A tavalyi év idõjárása kedvezett a szõlõtermesztõknek és a borkészítõknek. A peronoszpóra fertõzés szempontjából kritikus virágzás körüli idõszak fertõzésmentesen alakult. A nyár végére beköszöntõ esõs periódus azonban egy késõi fertõzést indukált.
Napraforgót gazdaságosan és jövedelmezõen – minden idõben
Fenti címmel rendezte meg immáron harmadik alkalommal a Biomin Takarmányozási Kft. szakmai konferenciáját, a BIOMIN FÓRUM-ot. A rendezvényen a Hungapig Kft.-vel közösen látták vendégül az érdeklõdõket – köztük az Agro Naplót is –, akik ezúttal a sertéságazat témakörérõl hallgathattak értékes elõadásokat.
A penészgombák környezetünkben mindenhol jelen vannak. Bizonyított, hogy néhány közülük méreganyag elõállítására is képes, másodlagos anyagcsereterméket választ ki. Ezeket mikotoxinokként ismerjük.
A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg.û
A takarmányok mikotoxin tartalmának hatása a sertések egészségére, termelésére és szaporodására
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.
A gyümölcsfák betegségeit okozó mikroszkópikus gombákat a magyar szaknyelv általában az általuk okozott legjellemzõbb tünet alapján nevezi el. Ezért azokat a gombákat amelyeknek konídium telepei növény felületén feltûnõ fehér, „lisztes” bevonatot képeznek, lisztharmat gombáknak, a penészgyepet képezõ gombákat szürkepenésznek, a levélen, vesszõn és a termésen varas foltokat okozó gombákat varasodásnak nevezzük.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
