A kiszámíthatatlan, csapadékszegény időjárás, a terményárak bizonytalansága, a műtrágyaárak jelentős hullámzása, és a learatott termények eladhatóságának kérdése, valamint a kivont, betiltott szerek jelentős száma is egyre nehezebb helyzetet teremt a gazdálkodók számára.
Lassan aktuálissá válnak az első gombaölőszeres kezelések kalászosban, a szakértők a rezisztenciatörő megoldásokra tesznek javaslatot. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére vagy fényképére!
A Corteva 2023-ban megújítja kalászos gombaölő szer kínálatát, melynek egyik fő oszlopa a Verben™ gombaölő szer.
A fenntartható mezőgazdasághoz és a minőségi élelmiszerek előállításához kapcsolódó technológiák a gazdálkodók és a fogyasztók körében egyaránt nagy támogatást élveznek.
A KITE Zrt. 2023-ban sem hagyja partnereit kalászostechnológiai csomagajánlat nélkül. A tavalyi DEREKAS csomagokat idén felváltják a REVANS csomagok, melyek szintén egy komplex megoldást kínálnak a kalászos növények védelmében a tenyészidőszak fontos szakaszaiban. Na de hogyan is vegyünk revansot a kalászoskárosítókon?
A kalászos gabonák korszerű termesztéstechnológiája, a magas hozamelvárások megkövetelik a kultúrnövény egészségének, produktivitásának folyamatos fenntartását a gazdasági célok érdekében. Mivel a hazai gabonatermesztés kihagyhatatlan tényezői a kalászosokat károsító gombabetegségek, az ellenük való hatékony védelem alapkövetelmény a gazdálkodók számára. Mivel a kórokozók gyakorlatilag a teljes tenyészidőszak során felléphetnek, és a természeti környezethez hasonlóan változnak, új megoldásokra mindig szükség van.
A Corteva Agriscience globális kutató-fejlesztő mezőgazdasági vállalat, bemutatta legújabb innovációit az idén tizedik alkalommal megrendezett Agrárszektor konferencián Siófokon.
A Corteva Agriscience elkötelezett a folyamatos innováció mellett, tudásbázisának és kutatási kapacitásainak célja a mezőgazdaság fejlődésének elősegítése. Az Inatreq™ hatóanyag, mint a vállalat fejlesztésének legújabb eleme, fontos mérföldkő, mely a kalászos gombaölő szerek között egy vadonatúj mechanizmust hoz a felhasználók számára.
A kontakt gombaölő szerek hatékonyságának hosszát az befolyásolja, hogy meddig tudjuk ezeket a készítményeket a növények felületén tartani. A kontakt készítményeknél a fertőző gombák a növény felületén találkoznak a gömbaölő szerek hatóanyagaival, felveszik azokat és elpusztulnak. Ezeket a készítményeket a nagyobb harmat és az eső lemossa a növények felületéről és ekkor a hatékonyságuk megszűnik. Néhány trükkel viszont meghosszabbíthatjuk ezen készítmények esőállóságát és így a hatástartamát is.
A csírázó magvak a talajban számtalan kórokozó fertőzésének vannak kitéve, melyek gyakran a csíra pusztulását okozzák. Egy kiritkult, heterogén állománytól már jóval kisebb termésmennyiségre számíthatunk, ezért a megfelelő csávázószer kiválasztása kiemelt jelentőséggel bír.
A Magyarországon termesztett olajos növények sorából vetésterületét tekintve a napraforgó és a repce emelkedik ki. A két növény együttes termőterülete 2015-ben meghaladta a 850 000 hektárt. Olajos növényeink termesztésének sikeréhez nagyban hozzájárul a gombabetegségek elleni védekezés.
A kalászos gabonafélék termését a gombabetegségek közül leginkább a rozsdafélék veszélyeztetik. Évről évre jelentős károkat okoznak, járványos években pedig akár a termés nagyobbik felét is elvihetik.
Az elmúlt években hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. Mit tehetünk 2014-ben?
Az elmúlt évek megváltozott időjárási körülményei nagyban befolyásolják a kukoricatermesztés eredményességét. Ez a változás az átlaghőmérséklet emelkedésén túl, az időjárási szélsőségek intenzitásában is megmutatkozik. A melegedő klimatikus viszonyok hatására több, korábban csak kevesebb figyelmet kapott kártevők – mint a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és egyes években a levéltetvek – egyre erősebben éreztetik jelenlétüket.
Megérkezett a jövő karboxamidja: a Xemium®[1] A magyar termelők közül kevesen tudják, hogy a karboxamidok csoportjába tartozó gombaölő szerek kutatásának története a BASF-nél egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Hazánkban 2004-től elérhető az első BASF-karboxamid, a boszkalid, melyet több kultúrában számos termelő használ azóta is sikerrel a gombabetegségek leküzdésére. A hatóanyagcsoportot érintő fejlesztési munkálatoknak köszönhetően a 2017-es szezonban már a magyar kalászos- és szőlőtermesztők is kipróbálhatják a különleges molekulaszerkezetű új hatóanyagot, a Xemium®-ot, – ISO-elnevezés szerint fluxapiroxadot – tartalmazó innovatív fungicideket.
Napjaink mezőgazdaságának egyik legjövedelmezőbb és legjobban tervezhető növénye a napraforgó. Érthető tehát, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a növényre és próbálják termesztéstechnológiájukat még hatékonyabbá tenni. Ehhez nyújt segítséget az ADAMA Hungary Zrt. Zamir + Multiflow ajánlata.
Önnél hány évente kerül ugyanabba a táblába napraforgó vagy repce, esetleg szója? Még ideális vetésforgó mellett sincs teljesen biztonságban a fehérpenészes rothadástól. Van azonban egy biológiai szövetségesünk a kórokozó ellen.
A technológia gyors fejlődése a növényvédő szerek ágazatát is érinti. A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok. A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát. A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre. Egyértelmű, hogy a kórokozók fertőzési időpontját nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, de mivel olyan sok tényező szükséges a fertőzés bekövetkezéséhez, nem lehet teljes biztonsággal a fertőzés időpontját meghatározni.
A viszonylag enyhe tél ellenére, országosan nézve, vegyes képet mutatnak a búzák. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk víznyomott, vagy a késői vetés miatt rosszul teleltekkel is. Nehéz feladat olyan technológiát kitalálni, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint ami elfogadható még a termelő számára.
Kalászos gabonatermesztésünk esélye az egészséges, megfelelő paraméterekkel rendelkező minőségi termény előállítása. Ehhez intenzív termesztéstechnológiára van szükség, amely magában foglalja a hatékony, korszerű fungicidek okszerű alkalmazását is.
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően.
A szélsőséges időjárási körülmények egyre több gondot okoznak a magyar termelőknek és jelentős kihívásokat jelentenek számunkra. Ezért a BASF agrodivíziója – nemzetközi kutatási hátterét felhasználva – olyan korszerű növényvédelmi megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel a termelők a szélsőséges időjárási körülmények ellenére is növelhetik a termésbiztonságot.
Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.
Az intenzív repcetermesztést és a magas termésátlagot megcélzó termelők elengedhetetlen technológiai eszköze az őszi gombaölő szeres védekezés és egyben a regulátorhatás biztosítása. Évjárattól függően az őszi periódusban több kórokozó okozhat jelentősebb asszimilációsfelület-vesztést, amelyek közül kiemelt kórtani veszélyt a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) jelenti. A betegség idén kiemelt jelentőségű, ugyanis a csapadékos periódusok a kórokozó erőteljesebb fellépését eredményezték a repcetáblákon, ennek következménye a jelentős szaporítóanyag-felhalmozódás. A kórokozó már ősszel fertőzi a kis repcenövényeket, ahol a tömeges szaporítóképlet produkcióra képes.
Magyarországon a kontinentális klímára jellemző őszi/téli időjárás miatt nem elhanyagolható, hogy milyen fejlettségű repce állományt sikerül kinevelnünk az ősz során, és tavaszra négyzetméterenként milyen növényi tőszám alakul ki. Minden olyan termesztéstechnológiai elem, amely a növények számát befolyásolja nagy jelentőséggel bír. Az egyik ilyen elem a regulátorok és a gombaölő szerek használata. A regulátorok kémiai szintézissel előállított, a növényi növekedést szabályozó anyagok. Lényegében a sejtek hosszirányú megnyúlását lassítják.
Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők.
A kalászos gabonatermelők körében mára kialakult az igény arra, hogy magas terméshozam mellett minőségi beltartalommal is rendelkezzen a betakarított termés. Ehhez technológiaváltásra, megváltozott szemléletre van szükség.
Magyarország napraforgó-termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Szautner Sándor Jász-Nagykun-Szolnok megye területén mintegy 7700 hektáron végez szaktanácsadást kisebb és nagyobb termelőknek egyaránt. Ebből partnerei hozzávetőlegesen 2500 hektáron termesztenek napraforgót, amit számos gombabetegség veszélyeztet. Ezért javasolja mindenkinek a kétszeres, preventív védekezést még az aszályos időszakokban is.
A repce a második legfontosabb olajos növényünk, mivel a vetésszerkezet fontos eleme, ezért vetésterülete viszonylag stabil. 2018-ban 295 ezer hektáron termesztettünk repcét (forrás: Vetőmag Szövetség). A növénynemesítő házak fejlesztéseiből folyamatosan kerülnek köztermesztésbe a legmagasabb szintű genetikai tulajdonságokkal rendelkező hibridek, amelyek intenzív termesztéstechnológiai szint és szigorú technológiai fegyelem betartása mellett magukban hordozzák a nyereséges termesztés lehetőségét.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kalászos növények betegségei elleni technológiában a legfontosabb a felső levelek (a zászlóslevél illetve az alatti levél) megvédése, hiszen leginkább ezek a levelek felelősek a termés mennyiségének kialakulásáért.
Napjainkban a köztermesztésben lévő őszi káposztarepce hibridek intenzív termesztéstechnológiát igényelnek a sikeres és nyereséges termesztés érdekében.
2019-ben komoly problémák adódtak a kalászfuzáriummal Magyarországon. Minden megyét kisebb-nagyobb mértékben érintett ez a járvány, rendkívül súlyos volt a helyzet Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Az őszi búza kalászhányás-virágzás időszakában csapadékos, hűvös volt az időjárás az elmúlt évben, az első fuzárium tünetek így viszonylag korán, már tejes éréskor megjelentek. Nem volt ritka a 4000–6000 ug/kg toxinszint a betakarított őszi búzákban.
Magyarország napraforgó-termesztésben évről évre világviszonylatban kiemelkedő terméseredményeket ér el. Köszönhető ez egyrészt a rendelkezésre álló gazdag genetikai háttérnek, másrészt a gazdálkodóknak is, akik az elmúlt évben is bizonyították, hogy professzionálisan termesztik ezen kultúrnövényünket. 2019-ben a napraforgó országos termésátlaga 3,01 t/ha volt, ami történelmi csúcs (forrás: www.aki.gov.hu).
Termesztett kultúrnövényeink közül sajnos az őszi búzának is megvannak a maga kórokozói, amelyek a tenyészidőszak során kisebb-nagyobb fertőzési nyomással léphetnek fel és veszélyeztethetik a várható termés mennyiségét és minőségét.
A 2019-es év újra rávilágított arra – különösen az Alföld déli részén –, hogy a termelők többségénél az alkalmazott kalászvédelmi technológiák nem hozták a várt és remélt eredményeket, a toxineredmények az „egekben voltak”. Akadtak persze pozitív példák is, amik azt bizonyították, hogy nem volt lehetetlen küldetés a kalászfuzárium elleni védekezés a múlt évben sem.
Az átlagosnál melegebb és aszályosabb tavaszelő az idén sem kedvezett a kalászosokban előforduló gombabetegségek terjedésének. Ezzel ellentétben a vetésfehérítő bogarak és levéltetvek nem várt korai megjelenése borzolja a termelők idegeit.
Egy teljesen új növényvédelmi technológia elterjedése során a felhasználók és nem felhasználók részéről eltérő vélemények fogalmazódhatnak meg. A végső következtetés levonásához meg kell érteni a technológia működési elvét, az egzakt módon beállított kísérleti eredményeket és az adott tábla körülményeit.
Magyarországon az őszi káposztarepce vetésterülete évről évre azonos szinten mozog (kb. 300 ezer ha). A termelők egyre magasabb, intenzívebb technológiai szinten termesztik. A termesztési technológia szerves részét képezi egyebek mellett a növényvédelem is. Jelen cikk keretében két fungicid és regulátor hatással is rendelkező készítményünket ajánljuk figyelmükbe, melyek őszi használatát követően egészséges, kedvezően fejlett állomány várja majd a telet.
A növényvédőszer-forgalmazásban a „csomagszemlélet” már nem újdonság. A gyűjtőcsomagok összetételének kialakítását többféle elv vezérelheti, közös bennük, hogy a felhasználó igényein és a számára nyújtott előnyön alapulnak.
Ha Kwizda Agro, akkor sokaknak növényvédelmi megoldásokat és speciális tápanyag-ellátási technológiákat kínáló gyártó és forgalmazó vállalat jut eszébe. Technológiáink a fenntarthatóságot, a talajvédelmet, a tápanyagok és vízhasznosítás hatékonyságának növelését szolgálják, összhangban az Európai Bizottság Zöld irányelveivel.
Napjainkban a növényvédelem szakterületén belül sorozatosan találják szembe magukat a növényvédő szer gyártók és gyakorlati szakemberek, valamint a gazdálkodók azzal a helyzettel, hogy egy adott hatóanyag engedélyét nem hosszabbítja meg az EU engedélyezési hatósága (EFSA), ezáltal kivonásra kerül a hatóanyagok piacáról.
2021-ben több újdonsággal is piacra lép a UPL. A hazai leányvállalat – a UPL Hungary Kft. – képviselői online konferencia keretében ismertették az innovációkat.
A BASF folyamatos fejlesztői-kutatói munkájának eredményeként több jelentős, mérföldkőnek számító fungicid hatóanyagot fedezett fel, amelyeket a gazdálkodók nagy területen használtak, ill. jelenleg is használnak. Néhányat megemlítve: epoxikonazol, metkonazol, piraklostrobin, boszkalid, Xemium®.
Ez még nem az az év, amikor drasztikus változását éljük meg a gombaölő szerek piacának átalakulását illetően. Ebben a szezonban még elérhetőek az eddig is forgalmazott termékek, nagy és kedvezőtlen változásokkal nem kell szembesülnünk; de a várható jövőkép nem ennyire felhőtlen.
A Tigra® a Trichoderma asperellum T1 törzsét tartalmazó mikrobiológiai készítmény.
Napjainkban a növényvédelem szakterületén belül sorozatosan találják szembe magukat a növényvédőszer-gyártók és gyakorlati szakemberek, valamint a gazdálkodók azzal a helyzettel, hogy egy adott hatóanyag engedélyét nem hosszabbítja meg az EU engedélyezési hatósága (EFSA), ezáltal kivonásra kerül a hatóanyagok piacáról.
A különböző kalászos gabonáinkon élősködő lisztharmatgomba fajok szinte egyidősek a növénnyel, a növénytermesztéssel. Annak ellenére, hogy az elmúlt több ezer év során a termesztéstechnológia gyökeresen átalakult, a kórokozók – szabad szemmel láthatóan – viszonylag keveset változtak. Ugyanazon tünetek voltak jellemzőek az ókorban, mint napjainkban.
A 2020 áprilisától egységes vetőmag- és növényvédőszer-kínálattal piacra lépő Bayer széles termékportfólióját a kiemelkedő terméspotenciálú, stressztűrő, és gyors vízleadású DEKALB hibridek és a termésbiztonságot előtérbe helyező növényvédelmi megoldások fémjelzik. A Bayer stratégiáját Vajda Beáta, a cég marketingigazgatója vázolta fel a közelmúltban megrendezett online termelői konferencián.
2021. március elején az látszik, hogy a tél hiánya miatt ismét számítani lehet a kórokozók korai megjelenésére. A különböző szintű védekezési programokhoz a Bayer 2021-ben négy kalászos fungicidet ajánl.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a különböző gombabetegségek már egészen korán képesek megjelenni őszi kalászos gabona állományainkban. Mivel az enyhe telek a gombák szaporító képleteit nem igazán gyérítik, ezért azok már a tél folyamán akár december, január hónapban is képesek befertőzni különösen a korai vetésű, nagy vegetációs tömeggel rendelkező állományokat.
Az őszi búza termesztése során különböző gombabetegségek léphetnek fel, ezek eltérő mértékű termésveszteségeket képesek okozni, azonban megfelelően megválasztott fungicidekkel és jól időzített kezelésekkel hatékonyan tudunk fellépni ellenük. A tenyészidőszak végéhez közeledve okozhatja a legnagyobb mennyiségi és minőségbeli veszteséget a kalászfuzáriózis.
„A szőlőperonoszpóra 141 éve jelent meg Magyarországon és ma már az ellene való védekezés nélkül elképzelhetetlen a szőlő növényvédelme. … A szőlőperonoszpórára már minden 2-3 cm-nél nagyobb levél érzékeny és utána egész életében érzékeny marad. A fürt gyakorlatilag a megjelenésétől a fürtzáródásig érzékeny a peronoszpóra fertőzésre, itt azért nagy különbség van a fajták között.” *
A kalászfuzárium illetve a gomba által termelt toxinanyagok, elsősorban a DON-toxin nagy kockázatot jelent a gazdálkodó számára, noha a fuzáriózisos, járványos évek 10 évente kb. 2-3 alkalommal fordulnak elő. Mégis, ha nem figyelünk oda és a DON-toxin szint az előírt határérték fölé emelkedik (étkezési búza esetén 1,25 mg/kg, durumbúza esetén 1,75 mg/kg), akkor a megtermelt termény nem értékesíthető, az addigi munka, a befektetett pénz kárba vész.
A kalászos gabonák gombás betegségek elleni kémiai védelmét alapvetően a nagyobb termésbiztonság érdekében végezzük. A termésbiztonság elsősorban azon múlik, hogy mennyire tudjuk a fotoszintetizáló leveleket a kórokozók támadásától megvédeni.
A 2021-es esztendő a gyümölcstermesztők többségének jelentős jövedelemcsökkenést eredményezett. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok okozta terméskiesés e növényeknél több mint 60% volt.
A Syngenta Kft. az idei, 2022-es évtől tovább bővíti fungicid portfólióját annak érdekében, hogy partnereinek a kalászos gabonatermesztés idén is sikeres legyen.
Jelentős szántóföldi kultúráink betegségek elleni védelme kezdődik el a napokban. A repce, a napraforgó és a kukorica is abba a fejlődési szakaszba ér, amikor a kórokozók komoly kárt tehetnek az állományban. A Bayer saját fejlesztésű hatóanyagait tartalmazó Propulse több éve bizonyít a gyakorlatban, a gombaölő hatékony védelmét és kedvező élettani hatásait érdemes kihasználni ebben az időszakban.
Napraforgóban a legjelentősebb termésnövelő növényvédelmi tényező a kórokozók elleni védelem. A leghatékonyabb megoldáshoz ismernünk kell a kórokozók fertőzési idejét.
Nincs még egy olyan régi és közismert kalászos gombaölő csávázószer márkanév hazánkban, mint a BIOSILD, mely immár 32 éve meghatározó a magyarországi piacon. A BIOSILD név mindig is minőséget – hatékony talajból és a maggal fertőző kórokozók elleni védelmet, továbbá kiváló színező- és ragasztóképesség – jelentett.
A kontakt gombaölő szerek hatékonyságának hosszát az befolyásolja, hogy meddig tudjuk ezeket a készítményeket a növények felületén tartani. A kontakt készítményeknél a fertőző gombák a növény felületén találkoznak a gömbaölő szerek hatóanyagaival, felveszik azokat és elpusztulnak. Ezeket a készítményeket a nagyobb harmat és az eső lemossa a növények felületéről és ekkor a hatékonyságuk megszűnik. Néhány trükkel viszont meghosszabbíthatjuk ezen készítmények esőállóságát és így a hatástartamát is.
Megújuló repceportfólió, újgenerációs fungicidek, többirányú nitrogénmenedzsment, biológiai megoldások felé történő elmozdulás. E fő témákra fűzte fel a Corteva Agriscience™ a Portfólió Farm idei szakmai programját, amelyet az ország négy régiójában, színvonalas bemutató keretében ismertettek a gazdákkal.
A szentlőrinci Szolanum Kft. biztosította a helyszínt az Isterra Kft. és UPL Hungary Kft. közös kalászos technológiai bemutatójának. Több éve dolgozik együtt a francia hátterű, kalászos vetőmagok piacán népszerű Isterra és a növényvédelmi szegmens meghatározó alakja, a UPL.
Az őszi káposztarepce termesztésének számos sarokpontja van – az időjárási körülményeket nem számítva –, melyek meghatározók a termésmennyiség kialakításában. A növényvédelmi beavatkozások szinte mindegyike ebbe a kategóriába sorolható. Az őszi beavatkozások között speciális szerepet kap a növekedésszabályozás, közkeletű nevén regulátorozás.
A kalászos gabonák korszerű termesztéstechnológiája, a magas hozamelvárások megkövetelik a kultúrnövény egészségének, produktivitásának folyamatos fenntartását a gazdasági célok érdekében. Mivel a hazai gabonatermesztés kihagyhatatlan tényezői a kalászosokat károsító gombabetegségek, az ellenük való hatékony védelem alapkövetelmény a gazdálkodók számára. Mivel a kórokozók gyakorlatilag a teljes tenyészidőszak során felléphetnek, és a természeti környezethez hasonlóan változnak, új megoldásokra mindig szükség van.
2020-ban Magyarországon is elismerésre került egy biológiai talajfungicid, a Xilon. Ez az első, Trichoderma hatóanyagot tartalmazó mikrobiológiai növényvédő szer Európában, mely napraforgóban a szklerotínia és makrofomina ellen bevethető. Mikrogranulált formulációja megkönnyíti a szántóföldi növények széles körében történő alkalmazását, pluszművelet nélkül, vetéssel egy menetben kijuttatható.
A kalászos kultúrák területe növekedett a 2022/23-as szezonban, és a növekvő területtel növekednek az elvárások. A magas termés eléréséhez megfelelő védelemre és jó kondícióra van szüksége a kalászosoknak. A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állít minket, és az enyhe tél kedvez a gombakórokozók járványos megjelenésének. A fejlett búzaállományokban és őszi árpában is a szántóföldi szemlék során gyakran találkozhatunk a különböző betegségek tüneteivel.
Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban. Esővel az ország döntő részén nagyon jól állunk, kivétel ez alól az északnyugati országrész, amely a Hajnalka napi, szinte saját légörvényünk markáns csapadékából is jórészt kimaradt. A folytatás hasonló, bolondos, immár áprilisi időt ígér: az átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés, több-kevesebb csapadék és a jövő héten újabb fagyok érkeznek. forrás: omsz.hu
Nagy összegű támogatás érkezik hamarosan az anyajuhtartóknak
