A kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet, melynek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat – írja az Index. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet.
A 2019-ig tartó nemzetközi CAMARO-D projekt kiemelt célja a vízkészletek védelmének összehangolása és javítása a területhasználat és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben – mondta a Herman Ottó Konferencia Központban tartott projektindító sajtótájékoztatón Hubert Siegel, az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseletében.
Agrárinformatikai felsőoktatási és ipari együttműködési központ épül Gödöllőn, a beruházásra 1,48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Szent István Egyetem vezette konzorcium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből – közölte a Szent István Egyetem hétfőn az MTI-vel.
Révbe érhet a hal áfacsökkentése, és az agrártárca mérsékelné a húsáruk, a felvágottak adótartalmát is – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Az agrártárca a halhús mellett a telepített hal áfáját is csökkentené jövő januártól, de a vadhús, a tejtermékek, pékáruk, zöldség-gyümölcsök áfacsökkentése is terítéken van.
A Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól – írja a nak.hu.
Magyarország 90 év alatt megduplázta erdőterületét, ami azt jelenti, hogy az országban mintegy 2 millió hektár erdő van; ez az ország területének több mint 20 százaléka – közölte a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten, az Erdők Világnapja alkalmából rendezett ünnepségen – számolt be az MTI.
Magyarország és Bosznia-Hercegovina között komoly gazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak – a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki tájékoztatása szerint ezt hangsúlyozta Fazekas Sándor agrárminiszter, miután tárgyalt Mirko Carović-cel, Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi és gazdasági miniszterével Budapesten.
Élénkült a magyar gazdaság, az első három hónapban a GDP-növekedés akár a 2016 végén mértnek a duplája is lehetett – írja a Világgazdaság.
A magyar gazdaság növekedésének húzóereje volt a mezőgazdaság 2016-ban, az agrárexport teljesítménye évek óta kiváló - mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Januárban a mezőgazdasági termelői árak 2,6 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a növényi termékek árának 8,9 százalékos csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árának 9,6 százalékos növekedéséből adódott - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2015-ös évben a befektetőket leginkább két kérdés foglalkoztatta: hogy mikor indul meg az amerikai kamatemelési ciklus, illetve, hogy mennyire lassul a kínai gazdaság. Az elmúlt egy év alapján elmondható, hogy miközben az amerikai gazdaság egyre jobb teljesítményt mutat a kínai tervutasításos rendszer recseg-ropog, ami a padlóra küldte a nyersanyagárakat. Ráadásul 2016-ban is az amerikai kamatpolitika és a Kína-nyersanyagárak kérdéskör marad majd a befektetők fókuszában.
Az agrárium kevésbé érzékeny a gazdasági válságokra/ciklusokra, ezért történhetett, hogy míg a 2008-as válság miatt a nemzetgazdaság többi ágazatának jövedelmezősége csökkent, addig a mezőgazdaságnál további javulás volt megfigyelhető. Ezt segítette az agrárárak emelkedése is. Az elmúlt években a gazdasági növekedés beindulásával a többi ágazat helyzetének stabilizálódása nyomán a nemzetgazdaság egészének jövedelmezősége növekedésnek indult, így alulról közelíti a mezőgazdaság értékét.
Természeti adottságok Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne csaknem tökéletes síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói, valamint holtágak szabdalnak. A megye nagy részén igen jók a talajadottságok, főként csernozjom talajok és azok altípusai, közép-kötött talajok fordulnak elő. Az éghajlat zömében mérsékelten meleg-száraz, a középső területeken meleg-száraz. Az évi csapadékösszeg a megye legnagyobb részén 500–550 mm, a középső területeken viszont az 500 mm-t sem éri el, itt van hazánk egyik legszárazabb vidéke. A sűrűn előforduló aszályok mellett az egyenletesen sík felszín miatt gyakori belvizek is sújtják a megyét.
AZ EURO-ECO CSOPORT TAGJAKÉNT MUKÖDO UNIVER-PENTA KFT. NÉVJEGYZÉKI SZAKTANÁCSADÓI, MUNKATÁRSAI ORSZÁGSZERTE NAP MINT NAP TALÁLKOZNAK OLYAN KÉRDÉSEKKEL, AMELYEK MÁS GAZDÁLKODÓKAT IS ÉRINTENEK. LAPUNKNAK RENDSZRESEN MEGOSZTJÁK OLVASÓNIKKAL A FONTOSNAK VÉLT KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZAIKAT.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet számos EMVA jogcím esetében módosításokat vezetett be. Ezek alapvetően a megvalósítási és elszámolási határidők kitolására, a szankciók enyhítésére vonatkoznak. Összesen 50 rendelet módosult. A cikk ezek közül a fiatal gazdák induló támogatása jogcímek fontosabb módosításait mutatja be, összefoglalóan. A részleteket és a pontos feltételeket a 7/2015. MvM rendelet tartalmazza.
Az Irányító Hatóság 86/2014 (XII. 11.) számú közleménye értelmében a 2014. májusban benyújtott támogatási kérelmeknél a minimum pontszám 90-re csökkent. Vagyis több száz újabb fiatal gazdálkodó kap támogatási határozatot. Az első teendőiket foglaljuk össze.
A Massey Ferguson az MF 7614 kifejlesztésénél arra törekedett, hogy egy univerzálisan használható, hathengeres, maximálisan 155 LE-s erőgépet alkosson, ami szállításban és szántóföldön egyaránt hibátlanul megállja a helyét és az ára is versenyképes. A hazai körülmények között a „százötvenes” traktornak húznia kell pótkocsit, komoly talajmunkát szükséges végeznie és mindezt úgy, hogy keveset fogyaszt. Az MF 7614 pontosan ilyen erőgép 6 hengeres 6.6 l-es SISU motorjával, kategóriaelső tengelytávjával, Dyna hajtóművével. Azonban a statisztikai adatok helyett meséljen a traktorról két hazai gazdálkodó az ország 2 szegletéből.
Szeptember második felében elkomorodtak a tőkepiaci szereplők, és az azt követő kicsit kevesebb, mint egy hónapban 15% körüli mértékben estek a fejlett részvénypiaci indexek. A jelenség mögött két ok biztosan meghúzódik: október végén a Fed leállítja a pénzpumpát, ezen túl egyre több jel mutat arra, hogy a világgazdaság növekedése nem fog igazán gyorsulni – sőt, az eurózónában reális esély mutatkozik egy harmadik recessziós hullámra, és Japán esetében is elakadhat a növekedés gyorsulása.
Gyömrei Antal Hódmezővásárhelyen vezeti családi gazdaságát. A minőségi növénytermesztéshez – vallja – nemcsak kiváló gépekre, de elhivatottságra is szükség van.
Bulgária tradicionális mezőgazdasági országként jellemezhető, ahol a II. világháború előtti időszakban kicsi, fragmentált gazdaságok fedték le a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagy részét. Ezek elsősorban önellátásra termeltek, nem volt számottevő árutermelés. A szocialista rendszerben szövetkezetek és állami gazdaságok jöttek létre, nagyüzemekben koncentrálva a termelési erőforrásokat, majd az 1989 után bekövetkezett politikai rendszerváltásban visszakerült a termőföld az eredeti tulajdonosokhoz, így magánkézben lévő gazdaságok jöttek létre.
Az amerikai gazdaság korábban vártnál jobb teljesítménye következtében a tengerentúlon már arról beszélnek, hogy az eszközvásárlási program októberi kivezetését követően már jövő június előtt megkezdődhet a kamatemelési ciklus. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az eurózóna motorjaként funkcionáló Németország nem tud tovább gyorsulni, ami tovább nehezíti az Európai Központi Bank dolgát.
Szlovákia Közép-Európa szívében helyezkedik el, 1993. január 1-jével vált el Csehországtól, önállósága lényegében ettől az időponttól datálódik. Szomszédai Lengyelország, Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Ukrajna. Területe 49 036 km², lakosainak száma 5,4 millió körül alakul. Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze az euró. Az egy főre jutó GDP 13 422 EUR.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Somogy megye
Lassan tíz éve foglalkozik mezőgazdasággal, testvérével vezeti a családi vállalkozást, ha erőgépről van szó, rendkívül hűséges a már bevált márkához. Kis Bencével (képünkön jobbra) beszéltünk az ászári mezőgazdálkodásról, erőgépekről és a New Holland termékeiről.
Az ukrán mezőgazdasági vállalkozások 6,6 millió hektáron végezték el a tavaszi növények vetésétMezőgazdasági Minisztérium becslése az ország gabona exportjára: 30 millió tonna körül várható 2013/2014 gazdasági évreICP előrejelzése szerintaz ukrán GDP 6,5%-kal csökken, 2014-benIMF prognózisa szerint az ukrán GDP csökken 5%-kal 2014-ben, az infláció 16% leszA harmadosztályú búza export ára 277 dollár/tonna maradt április 23-29 közöttAz ukrán tésztagyártás 13,1%-kal 10.500 tonnára növekedett márciusbanA legalacsonyabb napraforgóolaj export árak alakultak ki Április 23-29 között Ukrajnában, ami 0,58%-os csökkenés. Az ár 860 USD/tonna
Kovács Bálint hűséges típus – vállalkozását családjával virágoztatta fel, és a munkagépek terén sem szeret változtatni. Hosszú évek óta dolgozik New Holland gépekkel, máig sem csalódott bennük. Olyannyira elkötelezett a márka mellett, hogy két évvel ezelőtt a New Holland magyarországi nagykövete lett.
A változatos Alpokalja
Amikor megkaptam az Agro Napló megtisztelő felkérését, személyes kötődésem okán Romániát választottam. Tettem ezt azért, mert munkámon keresztül immár közel 15 éve van folyamatos rálátásom a román mezőgazdaság alakulására. Ezért kérem, nézzék el nekem, hogy esetenként személyes kommentárt is becsempészek a cikkbe. Célom az, hogy ez a kis ismertető minél jobban tükrözze a román mezőgazdaság valóságos állapotát, teljesítményét.
A 2014–2020-as tervezés nemcsak logikájában és tartalmában új, hanem az előkészületeiben is. A Partnerségi megállapodás az eddigi költségvetési időszakokhoz képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, melynek most már a Kohéziós és Strukturális Alapokon kívül az EMVA is része. Ez alapjaiban meghatározza a vidékfejlesztési források hazai célrendszerét. Az EMVA amellett hogy a közös stratégiai részeként nyilvánul meg, számos új elemet és prioritást is tartalmaz.
Hegedűs Zsolt tudatos mezőgazdasági vállalkozó. A 33 éves agrárszakember diploma után elnyerte a fiatal gazda támogatást.
A hazai gazdaság növekedésében meghatározó szerepet játszik az agrárszektor teljesítménye. Az ágazat helyzetéről és eredményeiről Takács Zoltánnal, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
Lovászpatonán, a több mint 700 éves Veszprém megyei településen komoly hagyományai vannak a gazdálkodásnak és állattartásnak. A patinás múlt királyi lovászokról, mezővárosi rangról szól, Lovászpatona vásárvárosként is ismert volt, és több nagy nemesi családnak is volt itt birtoka. A 60-as években tudományos magnemesítő telep működött a településen, növénynemesítést és magas szintű gazdálkodás folyt itt mindig. Ma 7 gazdálkodót tartanak számon az 1300 fős településen – közülük az egyik a Tóth család. A 28 éves Tóth Szabolcs öccsével, Istvánnal, édesanyjával és feleségével vezeti a gazdaságot. Erős a kötelék náluk.
Név: Dr. Dariusz Przeradzki Életkor: 56 év Családi állapot: nős Hobbi: kertészkedés és a képzőművészet Beosztás: 2013. március 1. óta a Bayer CropScience magyarországi leányvállalatának vezetője Szakmai életút: Kertészeti egyetem • 9 évig tudományos munka a varsói, hannoveri és müncheni egyetemeken (agrokémiai és faiskolai tárgyú kutatási projektek vezetése) • 1989-től a Schering lengyelországi Növényvédelmi üzletágában értékesítési, majd engedélyeztetési, termékfejlesztési és marketing feladatok • 1997-től az AgrEvo globális HR csapatában a személyzeti politika irányítása a cég berlini központjában • 2000-től az Aventis CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing- és termékfejlesztési vezetője, majd a Bayer CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing igazgatója. Szakmai hitvallás: Légy profi mindenben amit csinálsz!
Csongrád, a napfény hazája Csongrád megye az ország legalacsonyabban fekvő területén, az Alföld három eltérő talajadottságú vidékén fekszik. A kedvező éghajlat és talajadottságok magas színvonalú mezőgazdasági termelés kialakulását eredményezte, amely a helyi gazdaság egyik legfőbb erőforrása. 2011-ben a Csongrád megyei gazdaságok a megyében megtermelt GDP-hez mintegy 10%-kal, az országos átlag több mint kétszeresével járultak hozzá.
A tavaly decemberre vonatkozó makroadatok tovább erősítették az év során kialakult képet: Amerikában a robusztus növekedés mellett az ingatlanszektorban is kitartott az élénkülés decemberben, miközben az inflációs adat is megnyugtató volt. Ezzel szemben az euró zónában továbbra is törékeny a növekedés és az alacsony infláció is kockázatot jelent.
Akár egy vállalkozó mottója is lehetne ez a véletlenül megfogalmazódott mondat. Baranyiné Papp Katalin fiatal agrármérnök, a szülei által alapított hoboli családi gazdaságban dolgozik több éve. Innováció és tradíció, kockázatvállalás és vállalkozói szellem – ezek szakmaiságának fő pillérei.
Baranya, a magyar mediterráneum Az aprófalvas Baranya megye gabonatermesztése, állattenyésztése, valamint borkultúrája alapján hagyományosan az ország egyik jelentős mezőgazdasági körzetének számít. Az ágazat megyén belüli súlyát jól mutatja, hogy 2011-ben az agrárium az országos átlag két és félszeresével, 11%-kal járult hozzá a GDP-hez. Baranya minden lakosára 164 ezer Ft mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték jutott, ez a 7. legmagasabb a megyék között.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál...
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
A hatvan éves magyar hibrid kukoricát fajtabemutatóval ünnepelte Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a Bázismag Kft. szeptember elején. Bedő Zoltán főigazgató megnyitója után Dr. Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a magyar hibridkukorica múltját és jelenét mutatta be a résztvevőknek.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerõsítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplõinek felértékelõdése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellõ megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt elõteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülõket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Az elõkészület alatt álló új földtörvény tervezett szabályai ismét elõtérbe helyezik a családi gazdaságot, mint választható gazdálkodási formát. Praxisomban gyakran merülnek fel kérdések a családi gazdaság alapítására és mûködtetésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Cikkem célja, hogy megismertessem az olvasókkal a jelenleg hatályos jogszabályi elõírásokat.
Popp József meghatározó egyéniség a magyar élelmiszergazdaság versenyesélyeinek javításáról, és az élelmiszerkereskedelem beszerzési illetve árképzési politikájáról szóló kutatásokban. Az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese, a Gazdaságelméleti Intézet vezetõje, az agrár-közgazdaságtan hazai szaktekintélye decemberben Gödöllõn, a Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségén a fenti címen tartott értékes elõadást.
Schultz Péter Bátaszéken és a település tíz kilométeres vonzáskörzetében gazdálkodik. Saját területe jelenleg 70 hektár, amelyhez szorosan kapcsolódik azonban a felesége nagyapja, Kovács István által művelt 430 hektár is: szorosan együttműködnek a mindennapi munkában. Tevékenységüket a szántóföldi növénytermesztés jellemzi, vetésszerkezetük pedig a következő növényeket foglalja magában: őszi búza, őszi árpa, tritikálé, zab, kukorica és szója.
Sorozatunkban olyan sikeres nõket mutatunk be olvasóinknak, akik példaértékû teljesítményükkel érdemelték ki a szakmai elismerést. Hónapról hónapra ismerhetnek meg asszonyokat, akik már bizonyítottak – így joggal lehet büszke rájuk a környezetük. S hogy minden sikeres férfi mögött egy nõ áll, az már rég ismert tény – de vajon ki áll a bemutatott nõk mögött, akik hivatásuk mellett az élet más területén is helytállnak? Ezekre is választ kapnak mindazok, akikkel megosztják szakmai tapasztalataikat a sorozat fõszereplõi.
A termõföldrõl szóló törvény szerint családi gazdaságnak minõsül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termõföld tulajdonával, haszonbérletével, használatával rendelkezõ gazdálkodó család valamennyi termõföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremûködésén alapuló gazdálkodási forma.
Sorozatunkban olyan sikeres nõket mutatunk be olvasóinknak, akik példaértékû teljesítményükkel érdemelték ki a szakmai elismerést. Hónapról hónapra ismerhetnek meg asszonyokat, akik már bizonyítottak – így joggal lehet büszke rájuk a környezetük. S hogy minden sikeres férfi mögött egy nõ áll, az már rég ismert tény – de vajon ki áll a bemutatott nõk mögött, akik hivatásuk mellett az élet más területén is helytállnak? Ezekre is választ kapnak mindazok, akikkel megosztják szakmai tapasztalataikat a sorozat fõszereplõi.
Ezek beszerzéséhez és üzemben tartásához nyújt segítséget a termelõeszköz-felhasználóknak a 18 éves, tisztán magyar tulajdonban lévõ Penda Kft. Mottója, megalakulása óta változatlanul, KIVÁLÓ MINÕSÉG - MEGFIZETHETÕ ÁR! Az elsõsorban olasz importból származó termékeikre a hazai piacon képviselt gyártók zöménél kizárólagos forgalmazási joggal bírnak. Budapesti telephelyükön, valamint szerzõdéses partnereiknél – Kecskeméten, Kiskunmajsán, Nagykõrösön és Békéscsabán – raktározzák és több mint 60 viszonteladó partnerükön keresztül értékesítik áruikat.
Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termõföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termõföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közremûködésével valósul meg.
A fiatal generáció szerepének fontosságára szerettük volna a figyelmet ráirányítani, amikor úgy döntöttünk, hogy különdíjjal jutalmazzuk a Kukorica Termésverseny 2010. legfiatalabb résztvevõjét. A nyertes fiatal gazda egy felejthetetlen wellness hétvégét tölthet el párjával az impozáns Puchner kastélyszállóban, Bikalon.
A Mezõhegyesi Ménesbirtokot több, mint 225 évvel ezelõtt II. József hozta létre. Alapításának elsõdleges feladata volt a hadsereg lovakkal való ellátásának biztosítása. Ez utóbbival, azaz a lótenyésztéssel a Mezõhegyesi Ménesbirtok Zrt. már nem foglalkozik. Mostani vezérigazgatója, Kun Mihály viszont a helyiek közül az elsõ, akinek lehetõsége nyílt az elmúlt 225 évben, hogy a ménesbirtok élén hasznosítsa tudását.
Az elmúlt idõszakban az Országgyûlés a gazdák mezõgazdasági tevékenységének támogatása, fejlesztésének elõsegítése érdekében több törvényt módosított, illetve új jogszabályokat alkotott.
Élettörténete a mostani Magyarországon nem teljesen egyedülálló, de nem is szokványos. Ahhoz a generációhoz tartozik, amely tudatos, azaz felnõtt életét már jóval a rendszerváltást követõen kezdte el, és csinált villámkarriert az elmúlt években. Ficsor Ádám életútja jórészt a mezõgazdasághoz kötõdik, Tokajhegyaljáról indulva azonban nem egészen egy évtized alatt bejárta a magyar politika csúcsait is.
Fenti címmel tartott rendezvényt a Summit-Agro Hungaria Kft. januárban annak apropóján, hogy a 2010-es esztendõt új névvel, és ehhez illeszkedõen új arculattal kezdi. Az immáron SUMI AGRO Kft. ügyvezetõ igazgatója, Wirth László adott interjút lapunknak a cég életében bekövekezett változásokról.
Az Invest Kft. november 24-én ünnepélyes keretek között avatta fel új, szekszárdi telephelyét. Ez alkalomból beszélgettünk Szaxon Róberttel, az Invest Kft. ügyvezetõ igazgatójával.
Mint mondta, az, hogy a mezõgazdaságot választotta élethivatásul, részben családi indíttatásból, részben pedig saját választásából fakadt. Anyai ágon ugyanis paraszt õsökkel rendelkezett, ezekbõl leginkább nagyanyja volt rá igen nagy hatással, aki a Polgárdi téesz egyik alapítója volt. Édesapja viszont tanárember, akitõl az értelmiségi pályára való indíttatást kapta.
A vetésváltást megalapozó agronómiai elméleteket értékelve megállapítható, hogy napjaink technológiai színvonalán tápanyag-gazdálkodási szempontból a vetésváltás és a vetésforgó nem indokolható. Ugyanakkor legjelentõsebb növényeink esetében is megfigyelhetõ, hogy mind a búza, mind a kukorica termése monokultúrában kisebb, mint vetésváltásban.
Tavaly december elején megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tanácsa és Elnöksége. Az MNVH elnökévé Glatz Ferenc akadémikust választották, a fõtitkári posztot pedig Pásztohy András miniszteri biztos, az FVM volt államtitkára tölti be.
Ha a jelenlegi mezõgazdasági helyzetet elemezzük, vagy esetleg távolabb tekintünk, s a világgazdaság változásait követjük nyomon, felismerhetünk néhány, számunkra a jövõben is igen fontos folyamatot.
XMCL a Michelin Compact Line termékcsalád új abroncsa. Hosszabb élettartamának köszönhetõen tökéletesen megfelel a teleszkópos rakodógépek felhasználói által támasztott gazdaságossági elvárásoknak.
A Väderstad Carrier tudatos fejlesztõmunka eredményeként nyerte el mai formáját. Napjainkban már 4500 dolgozik belõle a világ számos országában, mely mind hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hat év alatt megtartsuk azt, ami jó és bevált, és ugyanakkor elvessünk minden olyan megoldást, ami nem vizsgázott jelesre a gyakorlatban.
Az elmélet Az ökológiai vetõmaghasználat alapelve és célja, hogy az ökológiai gazdálkodók meg tudják valósítani a teljes körfolyamatot, hogy a gazdálkodás minden eleme a feltételrendszernek megfeleljen.
Nem véletlen, hogy a fajtaválasztással kapcsolatos szaktanácsadásban nem alakult ki egy olyan rendszer, mint például a mûtrágyázás, vagy általában a talajerõ gazdálkodás területén.
Az Európai Bizottság 2005. novemberében közzétett jelentése az unió huszonöt tagországának biotermelését tekinti át az 1999–2003 közötti idõszakban.
Az EURO-ÖKO FARM PROJEKT kiemelt célja az új termesztéstechnológiák magyarországi adaptálása, továbbfejlesztése és az új ismeretek köztermesztés számára történõ továbbadása.
Már évekkel ezelõtt sejthetõ, egy-két évvel ezelõtt pedig már biztosan tudható volt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követõ – remélhetõleg csak átmeneti – idõszak nem fog bekerülni a magyar sertéstartás és -tenyésztés aranykönyvébe.
Érdekes és biztosan nem véletlen, hogy a Raiffeisen Agrárház partnerei nagyobbrészt több generációs gazdászcsaládok leszármazottjai. Ilyen Gyurkovics János úr is, aki a szekszárdi „Aranyfürt” Mezõgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetõje.
A gazdálkodók felismerték, hogy a termelésnek eredményessége nem csak a szántóföldi termelés sikerén múlik. Oda kell figyelni a járulékos költségekre, a betakarítással, tárolással kapcsolatos kérdésekre is.
Fanfárok hangja adta hírül május 22.én az IKR Rt. bábolnai központjában, hogy születésnapot ünnepelnek. Olyan születésnapot, amellyel rá kívánták irányítani a figyelmet az agrárium fontosságára, az összefogás és a folyamatos fejlesztés szükségességére, hogy győztesként lehessen megélni az EU csatlakozást. A harminc éves IKR Rt. ünnepségére több százan érkeztek az ország minden részébõl, de jöttek szép számmal külföldi partnerek is. Köszöntők, visszaemlékezések hangzottak el, méltatva azt a nehéz úttörőfeladatot, melyet Bábolnán vállaltak. A köszöntők között volt Dr. Horváth Imre földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. A megemlékezések után leleplezték a két alapító, Dr. Bugert Róbert és Dr. Tóth János szobrát.
Az egyes mezõ-, erdõ-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésû új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévõ épületek, építmények technológiai korszerûsítéssel is járó átalakításának, értéknövelõ felújításának támogatása
Európa-szerte közzétették az első negyedéves növekedési adatokat. A közép- és délkelet-európai régió teljesítménye továbbra is kiemelkedő, a legtöbb ország 3% körüli ütemben bővül, ám a magyar növekedés messze elmaradt a várakozásoktól, az éves növekedés ugyanis a negyedik negyedévi 3,2%-ról 0,9%-ra esett vissza. Az eurózóna gazdasága a vártnál jobban, 1,5%-kal bővült, így az Európai Központi Bank várhat a további élénkítéssel és Mario Draghi, az EKB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank egyedül nem, csak a költségvetéssel együtt tudná élénkíteni a növekedést. Közben a piac figyelme egyre inkább a június 23-i brit népszavazás felé fordul majd, amin a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint többségben lehetnek a maradáspártiak.
A mezőgazdaság számára 2016 sok szempontból kiemelkedő év volt. Az ágazat a gazdasági növekedésben ismét meghatározó szerepet játszott. Immár hatodik éve folyamatosan nő a kibocsátás, rekordok születtek a szántóföldi növénytermesztésben, a nemzetközi piaci válságok ellenére tovább nőtt az állattenyésztés termelése, javult a jövedelmezőség, valamint bővült a foglalkoztatás és az export is.
A munkaerőhiány egyre súlyosabb problémává válik Magyarországon. A munkanélküliségi ráta 2016 végére a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb szintre, 4,4%-ra süllyedt. Egyre több munkaadó szerint korlátozza a termelés bővülését a munkaerő szűkössége, a bérek pedig gyorsuló ütemben emelkednek. Az idénre várható 4 és a jövőre várható 3%-os növekedés miatt pedig várhatóan tovább csökken majd a munkanélküliség. A kormányzat a közmunkások munkaerőpiacra terelésével, az állami alkalmazottak számának csökkentésével növelheti a magánszektor számára rendelkezésre álló munkaerőt. A magasabb bérszint pedig lassíthatja, vagy akár megfordíthatja a kivándorlást, miközben a bejelentett járulékcsökkentés mérsékeli a magasabb bérek költségvonzatát. A problémát ezen lépesekkel azonban csak enyhíteni lehet, a megoldást az jelentheti, ha a cégek munkaerőt kiváltó beruházásokat hajtanak végre.
Az agrárgazdaságot érintő külkereskedelmi folyamatok alapjaiban határozzák a hazai ágazat eredményét is. Az elmúlt év adatainak feldolgozása során már értékelhetővé váltak a tavalyi év főbb folyamatai.
Bár a korábbi várakozások arról szóltak, hogy a gyenge euró és az alacsony olajár kedvező hatásának kifutásával az eurózóna gazdasága érdemben lassulni fog, éppen ellenkező irányú folyamatok indultak meg. A bizalmi indexek csúcsközelben, új csúcson a foglalkoztatottság, pozitívba fordult a hitelfelvétel, emelkedésnek indult az építési engedélyek száma, ami jól tükrözi a lakossági bizalom erősödését. A francia elnökválasztás eredménye nyomán pedig egy jelentős bizonytalansági tényező is eltűnt az európai politikából, ami várhatóan az üzleti bizalom további erősödését támogatja. Úgy tűnik, az elmúlt néhány év döcögős növekedését a korábbinál lendületesebb és több lábon álló bővülés válthatja fel, melybe már a beruházások élénkülése is bekapcsolódik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában felfelé módosította növekedési előrejelzését a régóta ilyen kedvezőnek nem látszó gazdasági kilátások fényében.
A termelők jelenleg hátrányban vannak a nyugati versenytársaikkal szemben, ami elsősorban a nagyobb szervezettség hiányából fakad. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lépések történnek, illetve kellene hogy történjenek a TÉSZ-ek, BÉSZ-ek és termelői csoportok ösztönzésére, melyek a hátráltató és melyek a fejlődést elősegítő irányok a szerveződések számának növeléséhez avagy a meglévők sikeres működéséhez.
2016-ban, az EU-28 országa összesen 155,4 millió tonna takarmányt állított elő, ami 0,4%-kal több mint a 2015-ben gyártott mennyiség. Ez a FEFAC-tagok adatainak összesítéséből derült ki.
A bioetanol-gyártás az elmúlt másfél évtizedben hazánkban komoly sikereket ért el, szerepünk Európában jelentős. A hazai bioetanol és társtermékei kukoricából készülnek, évi kb. 2,0 millió tonna kerül feldolgozásra. A főtermék mellett képződő DDGS, CGF és még néhány termék is jelentős hozzáadott értéket képviselnek a natúr takarmánykukoricához képest. A gyártással csökkennek a kukoricafelesleggel járó gondjaink is. A bioetanol-gyártást mindezek ellenére kezdettől fogva komoly kritikák is érik, ezek újabban EU-s fórumokon is hangot kapnak. A piac szereplőinek segítségével utánajártunk a bio-etanol szegmensét érintő legaktuálisabb tudnivalóknak.
Az olaj világpiaci árának változása továbbra is nagy ingadozást okoz a fogyasztói árindexben, miközben a volatilis tételektől és a kormányzati intézkedések hatásától megtisztított mutató júniusban 2,1%-ra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2013 márciusa óta.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
A felmérések is azt mutatják, hogy a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb termeléskorlátozó tényezőt a vállalkozások számára a gazdaság számos ágában.
Az MNB Monetáris Tanácsa szeptemberi ülésén a hitel- és betétkamatokat csökkentő és az árfolyamot gyengítő döntéseket hozott az euróval szemben korábban 301,5-ig erősödő forint miatt. Az MNB arra is figyelmeztette a piacot, hogy a BUBOR kamatok várhatóan legalább egy, de akár két évig is zérus körül maradhatnak, valamint újabb eszközök bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a BUBOR vagy a hosszú hozamok mégsem csökkennének. Ezen túl a közelmúltban azt is elmondta a jegybank, hogy akár 7 évig is alacsonyabbak lehetnek a kamatok az inflációnál.
Az utóbbi években folyamatosan nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások hitelállománya, holott korábban a vállalkozások óvatosan kezelték a hitelkérdést, csak nagyon nehezen, mondhatni kényszerből váltak adóssá. Napjainkban a termelés korszerűsítésére irányuló elképzelésekhez a banki finanszírozási szándék biztosított, kijelenthetjük, hogy a pénzintézeteknél fontos szerepe van az agrárium finanszírozásának. Dr. Kapronczai István agrárközgazdász elemzését követően, pénzintézeti oldalról tárjuk fel e fontos szerep körülményeit, a termelői célokat szolgáló elképzeléseket.
A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt hónapban. Dr. Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
A Nemzetgazdasági Miniszter év eleji tájékoztatása szerint a költségvetés ESA módszertan (ami alapján az EU számára adatokat szolgáltatnak az országok) szerint számított GDP-arányos hiánya 2% körül lehet az év végén, míg a GDP-arányos államadósság 74,5%-ra csökkenhet 2017 végére (76% 2016-ban), az Eximbank figyelembevételével együtt.
A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre nagyobb kihívások elé állítják a növénytermesztőket a folyamatosan növekvő keresletet fedező mennyiségű áru megtermelésével, ami különösen igaz az olajmagok és növényolajok piacára.
A főbb olajnövények vetésterületének növekedése Magyarországon elsősorban a termelés gabonaféléknél kedvezőbb jövedelmezőségével magyarázható. A növényolajok globális kereslete gyors ütemben nő, amivel a kínálat az utóbbi években nehezen tudott lépést tartani. Az uniós közvetlen támogatások 2020 utáni visszavágása azonban a regionális versenytársak pozícióját erősítheti és megállíthatja a hazai terület bővülését.
A 2016. évi átmeneti lassulás után 2017-ben jelentősen gyorsult a visegrádi négyek gazdasági növekedése és ismét elérte a 4%-ot. Külön jó hír, hogy a növekedést egyszerre húzza az export, a fogyasztás, a beruházások és azon belül is a magánberuházások bővülése. Előretekintve 2018 hasonlóan ígéretesnek tűnik, maradhat az erős, 3,5–4% közötti, széles bázisú növekedés.
Az erős amerikai és európai növekedés, a vártnál magasabb amerikai inflációs és béradatok, illetve az USA költségvetési hiányát és adósságát jócskán növelő adócsomag hatására jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Magyarország a kiugróan jó teljesítményt nyújtó Romániát és Csehországot követi a kelet-közép-európai régió országainak növekedési rangsorában.
A föld értéke elméleti kategória és az azt megjeleníteni hivatott földár sincs minden esetben okszerű kapcsolatban a termőföld értékével, akár tartósan is eltérhet annak árától.* Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. Elsőként a szántóval kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
2017-ben 2,4% volt az éves átlagos infláció, azonban a múlt év augusztusában/szeptemberében látott lokális csúcsokat követően – amely hónapokban 2,5-2,6% volt az infláció – egyértelműen lassult az áremelkedés üteme, 2017 decemberére 2,1%-ra csökkent az infláció. Ez a tendencia folytatódott 2018-ban is, az év eddigi részében 2% körüli inflációs adatokat láthattunk.
Az előzetes adatok szerint kis mértékben nőtt a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2017-ben, de a jövedelmezőség valószínűleg gyengébb volt az ágazatban, mint az előző évben. Az ágazat teljesítményét azonban összevontan értékelni rendkívül nehéz, mivel igen széles az a tevékenységi kör, amit a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat magában foglal.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A második részben a kertészeti kultúrákkal (zöldségnövények) kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve. Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
A magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege a 2016. évi, közel 7 milliárd eurós rekordtöbblet után 2017-ben csökkenésnek indult a magasabb energiaárak és lendületes fogyasztás- és beruházás-bővülés egyre nagyobb importigénye miatt. Ugyanakkor a többlet jelenlegi szintje az EU-s források és a beáramló működőtőkével együtt továbbra is biztosítja a külső adósság csökkenését, miközben az adósságráta lefeleződött a 2010-es csúcshoz képest.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A harmadik részben a szőlő-gyümölcs kultúrákkal kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
A várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat júniusi ülésén az MNB, de a sajtóközlemény üzenete érdemben megváltozott. A jegybank továbbra is kitart amellett, hogy a laza monetáris kondíciók konzisztensek az inflációs cél elérésével, ugyanakkor elismerik, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók nem tarthatóak fenn 5-8 negyedéves időhorizonton.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A befejező részben a rét, legelő értékével kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszertermelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak is csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a genetikailag módosított vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a konszolidáció folytatása annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.
Változóban a világ vezető jegybankjainak monetáris politikai irányultsága, ami a hazai jegybanki folyamatokra is hatással lehet. Az Egyesült Államok központi bankja (továbbiakban: Fed) 2014 végén állította le eszközvásárlási programját, míg az első kamatemelésre 2015 decemberéig kellett várni. Idén júniusban az eddig havonta több tíz milliárd eurót a piacra pumpáló Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) döntött úgy, hogy ez év végén elzárja a pénzcsapot és 2019 második felére az első kamatemelést is kilátásba helyezték.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről. A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is jelentősen emelkedett 2010 és 2017 között, ennek köszönhetően érdemi felzárkózás volt tapasztalható a régi uniós tagországok mutatóihoz. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenységi mutatói hullámzóak, ami főleg az öntözés és a termelői szintű kockázatmegelőzési rendszerek hiányára, a szárazsághoz alkalmazkodó agrotechnológia problémáira és a növénytermesztés magas arányára vezethető vissza.
Az elmúlt hetek tőke- és pénzpiaci folyamatainak meghatározó mozgatórugói voltak Törökország gazdasági problémái, amit csak súlyosbított a közte és az Egyesült Államok között feszülő geopolitikai konfliktus. Kérdés, hogy a kivetett büntetővámok, a személyi korlátozások és a török monetáris politika hitelességének elvesztése nyomán mára a szakadék szélén táncoló ország képes-e egyedül kezelni majd a problémáit, illetve hogy mennyire ránt magával más feltörekvő országokat.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
A 2017-es kirobbanó teljesítményt követően 2018 első felében lassult a növekedés üteme az eurózónában és azóta csak tovább gyűltek fölötte a viharfelhők részint a kereskedelmi háború élesedése miatt. A kedvező munkapiaci adatok, a stabilizálódó hitelezés és az Európai Központi Bank által alacsonyan tartott kamatok azonban segítenek a növekedésnek, így joggal bízhatunk abban, hogy az első féléves lassulás után 2% körül stabilizálódik az európai növekedés.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
Miután a globális pénzügyi válság elérte 2008-ban Magyarországot, a vállalati hitelezés gyorsan csökkenő pályára állt. Ez nem csoda recessziós időszakban, amikor a vállalati piacok mérete csökken, ugyanakkor Magyarországon – és számos mély válságon átesett régiós gazdaságban – a hitelbővülést a 2013. évi növekedési fordulat sem hozta el.
Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Magyarországon 2012-től részesülhetnek uniós forrású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásban a termelők. Ennek bevezetését az tette lehetővé, hogy kialakításra került a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer – az agrárkárenyhítési rendszer, mint első pillér mellett – második pilléreként a díjtámogatott növénybiztosítási konstrukció.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Több mint két és fél éve, 2016. június 23-án hajszállal ugyan, de az elszakadás pártiak kerültek többségbe az Egyesült Királyságban az ország európai uniós tagságáról tartott népszavazáson. Két hónap múlva, március 29-én jár le a kilépés módjának eldöntésére meghatározott határidő.
Drámai változások várnak már pár éves távon is a hazai agráriumra, amelyekből csak átgondolt fejlesztésekkel lehet jól kijönni, ezek híján legfeljebb életképes lehet valaki, de versenyképes semmiképp – ebben lényegében egyetértettek a hazai agrárfinanszírozás legjelentősebb bankjainak képviselői az Agro Napló által szervezett finanszírozási kerekasztal résztvevői az AGROmashEXPO-n.
Bár 2018-ban a Fed négyszer emelte az irányadó kamatot és az EKB is bejelentette a pénzcsapok elzárását, a globális növekedés körüli kockázatok és a tőzsdék esése miatt az év végére elbizonytalanodtak a világ vezető jegybankjai. 2018-ban az MNB végig alacsonyan tartotta a kamatokat, év végére azonban, amikor az infláció elérte a 3%-ot, a jegybank már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást.
Az elmúlt év tavaszán, nyarán kerültek napvilágra azok az elképzelések, hogy a családi gazdaság jelenlegi formája helyett kerüljön bevezetésre egy olyan új, specifikus cégforma, amelyben a családi mezőgazdasági vállalkozások jogi személyiséggel bírnak és működtetésük során a családtagok kft.-hez hasonló korlátozott anyagi felelősséggel rendelkeznek. A tervezet célja az, hogy a jelenlegi gazdasági működési formák tekintetében tapasztalható átláthatatlanságot mérsékelje. Az új konstrukcióhoz a jogalkotó kedvezményes mezőgazdasági adózást is rendelne. A NAK elképzelése szerint a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig lennének adómentesek. Jogosan felvetődik a kérdés, hogy adóoptimalizálásról vagy adóelkerülésről van szó?
Magyarország társadalma elöregedőben van, aminek legnagyobb vesztesei az olyan kevésbé divatos ágazatok, mint az agrárium. Ám az infokommunikációs eszközöket generációtól függetlenül mindenkinek tudnia kell használni, mert azok már nem hozzáadnak egy cég teljesítményéhez, hanem elengedhetetlen részét képezik. Pólya Árpáddal, az AgroStratéga vezető tanácsadójával beszélgettünk a témát körüljáró piackutatásukról.
2018 második felében fokozódtak a globális növekedési kilátások romlásával kapcsolatos aggodalmak, részint az USA és Kína között feszülő kereskedelmi háború következményei, részint egyedi, ország- vagy térségspecifikus tényezők miatt. A világ vezető jegybankjai ezzel összhangban az év elején még szigorodó monetáris politikát hirdető kommunikációjukat az év végéhez közeledve sokkal óvatosabb hangvételűre cserélték. Ezt követően idén márciusban az EKB újabb, hitelezést támogató program, míg a Fed a további szigorítás szüneteltetése mellett tette le a garast.
Márciusban 3,7%-ra gyorsult az infláció a februári 3,1%-ról, amit alapvetően az üzemanyagok, valamint az alkohol és dohánytermékek árának emelkedése okozott.
Visszafogott maradt az eurózóna növekedési üteme az év első negyedévében, ám a beérkező adat kevésbé volt kiábrándító, mint a kimondottan borús várakozások.
A világ vezető jegybankjainak monetáris politikája 2018 második felében változott meg, amikor az elkezdett, illetve kilátásba helyezett szigorítás – kamatemelések, pénzmennyiséget szűkítő programok – leállítása, elnapolása került napirendre.
Az elmúlt hónapokban a romló külső környezet ellenére – reagálva a hazai gazdaság túlfűtöttségének első jeleire – fordulat állt be a gazdaságpolitikában.
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
A globális növekedési kilátások romlása miatt lépéskényszerbe kerültek a világ vezető jegybankjai, az amerikai és az európai központi bank is csökkentette kamatait, ráadásul az EKB a vártnál hamarabb nyitotta meg újra a pénzcsapokat.
Az államháztartás nemzeti számlák szerinti hiánya a GDP 1%-ra csökkent 2019 második negyedévére. Mindez elsősorban a 2018 közepe óta GDP-arányosan mérséklődő kiadásoknak köszönhető, miközben a bevételi oldal ugyan dinamikusan bővült, de GDP-arányosan gyakorlatilag stabilan maradt.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
A külső környezet gyengélkedése egyelőre nem hagyott nyomot a hazai gazdaság teljesítményén, a GDP 2019-ben is robusztus ütemben bővült. Bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek, de az éves növekedés elérhette a 4,9%-ot. 2020-ban 3,5% környékére lassulhat a GDP bővülése az állami beruházások csökkenése és a gyenge európai kereslet miatt. Ráadásul a növekedés nemcsak erős, hanem fenntartható is, a költségvetés hiánya mérsékelt, az államadósság/GDP ráta csökkenő. A makrogazdasági változók közül az infláció érdemel kiemelt figyelmet, hiszen elérte a jegybank inflációs célsávjának felső, 4%-os határát. Bár az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és a forint is sokat gyengült, a legvalószínűbb mégis az, hogy februártól várhatóan ismét csökkenésnek indul az áremelkedés üteme, így a jegybank az idén jó eséllyel nem változtat az irányadó kamaton.
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy tudunk-e 9-10 milliárd ember számára fenntartható élelmiszerellátást biztosítani változó étrend mellett, illetve elegendő energiát termelni az ökoszisztéma megőrzésével, miközben az energia- és vízigény 35-35%-kal, az élelmiszer iránti kereslet pedig 60%-kal nő világszerte 2016 és 2050 között.
A magas várakozásokat is meghaladva, 4,7%-ra ugrott az éves infláció januárban. Noha ebben számos egyszeri tényező is szerepet játszott és az infláció márciusra várhatóan visszatér az MNB 3 ±1%-os toleranciasávjába, a gyors áremelkedés, illetve az ezzel egyidejűleg rekordszintre gyengülő forint után változott az MNB viselkedése.
A mezőgazdasági termelés ősidők óta kitett a természeti környezet változó hatásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára.
Amíg a repceolaj és közvetetten a repcemag piacán az év elején még az árak további, egyre gyorsuló emelkedésére volt kilátás, a globális koronavírus-járvány teljesen felborította a kereslet-kínálati viszonyokat. A kereslet visszaesése nyilván átmeneti, a lanyha érdeklődés időszakának hossza azonban több nehezen kiszámítható tényező függvénye.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Jóllehet, a világ idei búzatermésére vonatkozó becslésekből a nemzetközi elemző műhelyek hetek óta óvatosan farigcsálnak, többségük még mindig történelmi csúcstermést vizionál. De ha nem is születne újabb rekord, az már bizonyosnak tűnik, hogy a júliustól elindult új szezonban a kínálat jócskán meghaladja majd a keresletet, ezért az egyébként is tetemes tartalékok tovább duzzadnak.
Az időjárás nem mindenhol kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek. A terménypiacokon augusztustól eluralkodó pesszimizmus az árakat azóta is egyre magasabbra tolja. Az előzetes várakozásokhoz képest mind napraforgóból, mind kukoricából több millió tonna nagyságrendű terméskieséssel számolhatunk.
Takarmányárak a magasban, felvásárlási árak a mélyben – ki gondolta volna tavaly januárban, hogy a sertéstartás ilyen hamar ismét hullámvölgybe kerül? Akkor úgy tűnt, Kína sertéshús iránti éhsége még évekig biztos jövedelemmel kecsegtet, a hazai állattartók számára áttételesen. A piaci történések azóta éles fordulatot vettek… és a szálak többsége megint csak Kínába vezet.
Az elmúlt év legvégén „a falu” folyóirat őszi-téli számában látott napvilágot egy figyelmet érdemlő, több mint 100 oldalas tanulmány „Merre tovább magyar agrárgazdaság a 21. század elejének követelményei és a Covid–19-járvány tapasztalatainak figyelembevételével” címmel.
Több mint fél évszázad elteltével épül tisztán magyar tulajdonú vetőmagüzem a martonvásári ipari park területén, a beruházásról Sándorfy Andrást, a martonvásári kalászos fajtákat piacra juttató Elitmag Kft. és a kukoricahibrideket értékesítő Bázismag Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte az Agro Napló munkatársa.
December elején tartott online konferenciabeszélgetést a Takarékbank Agrárcentrum „Beköszöntött a túlárazás korszaka? Mennyit ér valójában egy agrárcég?” címmel. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Hollósi Dávidot, a Takarékbank Zrt. Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatóját, hogy mondja el, mi változott az eltelt közel 3 hónap alatt.
Kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk. Már ez a tény is reagálásra kell, hogy késztesse a döntéshozókat.
Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk.” Ebből a tényből adódik, hogy okos, feszes és reális stratégiával, valamint az ebből adódó intézkedésekkel Magyarország agrárgazdasága a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető. Vannak ugyanakkor szakemberek, akik ezt a célt – elsősorban a keresletből, piaci lehetőségeinkből és saját gyengeségeinkből adódóan – illúziónak, a korábbi évtizedek teljesítményéből eredeztetett ábrándnak tartják.
Az Agro Napló stratégiai tervezés elemeivel foglalkozó összeállításának harmadik – és egyben befejező – részében azokkal a szabályozási elemekkel foglalkoznak a felkért szakértők, amelyek leginkább igénylik a transzparenciát, az átláthatóságot. Ezek a földbirtokpolitika, a támogatási- és hitelrendszer, az adózás, illetve az együttműködések, kooperációk. Ne gondoljuk ugyanakkor azt, hogy a stratégiai tervezés egyéb elemeinek, de akár az élelmiszer-termelésnek és -forgalmazásnak ne lennének átláthatósági követelményei.
A koronavírus okozta rendkívüli helyzet közepette világszerte felértékelődik az élelmiszer-önellátottság és az élelmiszerek megfizethetőségének a kérdése. Hazánk kiváló természeti adottságainál fogva jelentős élelmiszertermeléssel és -exporttal rendelkezik, ugyanakkor a termelés és a fogyasztás aránya az egyes alapvető élelmiszerek esetében változatos képet mutat. Az önellátottság mellett az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása befolyásolja még meghatározóan a lakosság élelmezését.
Milyen évnek tekintünk elébe? Vajon merre tartanak a mezőgazdasági inputok és áruféleségek árai? Melyek azok a tényezők, amelyek különösen nagy hatással vannak és lehetnek az ármozgások irányára és mértékére?
Közvetlenül nem gyakorol komoly hatást az orosz-ukrán háború a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari piacra, közvetetten azonban tovább növelheti az élelmiszerárakat – állapították meg az OTP Agrár szakértői.
A szomszédunkban orosz nyelvű tűzparancsok hangzanak, elképesztő a pusztítás, a fegyvergyártók élesben tesztelik új termékeiket. A 21. században. Az új világ, amibe a pandémia repítette az emberiséget, újabb oldalait mutatja az agrárium számára is.
Már a 2020-as és a 2021-es AgrárTrend Index-felmérések is helyesen jelezték előre, hogy termékpályánként eltérően, de nagyon nehéz év elé néz a magyar állattenyésztés és állatitermék-előállítás. Az alkalmazkodási kényszer 2022-ben sem lesz enyhébb, hiszen a takarmányárakon túl a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis ugyanúgy érezteti hatását, mint korábban. A globális folyamatok lokális alkalmazkodási kényszert szülnek: a két betegség ugyanis nemcsak közvetlenül Magyarországra, hanem Európa egészére hatással volt.
A hazai mezőgazdaság működési feltételeire jelentős hatással vannak az inputtényezők árai, amelyek esetében emelkedő tendenciák figyelhetők meg. A jelenségről szóló helyzetértékelés ennek keretében kíván tájékoztatást adni.
A zöldhitelezés nemzetközi gyakorlata jelenleg két jól azonosítható megközelítésen alapszik. Az egyik lehetőség a fenntarthatósági teljesítmény meghatározott, lehetőség szerint számszerűsített javulását veszi alapul, míg a másik adott cél elérését támogató, biztosító feltételek (ideális esetben küszöbértékhez kötötten) teljesülését veszi alapul. Tekintettel, hogy az EU-szabályzói, szakpolitikai keretek és a hazai pénzügyi felügyelet is ez utóbbi megközelítését hangsúlyozza, a továbbiakban mi is ennek részleteit bontjuk ki.
A hitelezési feltételek javítását teszi lehetővé az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezességvállalása, az átmenetileg pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdálkodók esetében is. Az alapítványi garancia igénybevételével a vállalkozások számára elérhetővé válnak a banki források, akár ingatlanfedezet bevonása nélkül is. Az Alapítvány ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk az agrárium helyzetéről és az AVHGA kezesség nyújtotta lehetőségekről.
Becsapja magát az, aki nem veszi tudomásul a változást, aki megszokásból cselekszik. Az elmúlt év árnyékából értékelve 2023 egy igazán nehéz év lesz. Ennek hátterét, a legfontosabb beavatkozási pontokat, a kilátásokat elemzem e cikkben.
Az agrárium beruházásainak ösztönzésére jelentős források állnak rendelkezésre, miközben a banki finanszírozás mindig kulcsszerepet játszik az ágazatban. A mezőgazdaságnak azonban az elmúlt időszakban több kihívással is szembe kellett néznie, amelyek hatást gyakoroltak a vállalkozások napi működésére. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk.
Segítség az anyatehéntartás-támogatást igénylő állattartóknak
