Tovább emelkedtek a termőföldekért fizetendő összegek Magyarországon 2022-ben, a drágulás mértéke pedig több mint kilenc százalékra gyorsult a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után.
A jövő hét végéig számottevő fagy nem valószínű, eső azonban a folytatásban is bőségesen érkezik. A talajhőmérséklet már tartósan elérheti a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos értéket.
A Kubota bemutatja az új M5002 Narrow széria traktorjait, melyek a legjobb megoldást nyújták a modern, nagy növénytermesztők igényeire. Ez az új széria kifejezetten arra a célra lett kifejlesztve, hogy szőlőültetvényekben, gyümölcsösökben dolgozzon, valamint olyan helyeken, amelyek kifejezetten keskeny, alacsony profilú traktorok használatát igénylik. Az M5002 Narrow széria kiemelkedik a tömegből kiváló specifikációival, kényelmével, könnyű kezelhetőségével és nagy teljesítményével még az igazán nehéz munkakörülmények között is.
Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított és vegyes művelési ágú földterületekre lehet ajánlatot tenni.
Az elmúlt évtizedre jellemző módon 2021-ben is mintegy 10 százalékkal drágult átlagosan a termőföld piaci ára Magyarországon, így tavaly már csaknem 2 millió forint volt a termőföld átlagára hazánkban – ez derült ki az Agrotax Kft. éves földpiaci elemzéséből, amit március elején online sajtótájékoztatón ismertettek az újságírókkal.
Február 28-tól ismét lehetőség nyílik az ültetvénytelepítési pályázatok benyújtására. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános tájékoztatást nyújt a gyümölcsültetvény-telepítéssel kapcsolatban.
A február mint az év legrövidebb hónapja a gazdálkodók számára különösen fontos időszak.
A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt Magyarországon; 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett – közölte legfrissebb összegzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november első felében.
Az idei évben is gyenge gyümölcstermés várható, így ez már a harmadik ilyen év – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai igazgatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
A gyümölcs-szaporítóanyag vásárlását segítő tájékoztatót készített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – közölte a hatósági honlap.
Molnár Gábor útja nem volt egyenes a gyümölcstermesztésig. A fiatal gazda feleségével együtt ma már családi vállalkozást vezet, felügyeli a különféle munkaterületeket, magabiztosan és elhivatottan teszi, amit tennie kell. Vele beszélgettünk a gyümölcstermesztés rejtelmeiről, lehetőségeiről, családi vállalkozásukról.
Méltán lehetünk büszkék arra, hogy hazánkban világbajnok trófeák sokaságát lövik ki a vadászok a nagyvadas területeken. A nagy vadlétszámnak vannak azonban igen problémás árnyoldalai is, amelyek fõleg a mezõgazdasági termelõket sújtják. A 90-es évek föltulajdonosi szerkezete, valamint a táblaméretek megváltozása még tovább növelte a mindig is létezõ vadkártétel súlyosságát.
A 10 legfontosabb ásványi elem (N, P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Mo, B) hiányának gyakorisága és elõfordulási lehetõsége a termesztési körülményektõl függõen eléggé eltérõ.
Az árutermõ gyümölcsössel rendelkezõ gazdák alapvetõ érdeke, hogy évrõl-évre kiegyenlített mennyiségû és jó minõségû gyümölcsöt állítsanak elõ.
A defláció, a szél okozta erózió, mindenütt megjelenik a Földön. Ezt bizonyítja, hogy a szélerózió mintegy 550 × 100 millió (550 × 108) hektárt érint, ami a Föld degradációs folyamatain belül 28%. Európában ez az érték 42 × 108 hektár (19%).
Az integráltságra nemcsak a kémiai természetû anyagok használatára vonatkozó szigorúbb elõírások betartását illetõen vagy a szó jelzõi értelmében van szükség, hanem a termesztés során ható tényezõk, az alkalmazott beavatkozások hatásainak figyelembevételére, integrálására is. A gyümölcstermesztõ akkor jár el helyesen, ha nagyszámú befolyásoló tényezõt szintetizálja és ennek alapján hozza meg a legcélszerûbb döntését.
A gyümölcsösök tápláltsága közvetlenül vagy közvetve számtalan tényezõtõl függ. Legközvetlenebb hatása van a trágyázási rendszernek és a különbözõ trágyázási megoldásokkal adagolt tápelemeknek. A tápanyag háttér részét képezi a talaj tápanyag készlete, ami szintén közvetlenül hat. Nagyon fontos ezen háttér másik része, a tápanyag felvehetõség biokémiája is, amibe beletartozik a gyökér- és talajaktivitás kérdésköre.
Az idei tavaszra leginkább az a jellemzõ, hogy nagyon lassan érkezik meg. Február 18–22. között volt egy átmeneti, csalóka felmelegedés, de azt követõen ismételten zord, kimondottan télies idõ következett. Március 15. után is csak nagyon lassan indult el a tavaszodás. A csapadékban bõvelkedõ telet hasonlóan csapadékos tavasz követte (március 13–14. hóvihar!), a talajok vízzel telítettek, az olvadás hatására rohamosan emelkedik a belvízzel elöntött terület nagysága.
A címben jelölt koronaforma olyan ültetvények kialakítására alkalmas, amelyek betakarítása földrõl elvégezhetõ, tehát nem szükséges létrák vagy emelt platók használata.
Gyümölcstárolás Az idei évben a forró augusztus és a szeptemberi bôséges -de elég késôn jött- csapadék nem kevés gondot okozott. Több gyümölcsféle -a szôlôrôl nem is beszélve- gyors romlásnak indult. A kései szilvafajták (Stanley, Besztercei, stb.), íze sem emlékeztetett az igazira, ráadásul igen nagy volt a romlási veszteség, még a hûtôtárolókban is. Sajnos az egyszerû hûtés nélküli tárolókban az októberi szokatlan meleg még jobban hozzájárult a tárolt termények gyorsabb apadásához A betárolt téli almafajtáknál sok tárolóban már most mutatkoznak a túlérés és a lebomlás jelei: héjfoltosodás, puhulás, húsbarnulás. A nagyobb tárolási veszteségek elkerülése érdekében ajánlatos gyakrabban ellenôrizni a tárolt alma, körte, birs minôségét, a romlás jeleit mutatókat azonnal távolítsuk el a többi közül és valamilyen módon hasznosítsuk. Az alma húsbarnulás (pufikosodás) kezdeti jelei kívülrôl nem igen észlelhetô, de ha megkopogtatva a gyümölcs tompa hangot ad, szinte biztos, hogy a húsbarnulás elkezdôdött.
Az utóbbi években elõtérbe kerültek azok a technológiai megoldások, melyek fokozott hangsúlyt helyeznek a környezetkímélésre
Az Olivia KFT. 1991-ben jött létre a svájci Delimpex AG leányvállalataként. A cég fõ profilja a nyúlhús termelés. A növekvõ piaci igények kielégítésére az élõ állat egyenletes biztosítása és a minõség további javítása érdekében saját tenyész- és hízónyúltelepek létrehozására volt szükség. Az Olivia KFT. nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, éppen ezért a telepeken keletkezõ nyúltrágyát az elõírásoknak megfelelõen és szakszerûen tesz erõfeszítéseket annak feldolgozására.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A harmadik részben a szőlő-gyümölcs kultúrákkal kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Alma technológiai bemutatót és kertszemlét szervezett az UPL OpenAg Nyírtasson. Olyan szakmai előadók részvételével valósulhatott meg a találkozó, akik nagyban segíthetik a termelőket almatermesztési ismereteik gyarapításában, betekintést kapva az ágazatot érintő kérdésekbe is.
Szeptember 10-én került megrendezésre a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola Nyílt Faiskolai Napja, melynek során alma és szilva fajtabemutató mellett faiskola- és ültetvénylátogatásra is sor került.
Már közel 40 éve része a Landini gyár stratégiájának a specializáció és az erőforrások technológiába való integrálása. Az első gyümölcsösök számára tervezett és gyártott traktor 1982-ben gurult le a gyártósorról, majd négy évvel később kibővült az ültetvényes kínálat szőlészeti gépekkel is. Ezek az első darabok még fülke nélkül készültek, keveset adva a gépkezelők védelmére.
Április gyümölcsöseink virágzásának ideje. A külső szemlélő számára ünnep, a kertészek, ültetvénytulajdonosok számára viszont – az időjárási szélsőségek miatt – évről évre nehezebb időszak.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának harmadik, áprilisi részében az adatalapú döntéshozatalról, egy kimagaslóan termő almaültetvényről és a növények tápanyagigényének legjobban megfelelő megoldásokról írtunk.
A magyar pálinka is bekerült az EU-ban és Japánban is oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékébe
