Esős napot választott a Magyar Kukorica Klub csapata a 2018. évi mesterséges fertőzési eredmények bemutatására. A szántóföldi kísrletben szemlére előkészített csöveket ugyan nem láthatták, de Mesterházy professzor elővigyázatosságának köszönhetően "nem veszett semmi"!
A kalászfuzárium elleni védekezés külön figyelmet és integrált megoldást igényel. Sajnos az idei tél kedvezett a kórokozók áttelelésének, ezért a prevenciónak kiemelt jelentősége van. Hogyan szervezzük meg a védekezést? A válaszokért kattintson!
A májusi kalászos növényvédelem elsődleges feladata megóvni a kalászt és a felső levélemeleteket a tenyészidőszak hátralévő részében, hiszen a fuzáriumos betegség károsan befolyásolja a gabona minőségét, a zászlóslevél elhalása pedig terméscsökkenéshez vezet.
A mikotoxinokat “rejtett gyilkosoknak” is nevezik. A mikotoxinok takarmányba kerülve szaporodás-biológiai problémákat okozhatnak, növelhetik az állatok fogékonyságát egyes betegségekre, a szarvasmarhák esetében pedig csökkenthetik a tejtermelést is. A mikotoxinokkal való szennyezettség a termény értékét és a gazdaság/gazdálkodás teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Jelentős bevételkiesést okozhat, ha a gabonát, átvételkor a toxinszennyezettség miatt visszafordítják.
Kevesen számolnak utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12–14 t/ha növényi maradvány is visszamarad a területen. Ennek legnagyobb része a káliumban gazdag szár, de jelentős a gyökerek mennyisége is. Ha ezek elbontása nem történik meg, akkor igen komoly problémák jelentkeznek a talajművelés és a következő kultúrnövény esetében.
Egy termésbecslés nem csak a várható termés mennyiségének megállapítására alkalmas, hanem a kártevő és kórokozó helyzet feltérképezésére is – mondta Szieberth Dénes a Magyar Kukorica Klub elnöke Dalmandon a VETŐNAPI parcellák termésbecslő tanácskozásán.
Új taggal bővült a Phylazonit termékcsalád, s nem ok nélkül. De ahhoz, hogy felismerjük a Phylazonit Talajregeneráló jelentőségét, a szokásosnál is egy kicsit mélyebbre kell ásnunk. Egészen a probléma gyökeréig.
Az V. SUMIVERSITAS műhelymunkán Szabó Balázs, Dr. Mesterházy Ákos tanítványa, közös kutatásukra alapozott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kukorica csövén számos gombaféle fordul elő, közülük igen sok toxintermelő faj is.
Az épen maradt levélfelület és a kalász még menthető a rozsdától és a fuzáriózistól!
Szeptória, rozsda és fuzárium veszély egyszerre fenyegeti a kalászt és a zászlós levelet.
A föld beteg, de legalábbis fáradt – hangzott el a Talajközpontú Termelés Konferencia budaörsi rendezvényén, május közepén. A termőtalajjal foglalkozni kell, hogy meggátoljuk a romlását, illetve előtérbe kell helyezni fenntartható művelését.
A Romer Labs® Diagnostic GmbH és a Biomin Magyarország Kft. Gödöllőn tartotta rendezvényét, amelyet a mikotoxin-problémáknak szenteltek. Dr. Jakab Gábor ügyvezető megnyitójában kiemelte, hogy a Biomin elsődleges célja a gazdaságos, hatékony állati termék előállítás megvalósítása. Több mint 100 országban van jelen a világon, emellett erős kutatás-fejlesztési háttér segíti a tevékenységüket. Jól jelzi ezt az elkötelezettséget a 70-80 világszabadalommal védett termékük, eljárásuk.
A kalászfuzárium-járványok veszélye az elmúlt évek során inkább nõtt, mint csökkent. A 2010-es év az elmúlt évtizedek legsúlyosabb járványát hozta. A fajtastruktúra ebben a tekintetben nem sokat változott, viszont a kukoricabogár miatt a korábbi kukorica monokultúra, vagy inkább a több éven keresztül kukorica kukoricát követõ vetésszerkezet nagyrészt megszûnt, és ma a kukorica még nagyobb arányban elõveteménye a búzának, mint korábban. Ez a probléma most halmozottan jelentkezett, és azokon a táblákon, ahol a táblákra hetekig nem lehetett rámenni, a védekezés elmaradása miatt igen súlyos helyzetek alakultak ki.
Ismert, hogy a kalászfuzárium nemcsak mennyiségi, hanem minõségi romlást okozó betegségcsoport. A kalászt többféle és eltérõ igénnyel rendelkezõ fuzárium kórokozó támadhatja meg. Hazánkban elsõsorban a F. graminearum és a F. culmorum károsít, de a F. moniliforme, a F. poa és a F. avenaceum is elõfordulhat.
A fuzárium és más mikotoxinok mérésének ára és gyorsasága jelentõsen befolyásolja a mérések számát is.
Az aratás jelentõs része még hátravan, így megbízható országos körképpel még nem rendelkezünk.
A tavaszi munkák során a megfelelõ fejtrágyák és a Wuxal® Réz kijuttatásával, valamint a gyomkonkurencia gyors kikapcsolásával (Aurora®) már megtettük az elsõ lépést a növény töretlen fejlõdése érdekében.
Tapasztalatok és megoldások az õszi kalászosban Syngenta szerekkel
Összefoglaló A gabonatermesztés a maga 15 millió tonna, ezen belül a kalászosok 6–7 millió tonnás éves termelésével a legfontosabb élelmiszer és takarmány alapanyagokat szolgáltatja.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon, úgy mint a fuzárium problémák kukoricában, a rezisztencia problémák a gyomirtásban, a gyomflóra változása az idő múltával, vagy a jól és rosszul bokrosodó gabonák gyomirtása. Eljött a status quo változásának ideje a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Wirth László, a Sumi Agro ügyvezetője, utalva a modern technológia, a minőség, az innovatív megoldások irányába történő elmozdulásra. Az új termékeknek (Soleil, Yamato, Ergon Star, Sumicorn, Kamikaze), az egyedi megoldásoknak, ezáltal az új szegmensek meghódításának tulajdonítja az ügyvezető azt is, hogy az utóbbi öt évben a Sumi Agro forgalma megháromszorozódott. Megismerve a már most döntési helyzetben lévő, akár több ezer hektárért is felelős, e növényvédelmi megoldások felé bizalommal forduló fiatal agrárosokat bizton állíthatom, ők lesznek a status quo várt változásának fő mozgatórugói.
Május közepén, az árpákat követően megkezdődött az őszi búza kalászhányása is. Ez 2017-ben az évjárati hatások miatt eléggé elhúzódó időszakot fog jelenteni. Az ősszel optimális időben elvetett, korai fajták, főleg a déli országrészben már virágoznak, míg egyes későn vetett, kedvezőtlenebb fejlettségben telelő, ill. hosszabb tenyészidejű búzák még a zászlóslevél kiterülése előtt állnak.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
2019-ben komoly problémák adódtak a kalászfuzáriummal Magyarországon. Minden megyét kisebb-nagyobb mértékben érintett ez a járvány, rendkívül súlyos volt a helyzet Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Az őszi búza kalászhányás-virágzás időszakában csapadékos, hűvös volt az időjárás az elmúlt évben, az első fuzárium tünetek így viszonylag korán, már tejes éréskor megjelentek. Nem volt ritka a 4000–6000 ug/kg toxinszint a betakarított őszi búzákban.
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hozták a várt és remélt eredményeket, a toxineredmények az „egekben voltak”. Akadtak persze pozitív példák is, amik azt bizonyították, hogy nem volt lehetetlen küldetés a kalászfuzárium elleni védekezés a múlt évben sem.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak.
Az őszi búza termesztése során különböző gombabetegségek léphetnek fel, ezek eltérő mértékű termésveszteségeket képesek okozni, azonban megfelelően megválasztott fungicidekkel és jól időzített kezelésekkel hatékonyan tudunk fellépni ellenük. A tenyészidőszak végéhez közeledve okozhatja a legnagyobb mennyiségi és minőségbeli veszteséget a kalászfuzáriózis.
A kalászfuzárium illetve a gomba által termelt toxinanyagok, elsősorban a DON-toxin nagy kockázatot jelent a gazdálkodó számára, noha a fuzáriózisos, járványos évek 10 évente kb. 2-3 alkalommal fordulnak elő. Mégis, ha nem figyelünk oda és a DON-toxin szint az előírt határérték fölé emelkedik (étkezési búza esetén 1,25 mg/kg, durumbúza esetén 1,75 mg/kg), akkor a megtermelt termény nem értékesíthető, az addigi munka, a befektetett pénz kárba vész.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak.
Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
KSH: 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték
