Partnereink hírei > X 2019.07.27.
Őszi árpa. A csúcsok csúcsai.

A kisebb területen vetett őszi kalászos fajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meghatározó, számos esetben piacvezető pozícióval rendelkeznek.
A kisebb területen vetett őszi kalászos fajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meghatározó, számos esetben piacvezető pozícióval rendelkeznek.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.
Letölthető a SAATEN-UNION tavaszi fajtakatalógusa.
Többet költöttek vetőmagra idén a gazdálkodók, a tonnánkénti átlagár tavasszal csaknem 3 ezer forinttal haladta meg a 2016. őszi szintet – írta a Magyar Idők. A vetőmag-forgalmazók évente csaknem 100 milliárd forint értékű árut értékesítenek a hazai piacon. A magyar termelők körében a honi fajták mellett a nyugat-európai nemesítésűek a legnépszerűbbek.
A szójaterület jelentős növekedését eredményezheti, hogy e növény termesztése esetén termeléshez kötött többlettámogatás jár, illetve, hogy ökológiai célterületként is elszámolható. Megközelítőleg 200 EUR/ha többlettámogatás számolható el a gabonanövényekhez képest abban az esetben, ha a vetésterület nem nő meg jelentősen a tavalyi évhez képest.
Lassan már meglepetést sem okoz a növénytermesztők számára az évjárat szélsőségessége. Egy újabb különleges év, amely sokadik volt a sorban. Valószínűleg a jövő év sem alakul majd gyökeresen másként.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. koordinálásával szeptember hónapban számos GMO mentes szója fajta- , és termesztéstechnológiai rendezvény volt és lesz megtartva országszerte.
Előnnyel értékesítheti a termését, aki az elsők között arathat!Új kukoricahibrideket mutattak be a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársai szeptember 2-án. A kutatók elmondták, hogy az elsődleges szempont az érési idő csökkentése volt. A mostanában jellemző, változékony időjárási körülmények miatt lényeges, hogy a szemek mielőbb beérjenek, kevesebb viszontagságot vészeljenek át a termelés során. Az új hibridek terméshozama is meghaladja a korábbiakét. Bemutattak egy olyan – egyelőre minősítésre váró – típust is, amely 20 százalékkal terem többet, mint a jelenlegi standard.
Az szokatlanul enyhe tél és a csapadékos enyhe időjárás meghozta a nem kívánt eredményt. Számos gabonatáblán jelentős mértékű a sárga rozsda járványszerű fertőzése. A gombabetegség elleni védekezés költséges, de kellő körültekintéssel, a minimálisra csökkenthető, akár elkerülhető. A megoldás a fajtaválasztásban rejlik. Az idei évben ismét reflektorfénybe kerültek a gombabetegségekkel szemben ellenállóbb fajták.
Ismét eltelt egy év és újra a szántóföldi bemutatók elébe nézünk, új reményekkel és bizakodással telve. A Gabonakutató Nonprofit Kft. és munkatársai szintén készülnek arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatait a fajtáikkal kapcsolatosan, személyesen ismertessék meg a partnereikkel, illetve az újabb érdeklődőkkel. Hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy jövőbeni gazdálkodásunk évről évre eredményes legyen, aminek egyik meghatározó tényezője a biológiai alap, nevezetesen a FAJTA ismerete és annak minősített vetőmagja.
A szójatermesztés sikerességét alapvetően meghatározza a fajtaválasztás. A jó termés- eredmény eléréséhez ismerni kell a ter- meszteni kívánt fajta ökológiai és technológiai igényeit, reakcióit, ugyanakkor tisztában kell lennünk az adott termőterület ökológiájával és saját technikai lehetőségeinkkel is. Egy-egy fajta a legbiztonságosabb és legnagyobb termést ott adja, ahol a klimatikus és talajviszonyok, a technológiával összhangban, a fajta igényeinek leginkább megfelelnek. Adott területen termeszthető fajtát leginkább annak tenyészideje határozza meg. Emellett figyelembe kell venni a termesztési célt is, amely meghatározza a maghéj és a köldök színét.
A generációváltás folyamata látványos a Gabonakutatónál, egyre több fiatal szakember tűnik fel kutatási fronton és a Gabonakutató értékesítő csapatában is. A hagyományos, szeptember 2-ai bemutatón már ők prezentálták az új kukoricahibrideket.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei kukorica-fajtabemutatóra is érdeklődők százai látogattak el az ország minden pontjáról, hogy tájékozódjanak a kukoricát érintő aktualitásokról, valamint a növénytermesztésben rejlő lehetőségekről.
Az évről évre június második hetében megtartott martonvásári országos kalászos fajtabemutatón idén 9 növényfaj 44 fajtájával kerülhettek „testközelbe” az érdeklődő gazdálkodók. A bemutató fő gerincét adó kenyérbúzákon kívül kekszbúza, durum búza, tritikálé, őszi és tavaszi zab, tönkölybúza, alakor- és tönkebúza, továbbá rozs, valamint őszi és tavaszi árpa fajták kerültek bemutatásra. A fajtasorban elvetett 22 búzafajtából és 3 fajtajelöltből aktuálisan egy tucat bír meghatározó jelentőséggel és ezek közül idén az Mv Karéj és Mv Nádor számít vetőmagpiaci szempontból elérhető újdonságnak.
A mai kor követelményeinek megfelelően szükség van olyan modern fajtákra, amelyek képesek a velük szemben támasztott magas elvárásoknak eleget tenni. A Raiffeisen-Agro Mo. Kft. több mint másfél évtizede törekszik arra, hogy a lehető legjobb fajtákkal állhasson a gazdálkodók rendelkezésére. Az idei évben rendkívüli mértékben tapasztalhattunk rozsdafertőzést kalászos gabonákon, különös tekintettel a sárgarozsdára. Nagyon sok fajtánál megmutatkozott, hogy nem rendelkeznek megfelelő ellenálló képességgel a nevezett kórokozókkal szemben. Elmondhatjuk, hogy a mi általunk képviselt fajták kiválóan teljesítettek e tekintetben, tapasztalhattuk különböző fajtasorokban is, hogy a RAM fajták kitűntek az egészséges zöld levélzetükkel és már messziről felismerhetőek voltak. Ez egy fontos szempont lehet az idei kalászos vetőmag megválasztásánál.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
A 2014. év a Gabonakutató Nonprofit Kft. életében egy jelentős dátum, hiszen ebben az évben ünnepeljük intézményünk alapításának 90. évfordulóját. Az elmúlt 90 év bármelyik évtizedét is vesszük górcső alá, az mindig arról szólt, hogy az intézmény nevétől, feladatától, fenntartójától függetlenül, folyamatosan a magyar mezőgazdaság szolgálatában állt. A köztudatban a „Szegedi Gabonakutató” ma már egy általánosan ismert fogalom, annak ellenére, hogy neve 1924 óta többször változott. Intézetünk számtalan olyan kutatási és nemesítési eredményt ért el ezen időszak alatt és adott át a magyar, sőt az európai mezőgazdasági termelésnek (fajták, hibridek, alapkutatási eredmények, nemesítési módszerek), de Európán kívülre is, amelyek a gyakorlati mezőgazdasági tevékenységet gazdagították, eredményesebbé tették.
Amikor fajtát választunk, néhány dolgot meg kell fontolni, amelyek közvetlenül befolyásolják az elérhető hozamot és nyereséget. A maximális termés-potenciál genetikailag meghatározott minden egyes fajtánál. A maximum azonban csak megközelíthető, szakszerű és gondos agrotechnika és a fajta igényeinek mindenben megfelelő környezeti feltételek mellett. Ezek a feltételek azonban maradéktalanul ritkán fordulnak elő.
A kérdésre, laikusként, aki év, mint év látja az országutak mellett a rengeteg napraforgótáblát, azt felelném: – természetesen intenzív kultúra, ez nem lehet vitás. Kissé továbbgondolva a kérdést azonban kiderül, nem is olyan egyszerű a válasz.
Az idén hetedik alkalommal publikálta a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét.
A szójának két fõ hasznosítási iránya van: az állattenyésztés legfontosabb fehérjeforrása, másrészt az élelmiszeriparban széles körben felhasználható alapanyag. Hazánkban változó kedvvel és területen termesztették és termesztik. Az utóbbi években területe 30–35 ezer hektár között ingadozik, termése évi 60–90 ezer tonna, ami a hazai felhasználás mintegy 20%-a.
Hazánkban évtizedek óta a legnagyobb szántóföldi körülmények között termesztett kultúra a kukorica. Megközelítõleg 1-1,2 millió ha-on vetjük évrõl évre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelemtermelõ képessége nagy mértékben ingadozik. Részben a klímaváltozás és az egyre inkább fellépõ idõjárási anomáliák tehetõk ezért felelõssé, valamint a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen terménypiaci ármozgások.
Az igen koraitól a siló hibridekig
Annak ellenére, hogy az idei rendkívüli idõjárás miatt sok demonstrációs kísérlet megsemmisült, vagy kiértékelhetetlenné vált, július közepéig az ország meghatározó kukorica-termesztési régióiban megtartottuk a már hagyományosnak számító virágzáskori, virágzás utáni fajtabemutatóinkat.
Kilenc hónapja indult az Elitmag Kft. megújult honlapja
A köztársasági elnök 2009. május 6-án aláírta az egyes iparjogi törvények módosításáról szóló törvénycsomagot. A módosítás rendezi a növényfajta-oltalomból eredõ díjigény kérdését saját vetõmag felhasználáskor, hiszen jogdíjfizetés ellenében lehetõvé teszi a gazdálkodók számára az utántermesztett vetõmag jogszerû felhasználását.
Az elmúlt évekhez hasonlóan május utolsó hetétõl az országban folyamatosan egymást követték a repce és kalászos fajta- és különféle növényvédelmi-bemutatók. Akadtak olyan napok, amikor 6-8 különbözõ, szántóföldi bemutatóval összekötött rendezvény is megnyitotta kapuját egy-egy régióiban az érdeklõdõk számára.
A közelmúltban átalakult a szegedi Gabonakutató Közhasznú Társaság Kft.-vé, ugyanakkor a nonprofit és közhasznú jelleget megtartotta, hiszen továbbra is ugyanazokat a feladatokat ellátva folytatja tevékenységét, vagyis a jó fajtákkal, a jó agrotechnikával szolgálja elsõsorban a magyar mezõgazdaságot – hangzott el Szegeden a Gabonakutató Kft. kalászos fajtabemutatóján. A bemutatón dr. Beke Béla nemesítõvel beszélgettünk a fajtáikról.
Hazánkban átlagos idõjárási feltételek mellett az õszi búza betakarítása két-három hét, kedvezõ esetben, megfelelõ mûszaki-technikai felkészültséggel ennél rövidebb idõ alatt is elvégezhetõ. Klasszikusan kézi kaszás aratás kezdete Péter-Pál napjához köthetõ, azonban az évjáratok jelentõs mértékben módosíthatják a betakarítás kezdeti idõpontját.
A statisztikai adatok szerint az utóbbi évtizedek egyik „sikernövénye” a világon a szója volt. Termõterülete az 1960-as évektõl napjainkig közel megnégyszerezõdött, s mára meghaladja a 94 millió ha-t. A legnagyobb növekedés Argentínában történt, ahol a vetésterület a korábbi 1100-szeresére nõtt. Hazánkban a növekedés üteme „csak” 11-szeres, s jelenleg 35 ezer ha vetésterülettel rendelkezünk.
November 19-én tartotta sajtótájékoztatóját a Magyar Kukoricaklub, ahol ismertették a Top20 fajtakísérletek 2008. évi eredményeit, melynek elsõdleges célja az adatközlés. Ennek alapján a szakmai szereplõk elvégezhetik a saját elképzeléseiket legjobban szolgáló értékeléseket. Ez a fajta közlés ösztönözhet arra is, hogy az érdeklõdõk alaposabb tanulmányozás tárgyává tegyék a fajták által elért eredményeket.
Lökés az agrár K+F-nekMásfél évvel ezelõtt jelentették be – a Pioneer Hi-Breed magyarországi leányvállalata –, hogy egy nemesítõ kutató állomást hoznak létre hazánkban. A terveknek megfelelõen az idén tavasszal vehették birtokba a nemesítõk a cég új fajtakísérleti telepét. Ekkor vetették el néhány parcellán az elsõ kísérleteket. A beruházás megvalósulásával egy közel félmilliárd forintos új létesítmény szolgálja Magyarországon a növénynemesítést, egy olyan többletinformációs bázis, ahol az eddigieknél nagyobb számú kísérlet elvégzése mellett jóval több adat feldolgozására, a késõbbiekben pedig a gyakorlatba való átültetésére nyílik lehetõség.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.
A vasvári székhelyû Karintia Kereskedelmi, Mezõgazdasági és Szolgáltató Kft. 1995 óta vesz részt aktívan Nyugat- és Közép-Európában a szántóföldi növénytermesztés termékeinek bel- és külkereskedelmében, valamint kalászos fajtái révén a gazdák jó minõségû fémzárolt vetõmaggal történõ ellátásában.
A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) elnökségének és küldöttgyûlésének határozatai alapján létrejött a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT).
A Südwestdeutsche Saatzucht (SWS) a német Saaten-Union kukorica nemesítõjeként 1990-ben indította el magyarországi nemesítési programját, melynek célja a hazai viszonyoknak leginkább megfelelõ, és a Kárpát-medence országainak igényeit kielégítõ hibridek elõállítása.
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükrében bemutatnánk, nézzünk néhány számszerû adatot az õszi búza fajtákról és a fajtahasználatról.
Az ország két legnagyobb kutatóintézete a „martoni” és a „szegedi” – ahogyan csak köznapi szóhasználatban emlegetik, nem csak a kutatók, hanem termelõk is – egy hét különbséggel tartották meg idei, 2007-es kalászos fajtabemutatóikat.
A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. május 30-án Táplánszentkereszten, majd Szegeden június 6–7-én tartotta kalászos fajta bemutatóját.
Észrevételeim a fajták megválasztásának szempontjaihoz
A hazánkban megtalálható, valamint a további, jelentõsebb világfajtákkal foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezeteként a kombinált, vagy kettõshasznosítású fajtákon belül a lapály fajtacsoportról (bos taurus primigenius hollandicus), kívánunk egy rövid áttekintést adni.
A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közönséges búzával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A termesztésre ható faktorokat alapvetõen 4 fõ csoportba soroljuk, mely alapján biológiai-, ökológiai-, termesztéstechnológiai- és ökonómiai tényezõk vannak.
Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.
A génerózió olyan jelenség, amelyet megakadályozni nem tudunk, de annak folyamatát, illetve hatását csökkenthetjük. Ebben a munkában különösen fontos, hogy évszázados fajtáinkat megõrizzük, tulajdonságaikat leírjuk és megállapítsuk jövõbeli felhasználásuk lehetõségét.
Az elmúlt 20 hónapban a kõolaj iránti kereslet nagyobb mértékben növekedett, mint a kitermelés, ill. a feldolgozás, az árak 40-rõl 60 USD/barrel-re emelkedtek. A korábban soha nem tapaszalt 75 USD árat részben a kialakult politikai bizonytalanságok is indukálták. Az Európai Unió és a világ jövõbeni gazdasági növekedése szempontjából az energia ára valamint az ellátás biztonsága vált központi kérdéssé. Világméretekben már nem a tõke, a termõföld vagy a munka a termelés növekedésének minimumfaktorai, hanem sokkal inkább az energia valamint a technológia.
Jelenlegi helyzetkép A kalászosok fémzárolt minõsített vetõmag használata az elmúlt években drasztikusan visszaesett és az utántermesztett vetõmag egyre inkább elõtérbe került. Mit jelent ez az utántermesztés kalászos gabonák esetében?
Nem véletlen, hogy a fajtaválasztással kapcsolatos szaktanácsadásban nem alakult ki egy olyan rendszer, mint például a mûtrágyázás, vagy általában a talajerõ gazdálkodás területén.
Amikor ez az írás megjelenik, a termelõk még a tavaszi kalászosok vetésének gondjaival és a kapások magágy elõkészítésével küszködnek Idén rendkívül késõn engedte meg a természet, hogy a gazda a földjére mehessen és elkezdhesse a tavaszi munkákat. Sok helyen még most sem lehet a táblákon dolgozni, mert a belvíz ezt megakadályozza. De mint minden évben, most is beköszönt az igazi tavasz és a nyár.
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (vagy remélve) hogy a jobb teljesítményû növények utódai is nagyobb termést adnak. Történelmi távlatokban mérve így alakultak ki kultúrnövényeink, és a termesztett fajok tájfajta változatai. Alig több, mint száz évvel ezelõtt, egy új szakma, a növénynemesítés alapjai kezdtek kirajzolódni, hogy aztán alig néhány évtized alatt forradalmi változások zajljanak le ezen a területen is.
Napjainkban a szakirodalomban és különféle rendezvényeken is gyakran elõtérbe kerül a hazai növénytermesztés versenyképességének fokozása. Ahogyan más növénykultúráknál, a hazai napraforgótermesztésben is a minõségi áru elõállítására és a költséghatékonyságra kell törekedni.
Magyarországon váltakozó sikerrel termesztjük a repcét. A 2004-es év kimondottan jó terméseredményeket hozott és ha minden igaz, a 2005-ös aratás is jól alakul.
A söripar minõségi igényei szigorúak és speciálisak. A sörgyártás céljára termesztett árpának tulajdonképpen a csírázás, tisztaság, nedvességtartalom, szemméret, kiegyenlítettség, egészség stb. szempontjából vetõmag minõségûnek kell lennie, de emellett a söripar egyéb minõségi igényeit is ki kell elégítenie.
A napraforgó vetésterület 47 908 ha volt. Az országos termésátlag 2,547 t/ha, ami rekord eredménynek számít a hazai napraforgó-termesztés történetében.
Következõ évi fajtaválasztását szeretnénk segíteni azzal, hogy tájékoztatjuk Önt cukorrépafajtáink idei néhány jellemzõ eredményérõl.
Az EU csatlakozás GOFR betûkkel rajzol bûvös kört a közvetlenül támogatandó növények köré. A kimondhatatlan betûszó a gabona, olajos, fehérje és rost növények kezdõbetûibõl származik. A támogatások felöl nézve, tehát körön belül vagyunk, ami bizony jól jön a jövedelmezõségi oldalon.
Az idei 2004. évben, EU tagságunk elsõ évében, mi olyan fajtákat és azok vetõmagjait kínáljuk Önöknek, mint eddig. Ahogyan azt az elmúlt tíz évben tettük, évente újabbakat, és újabbakat, évente jobbakat és még jobbakat, folyamatosan bõvítve vetõmag választékunkat.
Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minõsített burgonyafajták száma. A világon minõsített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebbõl több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelõtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentõs minõségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidõ alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidõn belül elkülöníti a különbözõ hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)
A világon évrõl-évre termelt szemes termények közül a búza, a kukorica és a rizs szolgálják legnagyobb tömegben az emberiséget. Közülük az elmúlt másfél évtizedben a kukorica állhatott fel legtöbbször a képzeletbeli dobogó legfelsõ fokára. Jelentõségét termõképessége, sokrétû felhasználhatósága (humán táplálkozás, takarmányozás, ipari alapanyag), genetikai és ökológiai plaszticitása, jó tömegkezelési tûrõképessége adják együttesen (1. sz. táblázat). Szerencsére hazánk szántóterületének több mint ¼-én a talaj alkalmas a kukorica termesztésére és a mostohább csapadékviszonyainkat leszámítva klímánk is kedvez különbözõ célú termesztésének. Ennek megfelelõen vetésterülete, a mögöttünk hagyott másfél évtizedben mindig meghaladta az 1 millió ha-t (1,023-1,279 millió ha). Sajnálatos viszont, hogy a hozamok nagymértékben ingadoztak (3,50-6,71 t/ha), amiért az idõjárási anomáliák csak részben okolhatók. A közel 100 %-os ingadozást minél rövidebb idõn belül 6-7 t/ha között kellene stabilizálnunk, mintegy EU tagságunk beköszöntõjeként. Ezt azért is említjük, mert az Unió jelentõs kukorica importõr és nem nehéz kiszámítani, hogy 6,5-7,5 millió t évi termés mennyivel járulhatna a GDP-hez (csak a 2003. évi EU intervenciós kukorica árat: 101 €/t alapul véve), mekkora export alapot képezne a felesleg. Ráadásul ezek a számok még csak a takarmány kukoricában rejlõ lehetõségeket villantották fel. Hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni hibridvetõmag-exportunk, csemege- és pattogatni való kukoricatermesztésünk jelentõségérõl. Maradjunk azonban továbbra is a takarmány kukoricánál, annak is egyik legizgalmasabb kérdésénél, a fajtaválasztásnál és a vetõmagvásárlásnál (1. sz. ábra).
A napraforgó vetésterülete 504.946 ha volt. Az országos termésátlag 1,9 t/ha, ami rendkívül kedvezõen alakult az aszályos évjárat ellenére.
Hazánk kukoricatermesztése 2003-ban a száraz éghajlat hatására számos helyen az országban elég kritikusan alakult. Az egész ország területén tovább folytatódott a több éve tartó aszályos idõszak, míg az elmúlt évhez képest már Magyarország középsõ területein is fenyegetõ veszéllyel kellett szembenézni az ágazat szereplõinek: az idén bizonyos régiókban már komoly gazdasági károkat okozott a kukoricabogár, valamint a gyapottok bagolypille.
A fajta a termesztés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Magyarországon száz feletti az ültetvényekben elõforduló szõlõfajták száma. A Nemzeti Fajtajegyzék is több, mint 90 államilag is elismert fajtát tartalmaz. E gazdag kínálat lehetõvé teszi, hogy az adottságoknak és a termesztés céljainak leginkább megfelelõ fajtát válasszuk.
A fajta fogalma A fajta azonos genetikai alakból azonos módon keletkezett vagy elõállított olyan egyöntetû növénypopuláció, amelynek egyedei azonos típusúak, állományuk kiegyenlített, alaktani bélyegeik és élettani tulajdonságaik állandósultak, illetve megfelelõ körülmények között öröklõdnek, a fajon belül minden más fajtától, populációtól legalább egy morfológiai bélyeg, vagy lényeges élettani tulajdonság tekintetében eltérnek, illetve megkülönböztethetõk, gazdaságilag értékes tulajdonságaik megtartása mellett folyamatosan fenntarthatók és gazdaságosan szaporíthatóak.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
A kisebb területen vetett őszi kalászos fajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meghatározó, számos esetben piacvezető pozícióval rendelkeznek.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.
A kisebb területen vetett őszi kalászos fajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meghatározó, számos esetben piacvezető pozícióval rendelkeznek.
A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények olyan búzafajtákat igényelnek, amelyek nagyobb termőképesség, jobb stressztűrés és magasabb szintű betegség-ellenállóság mellett tudják biztosítani az élelmiszer- és a takarmánycélú alapanyagot.
A kisebb területen vetett őszi kalászos fajok között a SAATEN-UNION fajtái már évek óta meghatározó, számos esetben piacvezető pozícióval rendelkeznek.