MENÜ

Címke: Fertőzés

Hírek > Állattenyésztés 2018.01.23.

Intenzív védekezés a sertéspestis ellen az ukrán határon

Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki az ukrán állategészségügyi hatóság a Beregszászi járásban, Rafajnaújfalu közelében kilőtt vaddisznóból – közölte a szomszéd országbeli jelzésére hivatkozva hétfőn este a NÉBIH. Összehangolt intézkedésekkel próbálják megakadályozni a betegség hazai megjelenését.

Hírek > Gazdaság 2017.08.10.

A magyar tojás sokat nyerhet a holland botrányon

Győztesként kerülhet ki a magyar tojás a nyugat-európai piacot megrengető holland botrányból, az importtal szembeni bizalmatlanság ugyanis a hazai áru malmára hajthatja a vizet – írja a Magyar Idők csütörtöki számában. Bár egyelőre hazánkban nem találtak atkairtóval szennyezett külföldi tojást a hatóságok, északi szomszédunknál tegnap többcsomagnyi gyanús áru került elő egy raktárból.

Hírek > Állattenyésztés 2017.08.04.

Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országba

Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha a régió már fertőzött államaiból bekerül Magyarországra; az ország még mentes ettől a betegségtől - hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában.

Hírek > Állattenyésztés 2017.06.21.

Sok sertés hepatitises lehet, vizsgálat indul

Még az idén széleskörű vizsgálatot indít a hepatitises sertéshúsok kiszűrésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a Magyar Idők szerdai számában. A terméktanács szerint ugyanakkor pánikra semmi ok, a legális forrásból származó termékek biztonságosak.

Hírek > Állattenyésztés 2017.04.19.

Állami támogatással olthatja be állatait a kéknyelv-betegség ellen

Állami támogatást kaphatnak állományuk beoltásához az állattartók a kéknyelv-betegség megelőzése érdekében, ahol pedig már felbukkant a betegség, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőződjön. Utóbbi költségét az állam állja – mondta Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában kedden.

Szakfolyóirat > 2015/06 > Tudósítás Fertőzés Juh juhász

Juhászok és tudósok vitatták meg a juhágazat aktuális kérdéseit

Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.

Szakfolyóirat > 2014/10 > Tudósítás vetőmag Fertőzés sárgarozsda

Sárgarozsda fertőzés, pocokkár, fémzárolt vetőmag, a növénytermesztés, növényvédelem aktualitásai

Agrár szakmai konferenciára invitálta a szakembereket a 
Gabonatermesztők Országos Szövetsége, ahol több aktuális témakör került kitárgyalásra különböző panelekben kerekasztal-beszélgetés formájában. Az Agro Napló véleménye szerint ez a konferencia szakmaiságával, aktualitásaival, a kivitelezés módjával, valamint hangvételével méltán kiérdemelte a kivételesen jó rendezvények „érdemérmet”.

Szakfolyóirat > 2012/01 > Állategészségügy sertés Fertőzés kocasüldõk

Ellátási Lánc (Supply Chain) megközelítés szükséges a sertések dizentéria betegségének elkerülésére

Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.

Szakfolyóirat > 2010/10 > Állategészségügy Fertőzés Fertőtlenítés Tehén

A fejés higiéniája - Tejelõ állományaink egyik leggyakoribb problémája a tehenek tõgygyulladása

A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Pr Kukorica Gomba Napraforgó

Csökkentsük a szklerotínia fertõzés utóhatását

A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Kertészet Gomba Fertőzés fa

A diófák legfontosabb betegségei

A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növényvédelem Fertőzés betegség tûzelhalás

Az almástermésûek tûzelhalása (Erwinia amilovora)

Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Takarmányozás Gomba Fertőzés Takarmány

A takarmányok penészgomba-fertõzöttségének veszélyei

A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.

Szakfolyóirat > 2003/12 > Állategészségügy Fertőzés marha húsmarhatartásban

A húsmarhatartással kapcsolatos állategészségügyi kérdések - az évszakok függvényében

I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem elõtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelõ takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellõ gondosságú elletés, 8) megfelelõ tartási viszonyok.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Növényvédelem szőlő Fertőzés lisztharmat

Szõlõ lisztharmat

A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Fertőzés moníliás száradás

Csonthéjasok moníliás virágfertőzése és hajtásszáradása

A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés, de a cseresznye, őszibarack, mandula és a ringló virágai is fertőződhetnek. A moníliás barna rothadás kórokozójának spórája, megtelepedve a virág bibéjén a virágokat fertõzi. A virágfertőzést és gyümölcsrothadást okozó mikroszkopikus gomba-faj hazánkban ritkán kifejlődő ivaros alakjának a tudományos neve Monilinia laxa az ivartalan alak neve Monilia cinerea.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Napraforgó Fertőzés Kártevő

A napraforgó kártevői és betegségei

A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Állategészségügy Fertőzés Juh betegség

Juhok gyakoribb fertõzõ betegségei I.

Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Fertőzés

Tûzelhalással kapcsolatos tapasztalatok 2000-ben

2000. ismét a tûzelhalás éve volt. A közismerten rapszódikusan fellépõ bakteriózis az 1998-99-es viszonylagos szunnyadása után tavaly váratlanul érzékeny károkat okozott számos árutermelõ almásban és szórvány birsekben. A Pécs környéki Mecsekoldalban szinte nem maradt egészséges birsalmafa, sokat olyan súlyos fertõzés ért, hogy a csonkolás már nem segített, ki kellett vágni az egész fát. Mik lehetnek az elmúlt év tanulságai?

Szakfolyóirat > 2000/12 > Állategészségügy Fertőzés házinyúl

A házinyúl leggyakoribb hasmenéses bántalma a kokcidiózis

S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúltartással egészítjük ki kevéske nyugdíjunkat. Az utóbbi években azonban nagyon sok veszteséget és bosszúságot okoz, hogy a szép kisnyulak a leválasztás után hasmenést kapnak, több közülük felfúvódik, majd sok elpusztul. De amelyik meggyógyul, az is nagyon visszamarad a fejlõdésben.   Olvastam az Agro Naplóban, hogy a Doktor úr szokott válaszolni a gazdák kérdéseire, ezért kérem, ha lehetséges, akkor írja meg ebben az újságban, hogy mi okozhatja a nyulaim betegségét, és hogyan tudnék ettõl a bajtól megszabadulni...”

Szakfolyóirat > 2017/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés lehetőségei

Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés Járvány

Járványvédelem a sertéstartásban avagy kezdjük az alapoknál: az itatóberendezések tisztítása és fertőtlenítése

Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).

Szakfolyóirat > 2018/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Bognár Lajos: Az ASP-járványt sikeresen lokalizálta a magyar állategészségügy

Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2020/01 > Pr mikotoxin Biomin DON

Mi történik az emésztőrendszerben DON-szennyezésnél?

Az idei év gabonáinak magas DON-szennyezettsége miatt fontos azzal foglalkoznunk, hogy miért okoz ez a toxin súlyos gazdasági veszteségeket. A mikotoxinokkal kapcsolatos közel 13.000 tudományos publikációból több, mint 3.000 a deoxinivalenollal (DON) kapcsolatos. A tudósok csak az utolsó évtizedben kezdtek el foglalkozni a DON-nak az állatok emésztőrendszerére gyakorolt hatásaival, és meglepő eredményeket találtak.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Állattenyésztés Állattenyésztés haszonállat állattartás

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.

Oldalak: 6 / 11
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11