A Bayer 2019. évi Future of Farming Dialogue konferenciáján gazdálkodók, felsőoktatási szakemberek, vezető nemzetközi iparági szakértők, újságírók és a terület egyéb érdekeltjei sorakoztak fel, hogy együttműködésen alapuló párbeszédet folytassanak az éghajlatváltozásról, a mezőgazdaság jövőjéről és a fenntartható fejlődésről.
A környezetkímélő, hosszútávon is fenntartható mezőgazdaság a kitűzött irány. Viszont ehhez a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontoknak egyaránt érvényesülnie kell a döntésekben. Inputgyártó és -forgalmazó cégeket kérdeztünk meg, hogyan járulnak hozzá ők a fenntarthatósági elvek megvalósításához.
A friss kutatás rávilágít, hogy a fenntarthatóság kérdése elsődleges fontosságú az európai fogyasztók és mezőgazdasági termelők számára, akik pozitívan viszonyulnak olyan innovatív technológiákhoz, amelyek alkalmasak magasabb tápértékű élelmiszerek előállítására.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Miként lássuk el élelemmel 2050-re a világ rohamosan növekvő népességét, amikor a mostani 7 milliárd helyett már közel 10 milliárdan élünk majd a Földön? A Bayer ennek megoldását a fenntartható és digitalizált mezőgazdaságban látja – hangzott el a Bayer Partner Napon a Groupama Arénában. A Bayer Partner Nap másik kiemelt témaköre a gyógyszerkutatás volt. A Bayer hazai leányvállalata az elmúlt 5 évben 52 klinikai vizsgálatot fejezett be. A vizsgálatok során több mint 3000 beteg jutott új, innovatív terápiához.
Egy fenntartható és átfogó mezőgazdasági megközelítést népszerűsít az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Magyarországgal közösen a héten Bonnban zajló klímacsúcson. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is házigazda volt az ENSZ klímakonferenciájához kapcsolódó tanácskozáson, melynek témája, hogy miként járulhat hozzá a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez egy új mezőgazdasági szemléletmód, az agroökológiai megközelítés.
Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a BASF növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre, melynek témája a mezőgazdaság jövője volt.
2017. október 27-én mutatta be az Európai Unió Horizont 2020 nevű, csaknem 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs keretprogramjának 2018–2020-as évi munkaprogramját. Ez a hazai élelmiszer-előállítók számára nyújt forráslehetőséget – írta a NAKlap októberi számában.
A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népességének, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.
Október 14-én publikálásra került a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza alapú gazdaság” 2016/2017-re szóló munkaprogramja. A pályázatok első benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra. A 2016/2017 munkadokumentum a 2014/2015-höz képest 70%-kal növeli a kiírások számát, így 49 projektkiírás 83-ra emelkedik, továbbá nő az SC2-re allokált források nagysága is, az előző munkaprogramhoz rendelt 482 millió euró 727,5 millió euróra bővül. Tehát átszámítva, hozzávetőlegesen 218 milliárd Ft lesz elérhető a következő két évben agrárkutatási, fejlesztési és innovációs forrásokra az EU által.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Növeljük a jövedelmezőséget a napraforgóban és a szójában! – ÚJ KIADVÁNY
