A magyar almának van jövője, a legnépszerűbb gyümölcsből az áruházakban idén sem lesz hiány – mondta az Agrármarketing Centrum almafogyasztást népszerűsítő kampányának sajtótájékoztatóján Feldman Zsolt.
Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon – olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közleményében.
Bár jó szezon vár a magyar zöldségekre, nehézségek továbbra is vannak: a megnövekedett költségek kezelése, azok érvényesítése a termelői árakban továbbra meghatározó.
Újra megnyílik a tavaszi fagykár elleni gépek beszerzésére irányuló felhívás – jelentette be az Agrárminisztérium.
Jó hír a gyümölcstermesztő gazdáknak, hogy az idén tavasszal valószínűleg a szerdai volt az utolsó fagyos éjszaka. A változékony idő azonban folytatódik.
Prognosfruit konferencia európai alma- és körtetermés-előrejelzése szerint az almatermés 10 százalékkal nő, míg a körte termése várhatóan 28 százalékkal csökken az idén – tette közzé a legfrissebb prognózist a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal növelhető tovább a termelésbiztonság – mutatott rá Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésen, április végén az Agrárminisztériumban (AM).
Skóciában háromezer munkást szeretnének felvenni a kertészetek és a gyümölcstermesztő gazdaságok a komoly munkaerő-hiány enyhítésére – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél áprilisi számából.
Gyakorlatilag megszűnt a málnatermesztés Magyarországon: míg az 1980-as években kiterjedt és jelentős málnások voltak itthon, addig ma már csak a hobbikertekben termesztik ezt a gyümölcsöt.
A gyümölcsös területek nagysága 2016-ban 92,6 ezer hektár volt. A legjelentősebb gyümölcsfajunk továbbra is az alma, amelynek termésmennyisége több mint hatszorosa a rangsorban mögötte álló meggyének. Gyümölcstermesztés szempontjából leginkább kiemelkedő terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – többek között ez is kiderül a KSH most megjelenő adatvizualizációjából.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának sajtóosztálya kétnapos tanulmányutat szervezett Belgiumba „Mezőgazdaság és innováció” címmel. Az EU különböző tagállamaiból meghívott 15 mezőgazdasági újságíró a rendezvény első napján előadásokat hallhatott a Közös Agrárpolitika reformjáról és megismerhette az uniós intézmények mezőgazdasággal foglalkozó egységeinek működését. A második napon a csoport busszal járta be a flamand vidéket, és három innovatív mezőgazdasági vállalkozásnál tett látogatást.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
A Szabolcs-Szatmár-Beregben zajló mezőgazdasági tevékenységen belül kiemelkedő jelentőségű a gyümölcs-, illetve az almatermesztés. Az ország gyümölcsös területének harmada, almáskertjei területének kétharmada van a megyében. Ehhez kapcsolódóan a térségben jelentős kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik az újfehértói kutatóállomáson. Az almatermesztésnél is nagyobb mértékben (közel 80%-ban) koncentrálódik a megyére a jelentős élőmunka-igényű, kis területi részarányú hazai dohánytermelés.
A CNH érdekeltségi körébe tartozó osztrák STEYR traktorgyártó magyarországi ismertsége ugyan még növekedési fázisban jár, ám a prémium kategóriába tartozó erőgépeik már jó fogadtatásra találtak a hazai gazdálkodók körében. A magyar piacon való létjogosultságukat mi sem bizonyítja jobban, mint a február 21-én Nagykanizsán átadott STEYR flotta.
A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozással, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával a tavaszi fagykár immár évről évre komoly károkat okoz a növény-, illetve kiemelten a gyümölcstermesztési ágazat számára.
Északkeleten hiányzik a csapadék
