Módosult az étkezési célra forgalomba kerülő, illetve a földalatti gombák gyűjtéséről szóló két rendelet – hívta fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Egyszerűbbé vált a gomba fóliasátrak létesítése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály-módosítást követően - közölte a kamara kedden az MTI-vel.
Újabb rekordméretű szarvasgombát találtak Baranyában. A több mint egykilós gomba nemcsak a mérete miatt kuriózum, hanem a fajtája miatt is: az isztriai szarvasgomba főleg a mediterrán térségben terem.
A friss adatok szerint a szabadidejükben csigát, gombát vagy egyéb növényt gyűjtők valamivel több, mint két és fél év alatt 1,3 milliárd forint bevételre tettek szert. Az államot a summa után jelképesnek mondható összeg, ötvenmillió forintnyi adó illette meg - írta a Magyar Idők.
Itthon a legjelentősebb termesztett gombafaj a csiperke és a laska. A minőségi magyar gomba iránt külföldön is nagy a kereslet, a jelenlegi termelés duplájára is igény lenne az exportpiacon, de ehhez komoly technológiai fejlesztések szükségesek – derül ki a NAK körképéből.
A zöldségtermés az idén megközelítheti a tavalyihoz hasonló 1,9 millió tonnát, a mennyiséget azonban októberi időjárás még akár 5 százalékkal is befolyásolhatja – mondta a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.
A 2018-as termés gyenge közepesnek mondható, és lehet, hogy a hosszú, hat hónapig tartó nyár nem a kedvence a gombának. Ráadásul az idei olasz kínálat erősen lenyomja az árakat.
Indítsa jól a repcéjét az új FIELDER mikrobiológiai készítménnyel!
A hazánkban megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laska és 2-3 százaléka valamilyen egzotikus gombafajta, például, shiitake. A támogatások révén pedig a gombatermesztési technológiákat is fejleszthetik a termelők – írja a nak.hu portál.
Idén az aszályos időjárás miatt a tavalyi 25-30 tonnás mennyiségnek csak a harmadát sikerült begyűjteni szarvasgombából – írja a Magyar Nemzet keddi számában.
A Magyarországon termesztett olajos növények sorából vetésterületét tekintve a napraforgó és a repce emelkedik ki. A két növény együttes termőterülete 2015-ben meghaladta a 850 000 hektárt. Olajos növényeink termesztésének sikeréhez nagyban hozzájárul a gombabetegségek elleni védekezés.
„Áprilisi árpa, maradjon a zsákban” – tartja a régi gazdászmondás. A tavaszi kalászosok (árpa, zab, esetleg tavaszi búza) vetésének ideje február, március. Azokon a területeken, ahol még több munkamenetnyi talaj- és magágy-előkészítési munkálatok vannak hátra, komoly fejtörést okozhat, az időbeni, megfelelő magágy elkészítése, biztosítva a növényeknek megfelelő vegetációs időt. Lesz-e elegendő időnk a minőségi magágy elkészítésére?
Valószínû, hogy idén annak is csalódást okozhat a repcetermése, aki mindent (vagy majdnem mindent) megtett a vegetáció ideje alatt és repcéje akár 4–5 tonnát is mutatott. A szklerotínia (fehérpenészes rothadás) kártétele idén igen súlyos méreteket öltött. Okai: maga a fertõzési forrás (szkleróciumokkal egyre fertõzöttebb talajok), valamint a másodlagos (aszkospórás) fertõzésnek kedvezõ áprilisi és májusi csapadékos idõjárás voltak.
A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.
A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.
Avagy a Sergomil-L 60 felszívódó rézkészítmény és alkalmazásának ígéretes tapasztalatai búzában
Valószínû, hogy ilyen évjáratról csak a hosszú évek tapasztalatával felfegyverkezett növényvédõs kollégáknak vannak emlékei.
Hazánk éghajlata és az érzékeny fajták hosszú sora gyakran nyújt kedvezõ életfeltételeket az õszibarack levélfodrosodás kórokozója számára.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
A kórokozók életmódja A levélbetegségeket okozó, de a hajtásokat, vesszõket és a termést is károsító, veszélyes járványokat okozó mikrogombák egy része, a fertõzötten lehullott levelekben telel át, és tavasszal a földön fekvõ levelekben fejleszti fertõzõ spóráit.
A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.
A gyümölcsfák betegségeit okozó mikroszkópikus gombákat a magyar szaknyelv általában az általuk okozott legjellemzőbb tünet alapján nevezi el. Ezért azokat a gombákat amelyeknek konídium telepei növény felületén feltűnő fehér, „lisztes” bevonatot képeznek, lisztharmat gombáknak, a penészgyepet képező gombákat szürkepenésznek, a levélen, vesszőn és a termésen varas foltokat okozó gombákat varasodásnak nevezzük.
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alternária).
Szeptember végén, októberben megkezdõdik a gyökérzöldségek felszedése. A munkához száraz idõt válasszunk, ellenkezõ esetben a nedvesen felszedett gyökerek, gumók a tárolás alatt súlyos károsodást szenvednek különbözõ kórokozóktól.
Aki a repce nyárvégi vetése előtt beiktat egy mikorbiológiai szárbontást, az előző vetés után maradt szár- és gyökérmaradványok lebontásával tápanyagban gazdagabb, élettel telibb talajt kap. A repce zavartalan fejlődése szempontjából nagyon fontos az egészséges talajállapot, ebben is segítenek a talajkondicionáló készítmények.
Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.
A kukorica csövén különböző gombafajok már időtlen idők óta előfordulnak. Amíg a mikotoxinokat fel nem fedezték, legfeljebb a termésre gyakorolt hatásuk került előtérbe, de a 60-as évek közepéig túl sok minden nem történt.
A Bacillus subtilis több mint hetvenféle antibiotikumot képes előállítani, így e nemzetség fajai közül a legtermelékenyebb. Az antibiotikomok a talajban csökkentik a növényeket fertőző gombák felszaporodását és fertőzését.
A termesztett növényinket fertőző gombabetegségek nagy része a talajban telel át és innen indulnak a fertőzések.
Végre ideális az idő a betakarításhoz
