Hírek 2016.09.19.
Jelölni fogják a GMO-mentes élelmiszereket

Napokon belül életbe lép a génmódosított összetevőktől mentes élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet, így hamarosan a boltok polcain is megjelenhetnek az első védjegyes termékek.
Napokon belül életbe lép a génmódosított összetevőktől mentes élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet, így hamarosan a boltok polcain is megjelenhetnek az első védjegyes termékek.
What is a GMO? What role does EFSA play in the risk assessment of GMOs? And what has EFSA done recently in this area? You can find the answers to these and many other questions in the new topic on genetically modified organisms (GMOs). The Discover section of EFSA’s website is designed to satisfy the curiosity of the non-specialist and give a taste of the Authority’s work in specific areas.
Magyarország továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ilyen a génmódosítással létrehozott szervezeteknek (GMO) a növénytermesztésben alkalmazott gyakorlata - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a magyar állattenyésztés és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, versenyképességének és fejlődésének érdekében az importált génmódosított (GM) takarmány-alapanyagok fokozatos kiváltását szorgalmazza.
A kormány 7,8 milliárd forintos támogatásával új agrár-innovációs központ épülhet Martonvásáron - jelentette be Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán Budapesten, aki az MTI-nek elmondta: ha jövőre, hároméves elnöki mandátuma lejártával jelölik, szívesen folytatná a munkát a szervezet élén.
Magyarország a GMO-k kérdésében rendkívül határozott álláspontot képvisel és ahogy eddig, a jövőben sem engedjük génmódosított növények termesztését az ország területén - hangsúlyozta Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az Európai Parlamentben szervezett konferencián.
A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása - mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár beszédéről a Földművelésügyi Minisztérium (FM) csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Elsöprő többséggel elutasította szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése azt a javaslatot, amely a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó növények köztermesztése után abban is vétójogot adott volna az uniós tagállamoknak, hogy engedélyezik-e uniós szinten már jóváhagyott GMO-t tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását a saját területükön.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a termesztési engedélyezés előtt álló, illetve már korábban engedélyezett génmódosított kukoricafajták termesztési engedélye – a magyar kormány követelése alapján – nem fog kiterjedni az ország területére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a fajták nem lesznek termeszthetők Magyarországon.
Évekkel ezelőtt még csodálkoztak a vizsgálatokat megrendelők, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a termékük tartalmazzon GMO-t, azaz genetikailag módosított organizmust. Azóta egyre többen értették meg a laboratóriumi munka fontosságát, és az elmúlt években meggyőződhettek annak pontosságáról és megbízhatóságáról is. Ebből a cikkből kiderül, hogyan is zajlik a GMO-k vizsgálata...
A mezőgazdaságban szinte semmi nem kiszámítható, és erre tökéletes példaként szolgálnak a mögöttünk hagyott évek. A 2013-as aszályos időjárást enyhe tél és hűvösebb, csapadékos tavasz követte. Sok termelő számára ez több problémát is okozott: először a szinte kezelhetetlen pocokkártétel jelentkezett, majd a sárgarozsda okozott jelentős veszteségeket a búzatermelőknek.
A fenntarthatósági védjeggyel ellátott szójatermékek felfutását várja a piacon a piacvezető szójatanúsító cég. A szója a boltok polcain külön nemigen jelenik meg, csak feldolgozott formában. Mégis a szabványok kibocsátói abban bíznak, hogy az egyre inkább slágernek bizonyuló zöld termékek térhódításával a „fenntartható szója” iránti étvágy is feltámad.A nyugati világ élelmiszerfogyasztási szokásai tarthatatlan terhet rónak a Földre. Szemléletes példa erre a szója esete. A főképp takarmányként hasznosított növény globális termelése kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben és 2050-ig várhatóan újra megduplázódik a világnépesség gyarapodása és a növekvő húsfogyasztás nyomán. A bővülés túlnyomó részéért – megközelítőleg négyötödéért – Dél-Amerika felel, ahol a szójaterület 17 millió hektárról 46 millió hektárra nőtt 1990 és 2010 között.
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
2014. február 20-án az országházban a „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása“ címmel országgyűlési nyílt napot rendeztek. A vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és -kereskedőként egyaránt érintett Karintia Kft. vezetője, Bene Zoltán a szója magyarországi ter- mesztését is ösztönző Duna Szója kezdeményezésről adott tájékoztatást.
Elhagyott gazdaságok Közép- és Kelet-Európa-szerteKonzisztens eredmények elérése a takarmányenzimekkelAz amerikai fogyasztók aggódnak a génmódosított élelmiszerek miattAz FDA javaslatai az állati takarmányok biztonsági előírásaira
A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig
Hazánk takarmányfehérje felhasználása döntően a szója alapanyagra épül. A Magyar Szója Nonprofit Kft. éppen annak érdekében alakult, hogy ezen igény mind nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A génmódosítástól mentes egészséges növény termesztéséhez, ezzel együtt import kitettségünk csökkentéséhez a legszélesebb körű információval, és szakmai segítséggel járulnak hozzá. Seiwerth Gáborral, a társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.
Dombóvárt elhagyva a 61-es útról hívogatóan tárul elénk egy 8 ha-os kiparcellázott terület, a Pioneer Portfólió Farm. Itt, az amúgy 2100 hektáron gazdálkodó Agrár Béta Kft. területén szeptember közepén rendezett kukorica fajtabemutatót a Pioneer.
A Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja a vetõmagokban a hatóság által esetenként kimutatott GMO jelenlétrõl. GOSZ sajtóközlemény
Agrárforgóeszköz hitel a gazdáknak A MAGYAR GMO FEHÉR KÖNYVA MEGFOSZ közgyûlésrõl rövidenÁllattartók figyelmébe!ChemgenerationNem a sok hektár, hanem a gazdaságos termesztés a lényegTovább csökken az orosz brojler importÚj Uniós szabályok a GM takarmányokra
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
December elején színes programok és rendkívül hangulatos este részesei lehettek a KWS Magyarország Kft. megalapításának 10. évfordulóját ünneplõk. A budapesti Kongresszusi Központban a KWS MAIS GmbH. ügyvezetõ igazgatója, DIRK AUGUSTIN ÉS PALLÓS MIHÁLY, a jubiláló cég vezetõje sajtótájékoztatójával kezdõdött a nagyszabású rendezvény, amelyrõl röviden beszámolunk olvasóinknak.
A Közép-Kelet-Európai Vetõmag Hálózat (EESNET) 8. konferenciáját november 16–18. között a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) rendezte meg Siófokon. A konferencián 26 országból 280 résztvevõ volt jelen. Az idei esemény kiemelt témája a „Vetõmag-minõsítési rendszerek az EESNET országokban (és további lehetséges harmonizációjuk)”. A kétnapos rendezvény elsõ napján a szakma jeles képviselõi tartottak színvonalas elõadásokat, többek között Ertseyné Dr. Peregi Katalin (ISTA elnök), Garlich von Essen (ESA fõtitkár), Marcel Bruins (ISF fõtitkár), valamint a nemzeti vetõmag szövetségek képviselõi. A második napon szabad üzletkötési lehetõséget biztosítottak a vetõmagos szakemberek részére.
2008. szeptember 25-én az FVM színháztermében a rendezvénynek helyet adó minisztérium, a GOSZ, az Agrofórum és a Szekszárdi Növény Zrt. szervezésében megtartott konferencia „GMO moratórium, de meddig?” címmel ígért bõ félnapos programot a résztvevõknek. Az érdeklõdést a meghívó programja és az azokhoz kapcsolható kérdésfeltevések voltak hívatottak fokozni, mint pl.: áldás vagy átok a GMO, merre halad a világ, lehet-e érvényesíteni a koegzisztencia törvényt, milyen nemesítési irányokkal találkozunk?
Nyílt levél a magyar gazdáknak
Hazánkban évente 25000 ha körüli szaporító területen, nagyjából 50000 tonna kukorica vetõmag kerül elõállításra. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része (60–70%) külpiacokon talál gazdára.
A címben felvetett kérdést már az elején pontosítanom kell. A nemzetközi vetõmagvizsgálatban bevezetett körvizsgálati rendszer eddigi eredményeit és tapasztalatait mutatom be.
A Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) nonprofit szakmai érdekképviseleti szervezet, amely képviseli a teljes hazai vetõmag ágazatot.
2005. január 20-án az FVM elrendelte a MON 810 jelû, rovarrezisztens GM kukorica vetõmagtermesztésének, forgalmazásának és felhasználásának átmeneti tilalmát.
Lapunk februári számában egy átfogó cikket jelentettünk meg a GM növények megítélésérõl. Ebben a cikkben elsõsorban a tudományos mûhely, a törvényalkotás és szabályozás képviselõit szólaltattuk meg a fajtatulajdonos véleményének közlésével együttesen.
A Szentlõrinci Gazdanapokon nagy érdeklõdés kísérte Dr. Bárány Sándor elõadását, hiszen a kerekasztal beszélgetésen elhangzottak szerint a GMO bevezetésével hosszú távon megváltozhat és veszélybe kerülhet Magyarország és a Kárpát medence növény- és állatvilága – az irányított génátültetések (génsebészet) durva beavatkozás a természet rendjébe.
Rövid történeti áttekintés Az emberiség története, témánk szemszögébõl nézve egyenlõ a nemesítés, tenyésztés történetével. Szükségleteink valós vagy vélt (serkentõk, halucinogének, mérgek) kielégítésére mindenkor a tapasztalat és a tudás szintjén kiválogattunk, továbbszaporítottunk, munkára fogtunk (erjesztés) növényeket, állatokat, még mikroszervezeteket is.
A genetikailag módosított fajtának azt az új nemesítési eredményt nevezzük, ahol egy kívánt új tulajdonságot egy más fajból, annak örökletes tulajdonságot hordozó génjének átültetésével viszik be az új fajtába.
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.
A Bábolna Takarmányipari Kft. – az elmúlt évek hagyományaihoz hûen – az idén is színvonalas fogadáson látta vendégül partnereit. A rendezvényt a Bábolnai Gazdanapok keretében szeptember 9-én tartották az impozáns Fedett Lovardában.
A fenti cím alapján úgy tûnik, mintha valami teljesen új dologról kellene beszélnünk. Pedig nincs másról szó, mint hogy bizonyos fogalmakat másként fejezünk ki. Természetes ugyanis, hogy mindent, ami a sertéshús elõállításában történik, tulajdonképpen a nagybetûs MINÕSÉG (és az azt közvetítõ ugyancsak nagybetûs PIAC) követelményei határoznak meg.
Lapunk múlt évi, 4. számában adtunk részletes áttekintést a GMO-k (genetikailag módosított szervezetek) szerepéről és használatuk lehetőségeiről a takarmányozásban. Az utóbbi egy hónapban pedig, sok új történt ezzel kapcsolatban, ezért célszerű a kérdésre röviden visszatérnünk, jól lehet a változások nem alapvetők.
Az ökológiai gazdálkodást szabályozó rendeletek egyik legfontosabb pontja a genetikailag módosított szervezetek (továbbiakban GMO) és származékaik használatának tilalma.
Székhelyváltást követően hagyományteremtő céllal szervezett gazdatalálkozót a legújabb vetőmagkínálata bemutatására a Caussade Semences Hungary Kft. Kerepesen. A gazdák a helyes talajműveléssel, talajjavítással, és a hazai GMO-mentes stratégia végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatást is kaptak.
2016-ban 61 282 hektárról 181 000 tonna szója került a tárolókba, közel 3 t/ha termésátlagot realizálva ezzel – hangzott el az Országos Szója Fórumon Budapesten. Ezzel az eredménnyel is csak mindössze 15–20%-os az önellátottságunk szójából, továbbra is magas tehát az import GMO-s szója aránya és ezzel együtt magas a GMO-mentes hazai szója exportja is. Kormányzati célkitűzés a szója vetésterületének növelése, a kitűzött 100 000 hektáron folyó tudásalapú, extra támogatásokkal ösztönzött termelés csökkentheti a GMO-s szója importunk túlsúlyát. – mondta köszöntőjében Dr. Nagy István FM parlamenti államtitkár.
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.
Géntechnológiai szabályokról tárgyalt júliusban az Európai Unió. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra.