Hogyan segítheti a mangalica a hazai sertéságazatot? Kik veszik meg a drága, de jó minőségű húsokat? Miért mérik aranyáron a mangalicahúst és miért szeretik a spanyolok? A Privátbankárnak Rátky József, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója adott interjút.
Létfontosságú az áfacsökkentés a baromfiágazatban a Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint, mivel visszaszorulna a feketegazdaság, csökkenne az import, a hazai termelés versenyképessége pedig javulna, ha a kormány a mostani 27 százalékról drasztikusan, 5 százalékra mérsékelné az alapvető élelmiszernek számító baromfihús és étkezési tojás áfakulcsát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeretné, ha az Országgyűlés előtt lévő adótörvények tervezetébe bekerülne a sertés- és baromfihúsok áfájának 5 százalékra csökkentése, ennek érdekében a NAK kész a gyors szakmai egyeztetésre.
A húsipari szakmai szervezetek szerint a sertés- és a baromfihús, valamint az ezekből készült hústermékek általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése nélkül a hús- és baromfiipar termelése nem növelhető, sőt talpon maradása is kétséges.
TEJ ÉS TEJTERMÉKEKGABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEKÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
Az Oroszországi Föderáció díszvendégként vesz részt a 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 2013. szeptember 18. és 22. között Budapesten.
Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Kínának egyre nagyobb szüksége van a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek importjára, s az igényes piacon Magyarországnak is jó esélyei vannak - mondta kedden Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek Pekingben a Kínai-Magyar Mezőgazdasági Munkacsoport 5. ülését követően.
Az elmúlt fél évben az élelmiszer-biztonsági szakemberek új, összetett ellenőrzési rendszert dolgoztak ki a hússzektor kifehérítéséért. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az új rendszert és az eddigi eredményeket bemutató sajtótájékoztatóján felszóllalt dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
A „Vidékességek - az agrár-környezetgazdálkodás hazai jó gyakorlatai” című filmsorozat folytatásaként elkészült a magyarországi hús-és tejfeldolgozást ismertető legújabb két epizód. A sorozat az ország nyolc helyszínére kalauzolja el a nézőket, melyben háztáji gazdaságok és hungarikumokat előállító üzemek, vállalkozások kerülnek bemutatásra. A filmsorozat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében jött létre.
A Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR) adatai szerint a hazai mezőgazdaság kibocsátása folyóáron stagnált, a mennyiségek visszaesését ugyanis ellensúlyozta az árak emelkedése és a helyzetet javította a támogatások felfutása is. Az egyes szegmensek eltérően teljesítettek 2015-ben. A korábbi években lemaradó állattenyésztés és évelő növénytermesztés jobb teljesítményt mutatott, addig a nem évelő, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés gyengébb évet tudhat a háta mögött, ám a legrosszabbul a tejágazat járt.
2015 és 2020 között a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeképpen új elemként bevezethető termeléshez kötött támogatások keretében 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek a kormány által támogatni kívánt, elsősorban munkaintenzív ágazatok.
A kutatók végeztek egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogyan hat az 1–21 napos csirkék tojás- vagy hústeljesítményére a különböző rosttartalmú takarmányok etetése.
Bővebben az áfatörvény változásáról Mint az előző számban írtam: 2014. január 1-jén léptek hatályba az általános forgalmi adóról szóló törvénynek (továbbiakban: áfatörvény) azok a módosított rendelkezései, melyek alapján bizonyos sertéstermékek 5%-os adómérték alá tartoznak. E vámtarifaszám szerint meghatározott termékkör tarifális besorolásával kapcsolatos tájékoztató jelent meg a NAV internetes honlapján, „Egyes, 2014-től az 5%-os adómérték alá tartozó sertéstermékek besorolási szempontjai – tájékoztató az általános forgalmi adó törvény 3. számú melléklet I. részének 19-24. pontjához” címmel.
Tavaly a cégek közel 8 százaléka ellen indult csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás Magyarországon
A kínai buborék nemsokára kipukkad? Egy ideje már a BRIC országok közül - Brazília, Oroszország, India és Kína - Kína növekedésének mértéke nem csak a leggyorsabb, de a világgazdaságot is maga mögé utasító – jelzõfényként ragyog Európa és az Egyesült Államok akadozó gazdasága számára, írja a ThePigSite fõszerkesztõje, Chris Harris.
Talajaink termõképességét nagymértékben meghatározza a talaj biológiai aktivitása. A talajban élõ mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így optimális feltételeket teremtve a termesztett növények számára.
A termelés optimalizálása mátrixkapszulázott fitogenikumokkal
Az orosz állat- és növény-egészségügyi szolgálat, a Roszszelhoznodzor feloldotta azt a korábbi általa hozott korlátozást, amely 4 magyar húsfeldolgozó céget eltiltott az oroszországi exporttól.
Fogyasztható a magyar sertéshús a világszerte számos országban megjelent úgynevezett sertés- vagy más néven új influenzának nevezett megbetegedések ellenére is, noha sokan attól tartottak, hogy a sertésinfluenza kórokozója a sertéshússal is terjed.
A válságkezelõ kormányzat ÁFA-átalakítási terveit kifogásolták a húságazat szereplõi, mivel az eddig közzétett elképzelések az alapvetõ élelmiszerek ÁFÁ-jának mérséklésérõl szóló tervekbõl kihagyták a sertés és a marha tõkehúsokat valamit húskészítményeket.
a Vágóállat és Hústermék Tanács (VHT) elnökével
Az Agroprodukt Zrt. Pápa, az Észak-Dunántúl mezõgazdaságának meghatározó üzeme.
Az állati termék minõsége és az élelmiszerbiztonság a modern állattenyésztés legfontosabb problémái.
Amennyiben az elõadás címében megadottakkal kívánunk foglalkozni, akkor elõbb né-hány fogalmat tisztázni kell.
A lap márciusi számának egy cikke (Dr. Mézes Miklós: Takarmányozás hatása a sertéshús minõségére és biztonságára) egy nagyon részletes, mindenre kiterjedõ, és kiváló áttekintést adott a témakörrõl.
Az állattenyésztés dinamikusan fejlõdött az utóbbi fél évszázadban, aminek eredményeképpen az iparilag fejlett országokban, így például az Európai Unióban, ma már ismeretlen a tojás-, hús- vagy tejhiány. Az állati termék elõállítás során azonban hosszú idõn keresztül a fõ hangsúlyt fõképp a mennyiségi mutatókra helyezték, és kevesebb figyelmet fordítottak, sõt még fordítanak ma is az állati termékeknek a humán egészségvédelmével kapcsolatos kémiai összetételére.
Az Európai Bizottság a fõbb mezõgazdasági ágazatok piaci helyzetének prognózisát is elkészítette a 2012-ig tartó idõszakra vonatkozóan. Elõrejelzésében nem vehette még figyelembe a világkereskedelmi forduló egyezményének hatását, de nem számolt a cukorágazat reformjának, valamint a madárinfluenza fellépésének következményeivel sem.
A világon idõrõl-idõre elõforduló járványos állatbetegségek, illetve az ezek okán keltett hisztéria, a környezetszennyezés esetleges állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatai, a takarmányokban jelenlévõ potenciálisan toxikus anyagok és az állati termékek a fogyasztó egészségét is veszélyeztetõ maradékanyag-tartalma mind olyan tényezõk, amelyek a fogyasztókat befolyásolja az adott termék kiválasztása során. Az intenzív és organikus állattartási rendszerek alkalmazása során egyaránt számos olyan tényezõ ismert, amelyek külön-külön és együttesen is befolyásolják a termékek minõségét a fogyasztói megítélés és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt.
Az amerikai mezõgazdasági tárca (USDA) tanulmánya az Európai Unió marha-, sertés-, és baromfihús ágazatával foglalkozik. A 2003-as év tényszámait ismertetve, 2004-2005-re ad elõrejelzést a termelésrõl, a fogyasztásról és a külkereskedelemrõl.
„...ránk következett, amit évek óta vártunk.” Sokan, én magam is hosszú évek óta emlegetem, hogy a konszolidáció, a kihasználatlan kapacitások leépítése, a túlkínálat mérséklése elkerülhetetlen a hazai sertéshús szektorban. Az ágazat nemzetközi piacoknak való kitettségén mérsékelni csak az integrációs szint drasztikus emelésével tudunk. Most, amikor fájdalmas lépések sora elõtt állunk mégis, mintha sokakat váratlanul érne a hír: az elõírásoknak és piaci követelményeknek meg kell felelni.
Augusztus végén az ország minden részébõl érkeztek mezõgazdasági szakemberek és újságírók a visegrádi fórumra, melyen a KWS vezetõi adtak számot a cég eredményeirõl, a magyarországi lehetõségekrõl, valamint az EU csatlakozás kilátásairól.
A házinyúl húsa étrendi szempontból ideálisnak tekinthető. A többi gazdasági állatfajjal összehasonlítva (1. táblázat) fehérjében gazdag, zsírban szegény, kifejezetten sovány hús, nagyon alacsony a koleszterin tartalma (2. táblázat), bizonyos vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Kevesebb a telített és több a táplálkozási szempontból hasznos telítetlen, ezen belül a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya (3. táblázat).
A tyúkfaj háziasítása óta rendkívül sok fajta és hibrid alakult ki, amelyek közül néhánynak ma is nagy jelentõsége van a világ baromfi tenyésztésében, jó pár pedig már feledésbe merült vagy csak a fajtafenntartó intézetekben lelhetõ fel. Ha ezeket a fajtákat csoportosítani akarjuk, akkor meglehetõsen sok szempont alapján tehetjük meg ezt, de a leggyakoribb az, amikor tojástermelõ, hústípusú és vegyes hasznosítású tyúkfajtákra és hibridekre osztjuk fel a madarakat.
Az AGRO-NAPLÓ január-februári (összevont) számában megjelent kistestû húsfajtákról szóló közlemény folytatásaként, jelen munka a húshasznú szarvasmarha fajták nagytestû változataival foglalkozik. Az ebbe a fajtakörbe tartozó genotípusok, három országhoz kapcsolhatók leginkább: Franciaországhoz, Belgiumhoz, illetve Olaszországhoz. A francia nagytestû fajták - az angol kistestû típusokhoz hasonlóan - komoly nemzetközi karriert futottak be és a világ csaknem minden - húsmarha-tenyésztéssel foglalkozó - országában megtalálhatók. Jellemzõen apai (terminál) vonalakról van szó, amelyek kiváló hízékonysági, illetve vágási tulajdonságokkal rendelkeznek. Nemesítésük - sok más fajtához hasonlóan - helyi típusokból, de egyéb fajtakörbe tartozó fajták génkészletének felhasználásával történt. Ugyanez az olasz húsfajtákról nem mondható el, ezek nemesítése ugyanis jobbára belföldi (olasz) genetikai állományon alapul. Elterjedésük is korlátozottabb, mint francia társaiké, habár némely értékmérõ tulajdonságban felveszik azokkal a versenyt (v. ö.: 1., illetve 2. táblázat).
Bevezetés A sertéshúsban észlelhetõ idegen szagok közül leggyakrabban az ivari szaggal („kanszag”) találkozunk. Az ivari szaggal az Agro Napló 2001. októberi számában foglalkoztunk. Ugyanitt ismertettük az idegen szag kimutatására használt a fõzõpróbát.
Dr. Zomborszkyné dr. Kovács MelindaKaposvári Egyetem Állattudományi Kar A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése. Az egészséges állatállomány fenntartásának biológiai, mûszaki és személyi feltételei, ökonómiai vonatkozásai vannak. A húsmarhatartás döntõen legelõre alapozott. A legeltetés nemcsak az állatok takarmányszükségletét fedezõ tartási mód, hanem ennek kapcsán az állat szervezetét és egészségi állapotát kedvezõen befolyásoló környezeti hatások is érik. Élettani és állategészségügyi szempontból a legkedvezõbbnek tekinthetõ, ha betartjuk az alapvetõ állat-egészségügyi elõírásokat.
A SEGHERSgenetics céget már eddig is úgy tartották nyílván a világ számos országában – köztük hazánkban is – mint azt a céget, amelyik a termelõknek a legtöbb színhúst tudja biztosítani a legalacsonyabb költséggel. Ezt a hírnevet szeretnénk erõsíteni új terminál-kanjainkkal a hazai és számos más európai ország piacán, ahova jelentõs számban exportálunk tenyészállatokat.
A BSE, (szarvasmarhák szivacsos agyvelõgyulladása) a központi idegrendszer zavaraival járó, gyógyíthatatlan betegség. A BSE-t okozó kóros prionok az idegsejtekben található normál prionok genetikai mutációjával keletkeznek. A prionok a vírusoknál egyszerûbb, DNS-t nem tartalmazó, csak fehérjébõl álló részecskék. A betegség során az agyvelõ állománya szivacsszerûvé válik, mert az idegsejtek egy része elhal. A prionok a fertõtlenítõszereknek ellenállnak, elpusztításukhoz 133 oC hõmérséklet szükséges. A BSE-n kívül számos prion-betegség ismeretes, pl. a juhok súrlókórja, az ember Creutzfeldt-Jakob kórjának régi (CJD) és új (vCJD) variánsa.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre. Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában.
Egyszerre növekedtek nagyot a takarmányok összetevőinek árai, ezért az állattenyésztési ágazat szereplői elkerülhetetlennek látják a hús- és tejtermékek árának emelkedését. Drágulás és túlélési harc jön.
Hamarosan óriási összeget fordítanak a halmarketingre
