Az őszi káposztarepcét már csírázáskor, kelés idején több kártevő is veszélyezteti. A talajlakó kártevőkön kívül a repcebolha (Psylliodes chrysocephala) és a repcedarázs (Athalia rosea) betelepülése okozhat jelentős kártételt a repceállományokban.
Az őszi káposztarepce elvetésével a repce őszi növényvédelmi kérdéseit is időszerű átgondolni. Vegyük sorra, mire érdemes odafigyelnünk az őszi növényvédelmi munkák előkészítésénél.
Új herbicid a kalászosok őszi gyomirtására
A Nébih engedélyezte a Benevia® és a Coragen® 20 SC rovarölő permetezőszerek szükséghelyzeti felhasználását hajtatott paprika és hajtatott paradicsom kultúrákban.
A kukoricamoly károsítása a kukorica termésmennyiségét és a minőségét is veszélyezteti. A célzott védekezéssel ezeket a veszteségeket csökkentheti a termelő, ezzel párhuzamosan a jövedelmezőséget is javíthatja. A hatékony védekezés jelentős árbevétel-növelő technológiai elem lehet.
A kukoricagyomirtás tervezésekor különösen fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a tényezőkkel, amire befolyásunk lehet: a terület sajátosságaival, az elő- illetve utóveteménnyel, valamint ami talán ebben az esetben a legfontosabb: a gyomflórával.
Rendkívül hatékony és gazdaságos megoldás volt a kultúrnövények szabadföldre történő palántázása előtti rovarölőszeres-bemártás, amely hosszantartóan védte palántáinkat a rovarkártevők ellen ebben az igen kritikus, korai fejlődési időszakban. A sorozatos hatóanyag-kivonások számos rovarölő készítményt érintettek és egy jó időre el kellett búcsúznunk ettől az igen közkedvelt palántaáztatásos módszertől is, drasztikusan megnehezítve ezzel a gazdák életét.
2019 júniusában érkezett meg az FMC-Agro új hatóanyagú terméke, a Benevia® rovarölő szer, mely az első éves hazai tapasztalatok alapján nagyon ígéretes és kikerülhetetlen tagja lesz a kertészeti rovarkártevők elleni védekezéseknek.
A korai kitavaszodást követően hamarosan elérkezünk a tavaszi, kapás kultúráink vetéséhez is, melyek alapjául szolgáló talajművelések, technológiai lépések már sokfelé el is kezdődtek. Egyik legfontosabb tavaszi vetésű iparnövényünk a napraforgó. Ahhoz, hogy be tudja váltani a termésével – és később árbevételével is – a hozzá fűzött reményeket, mindent meg kell tennünk, hogy alapvető élettani szükségleteit kielégítsük.
Március második felére már minden napraforgótermesztő gazda, így Ön is kiválasztotta és beszerezte az idei szezonban vetni tervezett napraforgóhibrid vetőmagokat. Mivel az olajos növények a legjövedelmezőbb kultúrák közé tartoznak, ezért elemi érdeke, hogy a gyommentesség megteremtésével biztosítsa a nagy terméshozamot, a magas olaj- és olajsav-tartalmat.
Az intenzív repcetermesztést és a magas termésátlagot megcélzó termelők elengedhetetlen technológiai eszköze az őszi gombaölő szeres védekezés és egyben a regulátorhatás biztosítása. Évjárattól függően az őszi periódusban több kórokozó okozhat jelentősebb asszimilációsfelület-vesztést, amelyek közül kiemelt kórtani veszélyt a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) jelenti. A betegség idén kiemelt jelentőségű, ugyanis a csapadékos periódusok a kórokozó erőteljesebb fellépését eredményezték a repcetáblákon, ennek következménye a jelentős szaporítóanyag-felhalmozódás. A kórokozó már ősszel fertőzi a kis repcenövényeket, ahol a tömeges szaporítóképlet produkcióra képes.
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztőberendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
A vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában
