Az agrárkutatások és az agrárinnováció stratégai irányairól, valamint a kapcsolódó uniós keretprogramról tanácskoztak az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei 2015. december 14-én, Brüsszelben.
Jelentősen csökkenhetnek a Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő jogszabályok, amelyek elsősorban az ellenőrzések rendszerét, a termeléshez kötött támogatásokat, a piaci intézkedéseket, valamint a zöldítést érintik majd – mondta Czerván György a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően Brüsszelben.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a termesztési engedélyezés előtt álló, illetve már korábban engedélyezett génmódosított kukoricafajták termesztési engedélye – a magyar kormány követelése alapján – nem fog kiterjedni az ország területére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a fajták nem lesznek termeszthetők Magyarországon.
Az Európai Bizottság október 14-én publikálta a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza-alapú gazdaság” 2016/2017-re szóló munkaprogramját.
Több mint négy éves tárgyalási folyamat eredményeként idén tavasszal elfogadták azt az európai uniós jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország a tiltás lehetőségét elsőként ültette át hazai jogrendjébe, és azonnal meg is tette a végrehajtáshoz szükséges lépéseket.
Helyi gasztronómiára alapozott kínálatával a Mecsek Zöldút Egyesület nyerte a "Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja" díjat - tájékoztatta a versenyt szervező Magyar Turizmus Zrt. szombaton az MTI-t.
A tejágazati uniós mentőcsomag bevetése nem elegendő a termelői árak zuhanásának a megállítására – jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben. Az egyedül bevethető két hatékony eszköz most a sovány tejpor, a vaj és a sertéshús intervenciós árának – legalább ideiglenesen történő – megemelése, továbbá az exporttámogatások ideiglenes aktiválása lenne.
A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak 58. találkozóján a szervezetek aggodalmukat fejezték ki a tejágazatban jelenleg tapasztalható helyzet miatt, amely nagy veszélyt jelent az ágazat jövőjére nézve. Az agrárkamarák képviselői nem elégedettek az Európai Bizottság javaslatával a piaci válság megoldását célzó támogatás mértékét illetően, a megajánlott 500 millió eurós csomagot a mezőgazdaság stabilizálására nem tartják elégségesnek.
A Régiók Európai Bizottsága úgy véli, hogy az Európai Bizottság a sürgősségi intézkedések kihirdetésével megvárta, hogy a termelők számára tarthatatlanná váljon a tejágazat helyzete. Véleményük szerint az új csomag nem oldja meg az EU liberalizált tejágazatának strukturális problémáit.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek hétfői rendkívüli ülésén az Európai Bizottság 500 millió eurós intézkedéscsomagot jelentett be, amely a tej- és a sertéságazat megsegítését célozza.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az Európai Bizottság 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Stratégiai Tervét, amely a Közös Agrárpolitika működési feltételeit határozza meg a 2023 és 2027 közötti időszakra. Így még közelebb kerülünk ahhoz, hogy a jövő évben – némileg módosuló feltételrendszer közepette – továbbra is elérhetőek legyenek a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési felhívások.
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
