybankjai ezzel összhangban az év elején még szigorodó monetáris politikát hirdető kommunikációjukat az év végéhez közeledve sokkal óvatosabb hangvételűre cserélték. Ezt követően idén márciusban az EKB újabb, hitelezést támogató program, míg a Fed a további szigorítás szüneteltetése mellett tette le a garast.
A világ vezető jegybankjainak monetáris politikája 2018 második felében változott meg, amikor az elkezdett, illetve kilátásba helyezett szigorítás – kamatemelések, pénzmennyiséget szűkítő programok – leállítása, elnapolása került napirendre.
Így bővítené a kormány és a FAO a közös ösztöndíjprogramját
