2017. október 27-én mutatta be az Európai Unió Horizont 2020 nevű, csaknem 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs keretprogramjának 2018–2020-as évi munkaprogramját. Ez a hazai élelmiszer-előállítók számára nyújt forráslehetőséget – írta a NAKlap októberi számában.
A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népességének, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.
A májusban lezárult EIP-AGRI témaszavazás alkalmával az „Agrár-környezet fenntarthatósága” és az „Együttműködések és integrációk” témákra érkezett a legtöbb szavazat – írja a nak.hu. A következő egy évben ezért az EIP-AGRI Magyarország csapata e két téma köré szervezi tevékenységeit.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozójának az EU soros elnöki tisztét ellátó Málta adott otthont május 23-án. Az agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt, erősödő negatív hatásainak eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a víz- és agrárszektor közötti hatékony együttműködés – írja közleményében az agrártárca.
A mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásainak mérséklése, annak fenntartható mértéke egyre nagyobb fontossággal bír. A piaci folyamatokat már rövid távon is elkerülhetetlenül befolyásolják a negatív környezeti hatások csökkentését célzó jogszabályok, valamint kötelezettségek felvállalására utaló önkéntes szabványok, ennek ellenére Magyarországon az élelmiszer-gazdaság szereplői egyelőre nem fordítanak kellő figyelmet a problémára.
A génmegőrzésbe vont állat- és növényfajtákról, az ezek megőrzését szolgáló génbank hálózat szükségességéről és szerepéről, valamint a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégiáról tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten – közölte az MTI.
Londonban nyílt kiállítás a Syngenta Nemzetközi Fotópályázatának legjobb alkotásaiból, amelyek közé egyedüli magyarként Hegedűs Ákos két fotóját is beválogatta a szakmai zsűri. A pályázat tematikája a fenntartható növekedés volt, amely az elkövetkező évtizedek kulcskérdése lesz.
Interdiszciplináris kutatóműhelyt hoz létre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a klímaadaptív és fenntartható mezőgazdaság támogatására a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az MTA az MTI-vel csütörtökön.
Budapesti nemzetközi találkozó témája a klímabarát élelmiszerellátó rendszerek szerepe a fenntartható fejlődési célok és a párizsi klímaegyezmény teljesítésében.
A probiotikus élelmiszerekről elsősorban a tej alapú készítmények jutnak eszünkbe, azonban ezeket a lakosság egy jelentős része nem fogyaszthatja. A tejfehérje allergiával vagy a laktóz intoleranciával küzdők, valamint a vegetáriánusok számára jelenthet megoldást egy fiatal magyar kutató munkája, aki a probiotikus gyümölcslevek lehetőségét vizsgálja.
Október 14-én publikálásra került a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza alapú gazdaság” 2016/2017-re szóló munkaprogramja. A pályázatok első benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra. A 2016/2017 munkadokumentum a 2014/2015-höz képest 70%-kal növeli a kiírások számát, így 49 projektkiírás 83-ra emelkedik, továbbá nő az SC2-re allokált források nagysága is, az előző munkaprogramhoz rendelt 482 millió euró 727,5 millió euróra bővül. Tehát átszámítva, hozzávetőlegesen 218 milliárd Ft lesz elérhető a következő két évben agrárkutatási, fejlesztési és innovációs forrásokra az EU által.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Megjelent a Kukoricastratégiák 2024 című online kiadvány!
