Megújult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által működtetett növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer – közölte a NAK. A feltöltött több mint 37 ezer bejegyzés bizonyítja a szolgáltatás létjogosultságát.
A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat weboldalának agrometeorológiai aloldala a törvényi változásoknak megfelelően aszálydefinicióval is gazdagodott – írja a nak.hu.
Módosult a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény – írja a nak.hu. Változott az aszály definíciója, pontosabb lett a tavaszi fagykár fogalma.
Kiváló termést ígérő évkezdet után egy átlagos év volt a tavalyi a kertészek számára – igaz, ez területenként és terméstől függően nagyon eltérő átlagot jelent. A NAKlap legutóbbi számában tekintett vissza a 2016-os időszakra.
Az OMSZ agrometeorológiai előrejelzése szerint a növényeket védő tartós hótakaróra még várni kell. Az, hogy mekkora kárt okozott egyes helyeken a mostani hideg idő és hónélküliség, a tavaszi vegetációs időszak kezdetén derülhet ki – írja a nak.hu.
Szeles, hideg idő várható a hétvégén: néhol akár mínusz 24 Celsius-fokig is hűlhet a levegő, s több helyen a maximumok is mínusz 10 fok körül alakulnak - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.
A szeszélyes időjárás az eddig becsültnél kisebb károkat okozott a zöldség- és gyümölcstermelőknél, így zöldségből a tavalyinál több, gyümölcsből átlagos mennyiségre lehet számítani az idén, a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye 2,6 millió tonna körül alakulhat - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek
Tizenhárom szatmári településről érkeztek kárbejelentések a keddi vihar és jégeső miatt, a térségben több mint hétszáz ház rongálódott meg. A viharban senki sem sérült meg - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.
A bogyókötődés elején járunk a szőlőben. Ebben a fenológiai állapotban mind a lombozat, mind a fürtök nagyon fogékonyak a fő szőlőbetegségekre - a lisztharmatra, a peronoszpórára, a botritiszre, sőt az időjárás is kedvez a járványok kialakulásának.
Fokozott figyelmet és sürgető intézkedéseket követel a klímaváltozás, mint napjaink egyik legjelentősebb eseménye. A nemzetközi és nemzeti szinten megjelenő intézkedések összehangolt és következetes végrehajtása nélkül nem lesz lehetőség a jelenlegi negatív folyamatok és hatások mérséklésére. Mivel a mezőgazdaság, mint okozó és egyúttal a negatív következmények elszenvedője, sajátos helyzetben van, rendszerezzük, hogy mely intézkedések alkalmazására nyílik lehetőség ezzel összefüggésben a következő időszakban.
Amitől már az elmúlt években elszoktunk, annak az ellenkezője zúdult az országra, így Pest megyére is, minden előnyével és hátrányával egyaránt.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
A Magyar Kukorica Klub Kukorica Termésverseny Versenybizottsága július végén tájékoztatót tartott az idei Kukorica Termésverseny lebonyolításának aktuális kérdéseirõl.
Tisztelt olvasóim, újra eltelt egy év és ismét bemutatóinkra invitálom önöket.
A szántóföldi növényeink betakarításkori szemnedvessége nagyban befolyásolja a termelõk költségeit, eredményességét az adott gazdasági évben. A különbözõ fajták vízleadási dinamikája nagy jelentõséggel bír az egyes hibridek kiválasztásánál, hiszen a termelõk vágya az, hogy maximális bruttó jövedelemmel akár szárítási költség nélkül takaríthassanak be.
A vetésidõ meghatározza a növény növekedését és fejlõdését. A természetben magától értetõdõen, optimális idõpontban történik, a termesztett növényeknél a termesztõtõl függ, hogy eltalálja-e a legkedvezõbb idõpontot. Az optimális vetésidõ a szokásos naptári idõszakon belül 2-3 szakasz, amely növeli a termést és csökkenti a kukorica betakarításkori nedvességtartalmát.
A KWS Magyarország Kft. elsõdleges célnak tûzte ki, hogy a termelõknek minden körülmények között megfelelõ segítséget és megoldást nyújtson, ezért folyamatosan frissíti portfólióját és egyre nagyobb alkalmazkodóképességû és magas termésre képes hibrideket nemesít. Ezek gyakorlati felhasználásáról, termelõi tapasztalatairól alkotott véleményét osztotta meg velünk a Borsod megyei Hegyalja-Tár Kft.
A Bayer CropScience decemberben az ország öt pontján szervezte meg Szántóföldi Konferenciáját, helyszínenként 150-200 szakember részvételével. A rendezvényen a kukorica, a kalászosok és a repce aktuális kérdéseirõl, növényvédelmi tapasztalatairól, továbbá néhány 2011. év folyamán forgalomba kerülõ termékrõl kaptak átfogó képet az érdeklõdõk.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanintézete és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 13. alkalommal szervezte meg a „Gödöllõi õsz” rendezvényt, amelynek hagyományosan az Agro Napló a támogatója. A program széles palettán mutatta be a növényvédelem és a tápanyag-visszapótlás területét, illetve a talajmûvelési technológiák ismertetésével és a biológiai alapokra, a fajtákra helyezte a hangsúlyt.
Még hogy a 13 nem szerencsés szám? Az idei Gödöllõi Gazdanapok immáron ennyi esztendeje várja évrõl évre a nagyszámú érdeklõdõket. S mivel ez idõ tájt hazánkban és a környezõ országokban pusztító viharok, felhõszakadások, jégesõk ás áradások romboltak otthonokat, tettek semmissé megannyi munkával gondozott termést, a szervezõk és a meghívottak egyaránt aggódhattak a szabadtéri program elõestéjén.
2009-ben május végén Lengyeltótiban a márciusban vetett Dow AgroSciences kukoricák már 120-130 cm magasak voltak. Idén ezt a fenológiai állapotot a növények nem tudták elérni a következõ okok miatt:
Az elõzõ számban a 2. számú képhez tartozó dátum hibás volt. A fotót 2009. április 19-én készítettem a Dow AgroSciences majsi korai vetésû kukorica kísérletében. A hibás dátumért elnézést kérek!
Szerencsére változott idõjárásunk május végén, azóta a legtöbb helyen hullott csapadék, csökkentette az aszály okozta károkat. A júniusi esõs idõszak jellemzõje volt a heves zivatarok kialakulása, ilyen helyeken nagy mennyiségû esõ hullott viszonylag rövid idõ alatt. Sajnos a zivatarokat több helyen súlyos károkat okozó jégesõ kísérte.
Az új idõjárás elõrejelzés és kijuttathatósági tanácsadó szolgáltatás már elérhetõ a Syngenta honlapján. A rendszer nemcsak a termelõk munkáját segíti megbízható meteorológiai elõrejelzésekkel, hanem a hobbikertészek számára is hasznos információkkal szolgál.
Az áprilisi gyors felmelegedés a növények robbanásszerû fejlõdését hozta, s az idõszakra jellemzõ kórokozók még kevésbé jelentek meg. A kártevõk viszont korán és tömegesen támadták meg növényeinket, a védekezések elkezdõdtek. A következõ idõszak változékonyabb idõjárást ígér, s ezzel együtt megkezdõdik a növényvédelmi „fõszezon”.
Az elsõ szemlék azt mutatják, hogy az õszi vetésû növények jól teleltek, a telelõ károsító tömeget kissé csökkentette a téli idõjárás.
A mezõgazdasági termelés egyik döntõ tényezõje az idõjárás, amely a termelési folyamatokat alapvetõen befolyásolja.
Érdekes helyzett alakult ki az idén, hiszen még jóformán a kukoricák talpon voltak, máris elkezdõdõtt a következõ évre szükséges vetõmagok kínálata, értékesítése.
A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal.
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelentheti.
Az OMMI (Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet) 2004-ben is koordinálta az államilag elismert fajtákkal folytatott országos kiterjedésû kísérleti programot. Az utóbbi idõben sok kérdés merült fel a kísérletezés szervezését és formáját illetõen.
Idén is versenybe szálltak a minőségi pálinkák
